Eger - hetilap, 1883
1883-04-26 / 17. szám
160 mink, mig a termés végett meghagyott csapok és cserescsapokból kijött nyeleket 2—3 szemre is lehet metszeni: megjegyezvén azonban, hogy ezen hajtásokat annak idején meg kell válogatni, midőn is tekintetbe véve a tőke erejét és a szőlő tenyészetének rövidebb vagy hosszabb voltát, ezen előjött uj hajtások közül csak annyit hagyunk meg (mindig jóval kevesebbet, körülbelül felét vagy háromnegyed részét annak, mint egy fagy által nem szenvedett tőkén rendes gyomlálás alkalmával hagyni szoktunk), a mennyit a tőke a jövő évre szánt ugarvesszők kellő kifejlesztése mellett megérlelhet. A felesleges hajtásokat tőből eltávoÜtván, a megmaradtakat a szokott rendes kezelésben részesítjük. A szál- vesszős és karikásmüveletmódoknál nem volna tanácsos minden a karikából kijött hajtást csapra vágni, mert az ez által nyerendő igen sok hajtás, a mint azt már kifejtettük, czélhoz nem vezetne, azért is azon egy-két hajtáson felül melyek a karika vagy szál- vessző kiindulási pontjához legközelebb esnek, a karikát és szálvesszőt el szoktuk távolítani, a megmaradt két hajtást pedig 2 — 3 szemre visszametszeni. 3. A fagy, a mint :izt számtalanszor észlelhettük, gyakran igen szeszélyes változatokban és mérvben lép fel. Megtörtént már ugyanis az, hogy egy szőlő hegységnek csak egy része, hosszú sáv alakjában fagyott el; tapasztaltuk azt is, hogy egyugyanazon szőlő tőkéinek a fagy nem egyenlően ártott, mig egyeseket egészen tönkre tett, addig mások csak kevésbé szenvedtek, sőt volt eset arra is, hogy egészen épek is maradtak. Még különösebb azonban azon jelenség, midőn ugyanegy tőke vesszei különböző mérvben fagynak, sőt a többi között találunk egyes egészen épnek mondható hajtást is. — Hogy a fagy ezen szeszélyesnek mondható változatainak oka miben rejlhetik, arra, nem tartozván ez tárgyamhoz, jelenleg nem reflektálhatok, s csakis azért soroltam fel ezen eseteket, hogy az oly tőkék kezelésére utalhassak, a melyeken a többé-kevésbbé elfagyottak között egy-egy ép hajtással is találkozunk. — Ilyeneknél metszés tekintetében azon különbséggel járunk el, hogy az ép hajtást, legyen az akár az öreg fán, csapon vagy szálvesszőn, gondosan megőrizzük, mert ezen vessző, évente kellőleg megmetszve, nekünk mindaddig termést szolgáltatand, mig a rejtett s egyéb szemekből kijött hajtásokkal rendes termést hozó művelési módunkat el nem értük. — Még oly esetben is. ha az ily hajtások a szálvessző vagy karika végén fordulnának elő, a többi többé-kevésbé elfagyott hajtások tőből eltávolítása mellett meghagyandók s olyformán lennének kezelendők mint a Rajna mentén az úgynevezett orrvesszővel (Nasenrebe) szoktak eljárni. 4. Ha az elfagyás tekintetében azon állapotba jutottunk, hogy a tőke csak rejtett szemeiből hoz hajtást és ennek következtében legalább két év leforgása alatt termést nem remélhetünk, akkor körülményeinkhez képest az első pont alatt mondottak szerint járhatunk el. Végül jónak látok itt, két igen egyszerű s kevés költségbe kerülő oly szőlőszeti eljárásra utalni, melyeket a szőlősgazda különösen oly vidékeken, hol a késői fagyok gyakoriak, az ezek által szenvedett kárainak mérséklése szempontjából, rendes évi szőlő munkái közé felvehetne s évente kisebb-nagyobb mérvben alkalmazhatna. Az első eljárás azon növényélettani tapasztalaton alapul, hogy az egészen szabadon mozgó, tehát kötözetlen szálveszszők gyenge hajtásai késői fagyok alkalmával, akkor, midőn a megkö- tözöttekéi elfagytak, semmit sem szenvedtek. Ezen tapasztalat alapján a szőlősgazdának egy igen egyszerű s jelentéktelen kiadással járó mód van kezébe adva a nem tulerős késői fagyok mérséklésére, nem kell ugyanis egyebet tenni, mint rendes hosszúságra megmetszett szálvesszőit addig, mig a fagyoktól tartania kell, hajlatlan s kötözetlenül hagynia. Ha pedig egy kis költséget nem sajnál, akkor a rendszeresebb kihajtás végett meghajtott és kötözött szálvesszőt karikái közül tetszése szerint felbonthatja s szabadjára bocsáthatja akkor, midőn a fagyoktól félni lehet. A csapos tökemüvelés-módoknál