Eger - hetilap, 1883

1883-01-18 / 3. szám

IK összeg annak idején három évi részletekben vétetnék fel a város költségvetésének kiadási rovatába: az első részlet a színház építésének foganatba vételekor fizettethetnék ki; a többi két részlet lefizetése pedig a következő két évben történhetnék; esetleg a harmadik részlet kifize­tését még későbbre lehetne halasztani, az esetre; ha a szín­ház az építés megkezdésétől számítva két év alatt át nem adatnék rendeltetésének. A magyarországi vöröskereszt-egylet sorsjegykölcsöne. Aláírás a magyarországi vöröskereszt-egylet 400,000 darab 5 frt o. é. névértékű sorsjegyére, darabonként 6 frt 50 kr. o. é. árfolyam mellett. A magyar országos bank részvénytársulat a magyarországi vöröskereszt-egylet által kibocsátott és a tőzsdén hivatalosan jegy­zendő 800.000 db sorsjegyből 400.000 dbot a következő feltételek mellett bocsát nyilvános aláírásra: n. in. : 1. Az aláírási ár darabonként fi frt 50 kr. o. é. mely ősz- szegből 2 frt az aláírás bejelentése alkalmával készpénzben azon­nal, — a hátralevő 4 frt 50 kr. pedig az elosztás (repartitió) közzétételétől számított 3 nap alatt fizetendő le. Később teljesí­tett befizetések utáu az aláiró 6% kamatot fizet, legkésőbb 1883. febi'. 30-áig azonban a befizetés okvetlenül teljesítendő. 2. Az aláírás 1883. évi január hó 22-én a rendes hivatalos órák alatt eszközöltetik és pedig: Budapesten a magyar országos bank részvénytársulatnál, Nádor- utcza 9. sz. Budapesten a magyar országos központi takarékpénztárnál, Bécsi- utcza 4. sz. Fiúméban a magyar országos bank fiókjánál Kolozsvárott a kolozsvári hitelbank- és zálogkölcsön-intézetnél Brassóban az első erdélyi banknál Zágrábban a horvát kereskedelmi bank váltóházában Ezenkívül a magyar korona országaiban minden jelentéke­nyebb vidéki pénzintézetnél. Aláírásokat elfogadnak azonkívül a budapesti és bécsi vál- tóüzletek, valamint az osztrák-magyar monarchia majd minden ne­vezetesebb és nagyobb pénzintézetei az aláírásra kijelölt helyre leendő áttétel czéljából. Értesítés. 0 császári és apostoli királyi Felségeik a király és ki­rályné legmagasabb védnöksége alatt álló magyar szent ko­rona országainak vöröskereszt-egylete a sebesült harczosok ápo­lása és felsegélésére irányuló tevékenységének nagyobb szabású kifejtése, valamint a háború által elkerülhetlenül okozott szenve­dés és nyomornak már a béke idejében szervezett erőteljes esz­közökkel való enyhítése végett, az 1882. évi XLI. t. ez. alapján 800.000 darab egyenkint öt o. é. forint névértékről szóló sorsje­gyet bocsát ki a túloldalon olvasható sorsolási terv és szabályzat alapján. Az e sorsjegy-kölcsönre vonatkozó 1882. évi XLI. t. ez. úgy a sorsjegyek mint a nyeremények tekintetében teljes bélyeg- és illetékmentességet állapított meg. Az 51 évi sorsolási időtartam alatt, törlesztésre minden sors­jegy kihuzatik s eleinte 6 írttal, majd 10 írtig emelkedő összeg­gel beváltatok. A legelső sorshúzás 1883. évi márczius 1-én tar- tatik meg: 120.000 frtnyi főnyereménynyel. 1883. évtől 1893-ig évenkint három húzás, azután pedig évenkint két húzás lesz : 50.000, 25.000, 15.000 és 10.000 frtnyi főnyereményekkel. Ezen főnyereményeken kívül, mint a túloldalon látható sor­solási terv mutatja, még oly nagy számú nyeremények, lesznek, hogy ily kedvező arány eddig még egy sorsjegykölcsönnél sem fordult elő. Minden sorsjegy egy nyeremény-szelvénynyel van ellátva oly czélből, hogy ha egy sorsjegy törlesztésre kihúzatván 6—10 írt­tal beváltatik, a szelvény a sorsjegy birtokosának visszaadatik, e szelvény részt vesz minden további nyeremény sorsolásában; mig ellenben a nyereménynyel kihúzott sorsjegyeknél csupán a nyeremény-szelvény vonatik be, maga a sorsjegy pedig visszaada­tik s mindaddig forgalomban marad, mig az törlesztésre ki nem huzatik s 6—10 írttal külön be nem váltatik. Ennélfogva e sors­jegyek ezen minőségükön kivid, egy 51 évre szóló bélyeg- és il­letékmentes Ígérvény