Eger - hetilap, 1883
1883-06-28 / 26. szám
257 az [elővizsgálat folyamában állított, hogy ő a kulcslyukon át a zsinagógába benézve látta, hogy a sakterek tartották Solymossy Esztert, egyikök betömte száját s másikuk elmetszette torkát. A védők azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a fiú ezen vállomásokra be van tanítva valaki által, és hogy tudva valótlanságokat mond. Nem csekély izgatottságot szült azon körülmény, hogy a védők a törvényszékkel s különösen Bary vizsgálóbíróval szemben hallatlan merészséget engednek meg maguknak; még inkább pedig azon magatartás, melyet a közvádló követ. E tekintetben a „Búd. Hirl.“ a következő sorokat közli: „Általános megbotránkozást kelt az országban a közvádló magaviseleté a nyíregyházai törvényszék előtt. Ezen embernek neve: Szeyffert Ede. Állása : m. kir. főügyészi helyettes. Hivatása : a bűnök és bűnösök kiderítése a biróságok előtt. Képviseli: az államot az igazságszolgáltatásban. Végtárgyalásoknál tiszte: mint közvádlónak szerepelni azaz ügyelni, hogy semmi terhelő körülmény a bíróság figyelmét el ne kerülje; a bűnösséget bizonyító adatokat összeszedni s azok alapján vádat emelni; a vádlottakhoz és tanukhoz kérdéseket intézni, melyek a bűntényt tár- gyilag és alanyilag konstatálni alkalmasak; indítványt tenni a büntető törvény alkalmazására nézve, hogy senki a törvényesen rá mért büntetést el ne kerülhesse; a védő ügyvédek fogásait és helytelen állításait megczáfolni. A közvádló az állam nevében az igazságszolgáltatás erkölcsi szigorát tartozik gyakorolni. Szeyffert Ede ur mindennek ellenkezőjét cselekszi. Megrendíti hallatlan magaviseletével az igazságszolgáltatás iránti hitet az országban. Fő- védőjéként szerepel azoknak, kiket a vizsgálat gyanuokok alapján gyilkosoknak állít. Az államot és a kormányt azon sziliben tünteti fel. mintha a gyilkosságot, leplezni s a netaláni gyilkosokat szabadon ereszteni akarná. 0, a közvádló, mint a törvényszék ellensége lép fel és gáncsoskodásaival a bíróság eljárásának az igazság kiderítésére folyton akadályokat gördít útjába. Illetlenségeket követ el. A védőkkel szövetkezik a terhelő tanuk konfundálására, a mentő tanuk vallomásainak könnyítésére, a törvényszék intézkedéseinek kifogásolására. Ez nem igazság, ez nem loyalitás, ez szégyen ............. Kik azt hittük, hogy a királyi ügyészségek szervezése Magyarországon nagy haladás a büntető eljárásban : Szeyffert ur bebizonyította, hogy tévedtünk. Más országokban ilyen igazságszolgáltatási botrány nem fordulhat elő; ha valamely szerencsétlen hivatalnok hibájából elkövettetnék, az illető azonnal fegyelmi bíróság elé állíttatnék. Szeyffert ur ismét bebizonyította, hogy Magyarországon minden lehetséges. Á védők helyzete egészen más, tiszteljük a védelem jogát s ha sakterek a vádlottak, nem tesz különbséget, egyenlő joguk van a szabad védelemre. De valamint a vádlott az ég boszuját kiálthatná a védőre, ki ellene mint vádló lép fel, sőt nehéz helyzetében cserben hagyja, sőt ellene fordul, mert ez árulás: azon- képen a megsértett társadalom, midőn egy ember rejtélyes gyilkosságát sejti, s a gyilkossággal vádlottakat látja: erkölcsi felháborodást érez, látván a közvádlót a tanuk és ténykörülmények által tetteseknek állított vádlottaknak védelmére kelni.