Eger - hetilap, 1883

1883-06-28 / 26. szám

256 véljük, hogy a. nem eléggé egészséges szervezetben kellett lenni a fő balnak. — A dalkör ugyanis korántsem egyes körök, egyes társadalmi osztályok zártkörű mulatsága: hanem az összes pol­gárság zene iránti osztatlan tetszésének, méltányának s érdeklő­désének kifolyása — s igy a társadalmi élet hiányozhatatlan faktora, a közélet, közérzés, közlelkesedés zenében megnyilatkozá­sainak egyik orgánuma. S ha igy, akkor a dalkör szervezkedésé­nek az összes polgárságra kell bazirozva lennie. Ez eszmét lebegteti szeme előtt az „Egri dalkör,“ midőn megalakulván s magát életre valónak bizonyítván, immár a vég­leges szervezkedés stádiumába lép. — Ez eszmének sejtelmét bi- zonyitá az alakulásnak ama szerencsés gondolata, mely az egy­házi zene-stilus művelését is figyelembe vette, mely eszme nem­csak magát a dalkört is megóvja az egyoldalú fejlődéstől, hanem városunkban a templomi bizar bárok zenekar egyoldalúságát is ellensúlyozhatja a klasszikus vokálstilus életre hívásával. — Ez eszme különösen az, ami speczialis jellegűvé teszi az „Egri dal­kört“ az összes magyarországi dalkörök közt, s mely eszme fölka­rolásáért kiválólag üdvözöljük a dalkör alakulását. Azonban az „Egri dalkör“ nemcsak szerencsésen alakult meg már kezdetben, hanem azóta magát valóban életre valónak is bi- zonyitá. S miben tűnik ez ki inkább, mint zenei szerepléseiben ? Nem akarok ez alkalommal reflektálni régibb szerepléseire, templomi, dal­estélyi s egyéb kisebb-nagyobb ünnepélyi s szerenád-féle alkal­makkor ; ezekre csak mintegy ujjal mutatok, a fejlődés fokozatos haladásnak konstatálásaul. Hanem mint fő bizonyítékokra, a jun. 17-iki kaszinói jubileum s a jun. 24-iki templomi- s épület- szentelési ünnepély élveire utalom a figyelmet. Mert a dalkör e két föllépte valóban figyelemre méltó, az előbbi a világi, az utóbbi a templomi énekstylus művelésére való alkalmas voltát bizonyít­ván dalkörünknek. — A kaszinói jubileumkor Diirner „Szabadság­dalának“ zengésével a férfias erőt, Nagiller ,.Mignon“-jával a szé­les érzelmességet, Huber népdal-átirataival a nemzeti szellemet és társas kedélyességet juttatá kifejezésre fiatal dalkörünk; az irgal­mas apáczák kezelése alatti kórházépület uj részének fölszentelé­sekor Köstinger as-dui miséjének eléneklésével pedig a klasszikus egyházi vokálstilus minden variatióit gazdag árnyalatokban ra- gyogtatá a teljes karok, tripla-quartett, solo-quartett és tenor-solo részletekben, mely mise-részek közé szépen illett a közbe szőtt „Ave Maria“ Sturmtól, s a hatalmas „Isten dicsősége“ Beetho­ventől. Grazdayitá még ez énekfüzért a dalkör karnagyának két szerzeménye: „Térdelek a porban“ miseének s az „Üdvhangok“ hymnus elzengése. A nehéz feladatot, mely e mesterművek elő­adásában a dalkörnek jutott, derekasan, s tekintve a tanulási időt, az egyes tagok képességeit és számnagyságát, mondhatni bámulatos sikerrel oldá meg az „Egri dalkör,“ úgy hogy az ének több mozzanata valódi miiélvet nyújtó vala. — Tagadhatatlan te­hát, hogy az újon alakult dalkör csakugyan életre való. S a mi fő, mind e szép eredményt a dalkör úgyszólván teljesen magára hagyottan, alig egyes lelkesektől, a polgárság nagy tömegétől pedig épen nem támogatva, érte el! Azonban hogy a dalkör jövőre is biztositottan folytassa éle­tét s valósítsa nemes föladatát: a zene iránti érdeklődés fejlesz­tése által az átalános zeneértés megvalósultának előbbre vitelét — arra nézve nem maradhat meg eddigi ideiglenes alakultában, hanem végleg be kell fejeznie szervezkedését, és pedig egyrészt belsejében, gondoskodva az egyes tagok éneklési képességének s alkalmazhatóságának fejlesztéséről, másrészt külterjileg, a pártoló tagság életbe léptetésével azon egész polgárságra bazirozva az eszmét, mely polgárságnak már is minden rétegéből számlál tago­kat a szereplő dalkör. A belső szervezkedés irányában már is történtek kellő lépé­sek a dalkör kebelében; a külterji szervezkedéshez pedig,t. i. pár­toló tagok gyűjtéséhez, kiknek csekély, évi 2 frt anyagi áldoza­táért nemcsak bizonyos jogokat, hadern évenként két dalestélyt adna a dalkör, s igy valóban ingyenbe esnék a pártoló tagság — bizalommal fog hozzá dalkörünk, reméllve, hogy azon lelkes pol­gárok, kik minden szép, nemes és szent eszmeért lángolni tudnak, s többször bebizonyították, hogy nem engedik elcsenevészni azt, ami a nemzet életjelenségei közé tartozik — azon lelkes polgárok nem vonandják meg szivük melegét az azt szító faktortól! A hevesmegyei l848/9-ki honvédek egyletének választmánya által Egerben 