természetével is bírnak. A kihúzott sorsjegyekre eső nyeremények a húzás után egy hóra a Magyar országos bank részvénytársulat pénztáránál Buda­pesten, fizettetnek ki. A sorsolások a magyar szent korona országai vöröskereszt- egyletének helyiségében, kir. közjegyző jelenlétében nyilvánosan történnek. A kölcsön törlesztésére és a nyeremények kifizetésére szük­ségelt, sorsolási alap a gyámhatósági felügyelet alatt állók va­gyonának elhelyezésére alkalmas, és azonnal pénzzé tehető érté­kekben helyeztetik el, s egy vegyes bizottság felügyelete alatt áll, melynek elnöke mindenkor, a magyar szent korona országai vöröskereszt-egyletének választott és ő Felsége a király által jó­váhagyott elnöke. Ezenkívül a sorsjegy-kölcsön további biztosítására egy kü­lön tartalékalap létesittetik, mely 5°/0-os kamatoztatást véve ala­pul, a sorsolási idő letelte után kerek 3 millió forintnyi összeget fog kitenni. Budapest. 1882. deczember hó. A magyar szent korona országai vöröskereszt-egylete. * * * A központi igazgatóság 1635/1882 számú körözvénye alap­ján minden fiók-egylet, tehát az egri fiók-egylet választmánya is mint aláírási hely működik. Egy féltől csak egy aláírási bejelentés fogadtat,ik el; önként értetődvén, hogy ez egy bejelentés korlátlan számú sorsjegyekre terjedhet ki. Aláírási bejelentések tehetők és aláírási elismervények szol­gáltatnak ki Babies Béla királyi közjegyző úr, mint az egri fiók­egylet pénztárnokánál, a hol minden egyes sorsjegy után a 2 ftos részletfizetés is a fiók-egylet pénztárába teljesítendő. Kelt Egerben, jan. 12-én 1883. Nánásy Gyula alelnök. Politikai heti szemle. Az o s z t r á k-m agyar monarchia és Olaszország közt, — ha ugyan a „Piccolo“ czimű lap jól van értesítve. — feltételes szövetség létezik, az esetre, ha a francziák az olasz ki­rályságot megtámadnák. Alexandria, jan. 12. Angolország az egyiptomi kormány­nyal szemben teljes formasággal felmondotta a pénzügyi ellenőr­zést illető egyezményeket. Lord Dnfferin ma nyújtott át az egyi­ptomi kormánynak egy jegyzéket, melyben kijelentetik, hogy az angol kabinet a pénzügyi ellenőrzést, illető megállapodásokat maga részéről visszavonja, föntartja azonban magának, hogy az egyipto­mi legfőbb pénzügyi hatóság európai tanácsosainak kinevezésébe befolyást gyakorolhasson. Alexandria, jan. 13. A hírlapok jelentése szerint Anglia, Ausztria-Magyarország, Németország, Belgium s Hollandia a nem­zetközi törvényszékek működésének egy évi meghosszabbítását elfogadták. Róma, jan. 12. Az Orsini herezeg vezetése alatt megjelent római nemesség üdvözletének fogadása alkalmával megjegyzé a pápa, miként a mai nemzedéknek szivére kötendő, hogy foglal­kozzék a tudományok s különösen a szocziális kérdések tanulmá­nyozásával s karolja fel a nép anyagi és szellemi jólétének fej­lesztését ezélzó vállalatokat. Berlin, jan. 14. A „Germania“ megjegyzi, hogy Vilmos császár és a pápa között folytatott levélváltás a béke minden ba­rátja előtt uj reményeket költött. Washingtoni jelentés szerint a szenátus elfogadta azt a bilit, mely az elnöki és alelnöki állás betöltésére vonatkozik azon esetben, ha az elnök vagy alelnök meghal, leköszön vagy képtelenné válik állásának betöltésére. A bili elrendeli, hogy ily esetekben a kabinet tagjai lépnek a megürült állásba, még pedig rangjuk szerint, első sorban a külügyminisztérium államtitkára. Ha a kongresszus nem ülésez vagy 30 nap alatt, nem ülhet ösz- sze, az uj elnök köteles a kongresszust 20 nap alatt, összehívni. Országgyűlés. i. A képviselőhöz 10-én kezdte ismét, érdemleges tanácskozá­sait. A napirend előtt Mocsáry Lajos és Szemenyey János a Győr várost, és vidékét sújtotta árvíz tárgyában intéztek kérdést a kormányhoz. Kemény Gábor b. és Tisza Kálmán miniszterek nyom­ban megadták a kívánt felvilágosításokat, melyeket a ház tudo­másul vett. Ezután tárgyalás alá került a fölebbezések korlátozásáról szóló törvényjavaslat.

Next

/
Thumbnails
Contents