“ Politikai heti szemle. Albániából érkező tudósítások nem tüntetik fel kedvezőnek a helyzetet. Mustafa Assim pasa a legutóbbi három napos fegyverszünet alatt alkudozott a Castrati-törzs főnökével, Dód Ba- rirral; biztosította őt a szultán kiváló jóakaratáról s felszólította, hasson közre, hogy a Montenegrónak odaengedett terület békés utón át legyen adható. Ezt a kívánságot azonban Dód Barir kereken visszautasította, kijelentve, hogy csak jöjjenek azok a mon- tenegróiak maguk megszállani a nekük Ígért területet; az ő törzse s a többi alb ánok inkább utoisó csepp véröket ontják a harcz- ban, sem hogy földjükből valamit a montenegróiaknak engedjenek. Ugyancsak magánforrások hírei szerint a harcz Tusi mellett teljes két napon át tartott s oly véres volt, hogy a török csapatok veszteségét 1200 emberre, az albán hegylakókét csak felényire becsülik; ez utóbbiak 3 török ágyút is elfoglaltak. Törökország albán tartományából, a makacs belső háború következményeként az a hir érkezik, hogy Ali pasa, az albán liga feje, Gusinyéből több albán nemessel Bécsbe készül, hogy az albán-török bonyodalomban Ausztria-Magyarország beavatkozását kérje. E hir a politikai világban nagy feltűnést okozott, még pedig annál is inkább, mert az „albán okkupáczió“ hire- már nem először fordul meg a monarchia sajtójában. A P. Ll. élénk megjegyzésekkel kiséri e kalandos híreket s azon meggyőződésnek ad kifejezést, hogy Ausztria-Magyarország, habár ilynemű hir járna is felőle, erre a szerepre épen oly kevéssé adhatja oda magát, mint a mily kevéssé engedhetné meg azt, hogy ilyesmire más hatalmasság vállalkozzék. Csak annyi bizonyos, hogy Ferencz József ő felségéhez az albánok feliratot intéztek, melyben azt kérik, hogy Ausztria-Magyarország vagy keblezze be Albániát, vagy vegye oltalmába a montenegróiak ellen, kiknek a Porta megint egy darab albán területet engedett át, a Szem vidékét. Francziaország és Khina közt, a Tonking miatt támadt viszályt a legbarátságosabban elintézték. Li-Hung-Csang, kivel Tricou franczia követ tárgyalta az ügyet, haladéktalanul Pekingbe utazik. Paris, jun. 23. Michel Lujzát hat évi fegyházra Ítélték el. A semmitőszék elvetette Bontoux felebbezését, miért Bontoux- nak most meg kell kezdenie kétévi börtönbüntetése kiállását. A c z á r által Gurko neveztetett ki varsói főkormányzóvá. A lengyeleket ezen hir nem igen örvendetesen fogja meglepni. Gurko katona tetőtől talpig; nyers és szigorú. Ha Albedinski mérsékelt magatartásával, mely néha a pétervári intencziókkal ellenkezett is, némi illúziókat keltett Varsóban, azokat el fogja tüntetni Gurko kineveztetése. Ünnepi hangok — főtisztelendő Györgyényi Ignácz egri egyházmegyei prépost-kanonok ur ő Nagyságához, az általa vett telken épült betegápoló-intézet megáldása alkalmára. — (1883. junius-hó 24-én.) Ide a nyárnak mindenik virágát! A szeretetnek van ma ünnepe. . , . Konyák helyett egy hálás, mély mosolyt rejt A nyomornak, most bánatos, szeme, — S míg a világ tömjénzi azt, ki győzött, S az elbukón részvétlenül kaczag: Meleg szivednek édes ösztönéből Fel épülőnek e komoly falak. — Meleg szíved van, tisztes ősz!.... Meleg szív, Ez tartja össze a természetet. — Nagyobb, dicsőbb, nemesb vagy mindazoknál, Kiket a hír oly fennen emleget; Te úgy munkálsz, miként a vér a testben, — Erő, egészség képződnek nyomán — Te meg a kábult, elhagyott betegnek Szelíd, nyugalmas otthont alkotál. S követve Jézus dicső, szent igéit, A kisdedeknek vagy hű gyámola, Mit értök tettél önzetlen kebellel, El nem felejti azt Eger soha. . . . Büszkén tekintünk a távol jövőbe, Erősnek, nagynak látjuk a hazát, Melynek bimbóit te a kisdedekben Gyöngéd kezekkel, híven ápolád. S minő szerény vagy! Nem kívánsz ragyogni, S ha jót cselekvői, eltűnsz hirtelen. Te nap vagy, mely könnyű felhők mögé búj, S kivillan újra, égőn, melegen. . . . Nap vagy, üdítesz, érlelsz s minden ágat, Minden helyet gyümölcscsel szórsz tele. . . . Ide a nyárnak mindenik virágát! A te szívednek van ma ünnepe. Az egri dalkör. *
