Eger - hetilap, 1883

1883-05-10 / 19. szám

180

Politikai heti szemle.

Gladstone vereséget szenvedett az angol alsóliázban. A fogadalmi bilit — mely azt volt megállapítandó, hogy a képviselők ezentúl a vallásos eskü mellőzésével egyszerű fogadást legyenek kötelesek tenni — az alsóház 292 szóval 289 ellen, tehát három szónyi többséggel elvetette, mit frenetikus tapsviharral vett tudomásul az ellenzék.

London, máj. 5. A kormány és pártja újabb vereséget szenvedtek. A képviselőház ülésén az elnök felolvasta Bradlaugh levelét, melyben ő engedélyt kér a háztól, hogy letehesse a szokásos esküt. Sir Northcote azonnal felállt és a vallástalan Bradlaugh kívánságának megtagadását indítványozta. Eközben Bradlaugh a korláthoz lépett és rajta kívül állva erélyes beszédben követelte a kért engedély megadását. Labouchére, Northampton másik radikális képviselője, megtámadja Northcote indítványát és Bradlaugh mellett emel szót. Gladstone szintén beleavatkozott a vitába, egy olyanféle nyilatkozattal, melyből azt lehetett kivenni, hogy ő is szeretné, ha a ház elvetné Northcote indítványát. Ezzel a vita véget ért és a ház 271 szóval 165 szó ellen elfogadta Northcote indítványát.

Dublin, máj. 2. Delanay a hatodik és Caffrey a hetedik vádlott a fönixparki gyilkosságban, a mai tárgyaláson — miután maguk beismerték bűnrészességilket — halálra Ítéltettek. Delanay megerősítette Caffrey vallomásait s kijelentette, hogy Brady és Kelly tőrökkel gyilkolták meg Bürkét és Cavendisht.

Dublin, május 3. A nagy esküdtszék elhatározta, hogy Tynant, Sheridant és Walchot vád alá helyezi: a főnix-parki gyilkosságban való részesség miatt.

London, máj. 3. A washingtoni^ angol követnek sikerült rábírni az éjszak-amerikai Egyesült Államok kormányát, hogy megígérje Scheridan, Walch és Tynan kiadását.

Berlin, máj. 3. A „Norddeutsche Alig. Ztg.“ kivonatokat közöl a „Siécle“, a „Justice“ és a „France“ azon czikkeiből, melyekben az olaszországi és spanyolországi republikánusok figyelmessé tétetnek, hogy erkölcsi szövetségesök Francziaország. A „Nordd. Alig. Ztg.“, ha nem tartja is örvendetesnek a franczia radikálizmus kaczérkodását az olasz és spanyol forradalmárokkal, mégis kevésbbé veszélyesnek véli azt az európai békére nézve azon fondorlatoknál, melyeket az orleansi ház trónra visszahe- lyeztetése esetén az európai államok fővárosaiban csakhamar szőni fogna.

K a i r ó, máj. 3. Hivatalos jelentés szerint az egyiptomi csapatok april 29-én megverték a felkelőket, kik súlyos veszteséget szenvedtek; halottjaik és sebesültjeik számát ötszázra becsülik. Mahdi álpróféta helyettese is elesett. Az egyiptomiak csak csekély veszteséget szenvedtek.

Konstantinápoly, május. 6. A libanoni értekezlet mai ülésén, a török külügyminiszter Wassa effendit, a drinápolyi mut- tesarifot ajánlotta hivatalosan a libanoni kormányzói állásra. Németország, Ausztria-Magyarország, Olaszország és Francziaország nagykövetei beleegyeztek e kijelölésbe s Angolország és Oroszország képviselői sem tettek kifogást az ellen. Az utóbbi két állam képviselői értesíteni fogják kormányaikat és remélik, hogy a választ rövid időn megkapják. Az értekezlet legközelebbi ülése kedden lesz.

Országgyűlés.

I.

A főrendiháznak május 2-án is igen érdekes ülése volt. A középtanodákról szóló törvényjavaslat tárgyalása folytattatott.

Közben felszólalt Haynald Lajos kalocsai érsek. A miniszter- elnöknek oly féle czélzására, hogy a főpapoknak ellenzékeske- dése könnyen vagyonúkba kerülhet: a nevezett érsek megjegyezte, hogy a kommunizmus vagy a forradalom elveheti az egyházi javakat ; de kérdés, meg fog-e itt állapodni ?

Á törvényjavaslat általánosságban — vagyis a részletes vita alapjául — elfogadtatván, következett a részletes tárgyalás.

Az 1-ső szakasznál élénk vita fejlődött ki.

Pl szakasz eredeti szövege szerint, a középtanodai oktatásnak czélja: hogy az ifjúságot magasabb, általános műveltségre juttassa s a felsőbb tudományos képzésre előkészítse.

