Eger - hetilap, 1883
1883-06-28 / 26. szám
XXII. év-folyam. 26. szám. 1883. junius 28-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr Félévre. . . 2 r 50 . Negyed évre .1 . 20 . Egy hónapra. — 45 . Egyes szára . — 12 , Hirdetésekért minden o liasáhozott petit sorhely után ti, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30. nyilttérbeu egy petit- sorbelyért 15 kr fizetendő Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésük e hó végén lejár, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra 5 frt. 2 „ 50 kr. 1 „ 30 „ — „ 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet évi közgyűlése: Egerben, junius 25-én. Mondhatjuk, hogy 14 évi f'enállása óta ezen egylet alig tartott fényesebb évi gyűlést ennél. A tagok közöl ott voltak: Dr. Frantz, dr. Albert kir. tanácsos, dr. Koller, dr. Kobn Antal, Schesztorád, Wuimpeck, dr. Brünauer Dávid, dr. Schönberger, Akantisz János, Búzát, Breuer, Piláthy, Kotlába, dr. Radnai, dr. Márkus, dr. Kolin Jágó stb. Délután 4 órakor az elnök dr. Frantz Alajos, megyei főorvos, rövid beszéddel a gyűlést megnyitotta és a titkári jelentések az egylet évi működéséről feolvastattak. Látható volt ezekből, hogy az egylet kitűzött feladatának minden irányban megfelelt: szerényen, de buzgalommal igyekezett az orvosi tudomány haladásával lépést tartani és a collegiális egyetértést megóvni. Buzátli pénztáros pénztári kimutatása és a költségvetés beterjesztése után öt nagyérdekü előadás tartatott, u. m: Dr. Albert F. tiszteletbeli tag: Népesedési mozgalom Hevesmegyében 1882-ben. Dr. Kobn Antal: „A gyermekgyógyászat, mint az összes orvosi tudomány különleges szakának elmélete.“ Dr. Koller János: „A molluskumokról“ mely előadását egy idevágó ritka eset bemutatásával Mustrálta. Dr. Kobn Jágó: „Apróságok az orvosi gyakorlatból“ és végül dr. Schönberger Soma szabad előadást egy tanulságos és fölöttébb ritka „Extrauterin terhességről.“ Buzátli Lajos és Breuer Pál gyógyszerészek érdekes össze- állitásban mutatták be a legújabb, nem officinális, gyógy- és kötszereket és rövid ismertetéssel kisérték mutatványukat. Az előadók mindnyájan letudták kötni a hallgatóság figyelmét és megérdemlett tetszésben részesültek. A felolvasások után dr. Schönberger Soma egy fokozódó tetszéssel fogadott beszéd kíséretében azon indítványt tette, bogy a közgyűlés dr. Samassa József egri érsek ő excellentiáját a hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet tiszteleti elnökéül megválaszsza. Az indítvány lelkesülten és egyhangúlag elfogadtatván: dr. Francz, dr. Albert, dr. Schönberger, dr. Brü- nauer és Buzáth Lajos tagokul választattak, azon küldöttségbe, mely ő excellentiájának ezen határozatot és az e határozat folytán kiállítandó diszokmányt megvigye. Következett a tisztujitás, ily eredménynyel: Elnökök: Dr. Frantz, Eger; Dr Koller, Gyöngyös. Alelnök: Dr. Brünauer D, „ „ Titkárok: Dr. Kobn Jágó, „ „ Dr. Kobn Antal „ Pénztárnok: Buzátli „ „ Vozáry „ „ Választmány: Dr. Schönberger, Kotriba, Breuer, Egerből; dr. Gyöngyösi, dr. Vezekényi Gyöngyösről. Némely belügyek letárgyalását ideszámítva, ez volt rövid vázlatban a közgyűlés lefolyása, mely után a közgyűlés tagjait dr. Francz elnök saját házában fényes lakomán megvendégelte, melynél a szeretetreméltó háziasszony kifogyhatatlan kedvességével és a háziúr jó magyar vendégszeretetével a legderültebb hangulatban éjfélig tartották együtt a felvillanyozott „egészségügyi őrséget.“ Az egri dalkör. (M. V.) Nem hiába nyeri a természettől s hordja magával az ember a legtökélyesebb, legbámulatosb s legkifejezőbb hangszert az ő torkában, mely hangszerv teljességének csak egyes oldalait, színezeteit szélesítik ki a mesterséges hangszerek, pl. a vonós hangszerek a mély érzést, az érez fúvók a harsogó terjedelmet s erőt, a fa fúvók a kellemes lágyságot: de valóban kiséré is a zene lépten-nyomon küzdelmes pályáján nemünket, úgy hogy a világtörténelemnek alig van jelentősebb mozzanata, melynek emlékéhez bizonyos zenemű ne fűződnék. Amint bizonyos nép többkevesebb szerepet játszott, a szerint külön irányokat is teremte meg a zenében; avagy nem fejleszté-e ki a mély érzésű olasz nép a melódiát, a gondolkozva merengő német a harmóniát, a finom ízlésű franczia az instrumentácziét ? . . . S amint az ember kettős életet él: egyrészről kifelé megnyilatkozót mint társadalmi lény, másrészről benső, magába szálló elmélkedőt, mint vallásra képes teremtménye Istennek : úgy válik két világra a zene is ; a társadalmi élet zenéjére t. i. mely a színházi és synphonistikus miiformákban nyer befőzést, s a templomi zenére, mely a misék és oratóriumok müformáiban kulminál. S amint különféle korokban különböző viszony fejlett ki az egyházi és világi elem között: a szerint különböző viszonyokba lépett a zenének is vokális és figurális oldala. St, végre, a zeneköltészet nagy geniusainak alkotásait vizsgálva, úgy találjuk, hogy az ö mestermüveikben a korukat mozgató nagy eszmék vannak örökszépen kifejezve. De habár a zene ily szembeszökőleg kiséré is nemünket bölcsődalaival úgy mint harczi riadóival; mégis az emberiség nagy tömegére nézve mai napig rejtély, misterium a zene bűvös nyelve: még mindig nem ment át közbirtokba a zeneértés, a zenenyelv birá-a. Ép úgy vagyunk e tekintetben ma, mint voltak harczias elődeink az irás-olvasással. A zeneértés általánosítására nem jutott el még korunk; s noha hatalmas léptekkel iparkodik a modern műveltség e czél felé, mégsem látjuk meg körvonalait tisztán a kitűzött czélnak: az általános zeneértés megvalósultát! E czél felé hatalmas lépést jeleznek Europa-szerte a különféle daltársulatok, dalkörök alakításai, melyek immár a müveit nyugaton mondhatni egyetlen falucskában sem hiányoznak, a nagyobb városokban pedig több számmal vannak; a valódi műveltségre kitűnő bajiammal bíró magyar nemzetnek városai pedig mohón versenyeznek ilyenek alakításával. S méltán; mert amily jelentőségre vergődött a világtörténelemben a zene: oly jelentős tényező az egyes községek társadalmi életében a dalkör, átalán minden zeneegyesület. Honunk városainak ebbeli törekvéseitől épen nem maradt el Eger városa sem, mert városunk kebelében is már többször jelentkezett a törekvés egy életrevaló dalkör alakítása s szervezése iránt. Hogy a többszörös törekvés, a legutóbbit kivéve, mindannyiszor zátonyra jutott, az a különféle helyi viszonyok kedvezőtlen voltában lelheti ugyan magyarázatát: de részünkről úgy