1883-ik évi junius hó 23-ik napján tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata. Elnök jelentése a f. évi május hó 22-ik napján Kápolnán tartott honvédemlékszobor-ünnepélynek mikénti lefolyásáról, az ottani szobornak Neszvadba Sándor választmányi tag fárad- liatlan közreműködése folytán díszes helyrehozatala ; általa a szo­bortérnek saját költségén csinosittatása; a korlátban egy nyitható s zárható résznek eszközöltetése; s az ünnepélyem megjelenésre való buzdítása: kellemes tudomásul vétetett, az 1848/a-ki honvéd­ségnek ezen ünnepélyen gyér képviselete ellenben bizonyos lehan- gultságra adott alkalmat. A szobor kijavítása iránt 60 frt meg­állapított összegben létrejött s pontosan keresztül vitt egyezség, a 10 évi jótállásnak nyilvánságban tarthatása végett elnöknek át­adatni, — Neszvadba Sándor v. tagnak a szobor kijavítása körül tanúsított fáradsága, a szobortérnek saját költségéin egyengette- tése, s az ünnepély magasztosságának emelésére czélzó hatásos buzdításáért köszönet szavaztatott s erről jegyzőkönyvi kivonaton értesittetni határoztatott. Pénztárnok bemutatá a szobor kiigazítására a f. évi május hó 12-ki választmányi ülésből kiutalványozott, s a május hó 20-kán tartott közgyűlés által elfogadott 70 frt kiadásról okmányokkal felszerelt számadását, melyben a hevesm. takarékpénztárba helye­zett szobor-alaptőkéből kivett 70 frt bevétel, s a 69 frt 6 krra menő kiadás helyesnek s elfogadhatónak találtatván, számadó ré­szére a felmentvény kiadatni, a számadás irattárba, a felmaradt 94 ki' pedig az alaptőkéhez visszatétetni rendeltetett .; áll pedig ezen alaptőke: 1882-ik évi márezius 24. napjától kamatozó, a hevesmegyei takarékpénztárba elhelyezett 467 frt 90 kr és 1882-ik évi május hó 4-én kamatozásra kikölcsönözött 105 frt, összesen 572 frt 90 kr tőke pénzből, s a jelzett idők óta járó kamatokból; ez alaptőkének takarékpénztári kezelése továbbra is megha­gyatott. Olvastatott Bodnár Ferencz 1848/9-ki bajtárs egyleti tag kér­vénye, melyben az általa még 1861-ik évi augusztus 1-ső napján az akkor még fennállott honvédsegélyző egylet pénztárából kölcsön nyert 500 frt tőke s kamatainak általa teljes lefizetését tanúsító nyug­tára hivatkozván, ennek consta iáitatása után ezen ügyét véglege­sen mielőbb rendeztetni kéri; ez érdemben a hiteles adatoknak megszerzésére kiküldött egyleti alelnök jelentésének beadására felszólittatni határoztatott. Olvastatott Fülöp István volt 1848/a-ki honvéd kérvénye, melyben magát mint volt honvédet igazoltatni s a hevesmegyei honvédegylet tagjául felvétetni kéri. E folyamodáshoz nem lévén csatolva állítását igazoló 2 egyleti tagnak bizonyítványa, folya­modó annak pótlólagos bemutatására utasittatott. Elnök azon jelentése, hogy a f. évi május hó 27-én Buda­pesten megtartott országos honvédgyülés mikénti lefolyása és ha­tározatairól nem tudósíthatja a választmányt azért, mivel ez ér­demben se a központi választmánytól, se az országos gyűlésre az egylet kebeléből kiküldött 2 képviselőtől nem kapott semmi értesítést: kedvetlenül tudomásúl vétetett. Végre inditványoztatott, hogy miután az egylet igazolt tag­jai feltűnést keltő közönyösséggel viseltetnek nem csak az egylet belügyei, de egyátaljában az egylet fennállásának czélja s biz­tosítása iránt is, mely részvétlenség az egylet fennállása szüksé­gességének kérdésével jöhet kapcsolatba, ugyanazért az alapsza­bályok 6. §. értelmében évenként megtartatni szokott nagygyű­lés lenne összehívandó, mely hivatva leend határozni a felett, mi módon biztosittassék az egylet fenállása, tagjainak tömörülése, s a bajtársaknak érdekeltsége mi által lenne felébreszthető, s minden tag mennyivel tartozik, ha egyleti tag kíván maradni, az egyleti pénztár neveléséhez járulni. Ezen indítvány elfogadtatván, annak értelmében egy közgyűlés megtartása szükségesnek találtatott, s annak összehivatására az elnök felkéretett. Kiadta: Herczeg Ignácz, __________ egyleti jegyző. A tisza-eszlári ügy nyilvános tárgyalása a nyíregyházi törvényszéknél. i. Az eltűnt Solymosy Eszternek meggyilkolásával vádolt izrae­liták elleni fenyitőperben, a nyilvános tárgyalás e hó 19-e óta foly a nyíregyházi kir. törvényszék előtt. Az eddigi tanúvallomások nem hoztak napfényre lényegileg véve többet, mint a mennyi már az elővizsgálat folyamában ez ügyben a nyilvánosság elé kiszivárgott. Közvádlóként szerepel: Szeyfert főügyészi helyettes. A vád­lottaknak védői pedig: Friedmann, Heumann, és Eötvös Károly. Scharf Móricz, a 13—14 éves fiú, most ismételte, — a mit

Next

/
Thumbnails
Contents