Ezzel szemben a hármas bizottság a „magasabb“ szó helyett ezeket kívánta beszúrni: „valláserkölcsi alapon.“ Vay Béla b. külön módosítást terjesztett elő, mely szerint a gimnáziumi oktatás czélja az, hogy az ifjakat „valláserkölcsi alapon magasabb műveltséghez juttassa.“ Tisza miniszterelnök erre megjegyezte, hogy

a valláserkölcsi nevelés nem az iskola, hanem a család feladata; a magasabb műveltséget, pedig az egyetemen, nem pedig a középiskolában szerezheti meg.

A hármas bizottság szövege került először szavazásra. A többség nem fogadta el. Erre Vay Béla b. kijelentette, hogy mó- dositványát visszavonja. Ez ellen Cziráky János gróf erélyesen tiltakozott és kijelentette, hogy magáévá teszi Vay b. módosítását. Az elnök föltette a kérdést Vay Béla b. módositványára. Az eredmény kétes volt. Erre 10 tag névszerinti szavazást kért. A névszerinti szavazás eredménye az lett, hogy a ház a módosítást 37 szavazattal 33 ellenében mellőzte. Á módosítás mellett szavaztak az összes főpapok, a mágnások közül Andrássy Aladár gróf, Cziráky János gr., a Zichy grófok, a főispánok közül Szapáry István gr. és Kubicza Pál, a koronaőrök közül Szlávy József. Ellene a főispánok többsége és nehány más főrendi tag.

A 3-ik §-nál gróf Cziráky János indítványozta, hogy a görög nyelv csak rendkívüli tantárgyként vétessék be.

Samassa egri érsek nem helyesli a gróf módositványát. A tulterheltetés a rossz didaktikai rendszer következménye. A tananyagot helytelenül osztják be, oktalanul darabolják el. De a fonák tanrendszernek a görög nyelvet feláldozni nem akarja. E stúdium a lelket, ennek minden funkczióját egyenletesen fejleszti ki. A szellemi gimnasztika egy neme ez, melyre főleg a középiskolákban van szükség, hol nem a tudás a czél, hanem a képesítés. Valamint a klasszikus kor maradványainak, szobrainak irtása vandalizmus volt, ép ily vandalizmus volna a klasszikái nyelvek kiküszöbölése.

Román Miron érsek a rendkívüli tárgyak sorába kéri felvenni a nemzetiségi nyelveknek s irodalmaknak az ország bizonyos területein tanítását.

A főrendek mindkét módositványt mellőzték.

Pénteken a főrendiház befejezte a középiskolai törvény- javaslat tárgyalását. Nagyobb vita nem volt, habár majdnem minden szakasznál történt felszólalás. Román Miron metropolita módosításait a ház mellőzte. Figyelemre méltó volt Samassa egri érsek módositványa, a ki azt akarta kimondatni, hogy középiskolai rendes tanároknak csak azokat lehessen kinevezni, a kik mint helyettes tanárok három évig gyakorlatilag működtek; továbbá Ipolyi püspök módositványa, a ki a tanárokat akkor is fegyelmi eljárás alá kívánta vonatni, ha az iskolában vallásellenes tanokat hirdetnek. A miniszter megnyugtató nyilatkozatára a ház mind a két módosítást mellőzte. A hármas bizottság stiláris módosításait a ház elfogadta.

II.

A képviselőház nehány kisebb jelentőségű törvényjavaslat elintézése után tárgyalta a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot és azt Irányi határozati javaslatával szemben elfogadta a részletes tárgyalás alapjául.

A 13-ik szakasznál hosszú vita fejlődött ki. E szakaszra nézve ugyanis eltérés van a pénzügyi bizottság és az igazságügyi bizottság nézete között, a mennyiben az igazságügyi bizottság a pénzügyi közigazgatási bíróságnál a fakultatív szóbeli közvetlen eljárást kívánja behozni, a mihez a pénzügyi bizottság nem járult. Felszólaltak e tárgyban Hegedűs Sándor a pénzügyi bizottság, Teleszky István az igazságügyi bizottság részéről: továbbá Szilágyi Dezső, a ki az igazságügyi bizottság szövegezését pártolta, de ahhoz módositványt nyújtott be, Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter, a ki a pénzügyi bizottság szövegezését ajánlotta elfogadásra, végül Gáli József, a ki szintén a pénzügyi bizottság szövegezését ajánlotta.

A képviselőház szombaton folytatta a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A függőben maradt 13. szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezésében fogadták el.

A 14. §. Vidlicskay József módosításával szemben változatlanul elfogadtatott.

Az országgyűlés munkarendjére vonatkozólag a miniszterelnök igy nyilatkozott:

Mindazok a tárgyak, a melyeknek elintézését a kormány szükségesnek tartja, már a képviselőház előtt vannak, s ezek legnagyobb részére nézve a bizottsági jelentések is a t. képviselő urak kezei közt vannak. Ezen tárgyak a következők:

A pénzügyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat, mely már tárgyalás alatt van. A honvédelmi miniszter ur által beadott két törvényjavaslat, melyről a jelentések hasonlag kézben vannak. A Svájczczal kötött állategészségi egyezményről szóló törvényjavaslat, az Olaszországgal kötött két szerződésről szóló törvényjavaslat, a franczia kereskedelmi szerződés meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat, a törvénykezési szünidőről szóló törvényjavaslat,