pedig ugyanily szempontból lehetne a metszés alkalmával legalább egy 2—3 láb hosszú vesz- szőt kísérlet végett meghagyni s aztán a fagyveszély múltával tőből eltávolítani, vagy a müvelésmódnak megfelelő csapra metszeni. Úgy hiszem, felesleges mondani is, hogy az ily meghagyandó vesszőnek két éves fán kell állania, mert termést róla csak igy lehet biztosan várni. A második eljárás, mely különösen az esetben, ha a késői fagyok szőleinket kihajtásuk kezdetén, tehát ápril végén, május elején érik, igen czélszerünek bizonyulhat, abban áll, hogy a metszés alkalmával e czélból meghagyandó legalább egy szálvesszőt földbe fúrt lyukba dugjuk, vagy pedig 15—20 cm. mélyen a földbe temetjük. Ezen vesszőt akkor, midőn a fagy termésünket tönkre tette, óvatosan a felszínre hozzuk, midőn is ezen vessző szemei csakhamar hajtani s nekünk meglehetős termést szolgáltatni fognak. Ellenkező esetben pedig, ha a fagy által kárt nem szenvedtünk volna, úgy azokat mint már feleslegeseket, a tökéről minden hátrány nélkül eltávolíthatjuk. Megjegyzendő azonban, hogy a fagyok késő beálltával ez már nem vezet czélhoz, mert ekkoráig a vessző szemei már kihajtottak s mint ilyen egyrészt nehezen hozható sértetlenül a felszínre, másrészt pedig még kedvező borult időben is a felhozott fehér gyenge hajtásokat a nap szúrása ellen megóvni alig lehet. Politikai heti szemle. A középeurópai hármas szövetségről érdekes jelentést küld lapjának a bécsi Alig. Ztg. budapesti levelezője. A legjelentékenyebb magyar államférfiak, a tudósitó szerint a következőket tudják az osztrák-magyar-német-olasz szövetség felől: A három monarchia közt szerződéseken nyugvó szövetség nincsen s az a föltevés is helytelen, mintha Olaszország a két monarchia korábbi szövetségéhez formaszerüleg csatlakozott volna. Annál kevésbbé való ez, mert a Bécs és Berlin közt keletkezett régibb szerződésnek egy oly pontja is van, mely Olaszországra vonatkozik, s melyet épen annak nem mutathattak meg. — Olaszország azonban ezen szövetség tartalma felől nagy vonásokban közlést nyert és kijelentette, hogy hajlandó a két monarchiával karöltve járni el, a béke politikája érdekében. A vezető miniszterek között kicserélt diplomáciái iratok azt tanúsítják, hogy a három hatalom nézetei és törekvései öszhangzásban vannak s ily értelemben, de csakis ily értelemben lehet szó írott megállapodásokról — a melyeket joggal nevezhetni szövetségnek. Ezek a béke föntartásának szükségén alapulnak, azonban a háború esélyére is kiterjednek s e részről azt tartalmazzák, hogy amennyiben a három monarchia közül egyet egy idegen hatalom megtámad, a másik két szövetséges semleges marad, ha azonban az egyik szövetséges államot két idegen állam támadná meg, a másik két szövetséges állam is részt fogna venni a háborúban. — Tisza miniszterelnök a parlamentben adott válasza után, mint a bécsi lap tudósitója Írja, a szövetség ügyében nehány képviselővel eszmecserét folytatott. Ezek közt volt Fáik, Csernátony és Helfy. A fölvetett kérdésekre a miniszterelnök azt a megnyugtató biztosítást adta, hogy monarchiánknak Olaszországhoz való viszonya a béke tökéletes biztositékát rejti magában. Róma, apr. 22. A Stefania-ügynökségnek jelentik Londonból, hogy a hatalmak a nemzetközi Duna-bizottság mandátumának az uj szerződés kicseréléséig tartó meghosszabbítására szállíttattak fel, mert e mandátum különben f. hó 24-én lejárna. Belgrádból Írják: Az állásuktól megfosztott szerb főpapok internálása már el van rendelve. Mihálynak, az előbbi met- ropolitának állandó tartózkodási helyéül a studenicai kolostor, a volt nisi püspöknek a petkovicai kolostor s Hieronymus püspöknek a gorniaki kolostor jelöltetett ki. Ez utóbbinak és az exme- tropolitának az ország határán kívül csak meghatározott időtartamig szabad tartózkodnak. Országgyűlés. A Polónyi-Fiizesséry ügy a képviselőházban befejezést nyert. Miután Tisza Kálmán miniszterelnök kijelentette, hogy a hivatalos iratok semmi vádat nem tartalmaznak Polónyi ellen: erre Füzes- séry Géza bocsánatot kért a háztól s a gyanúsított képviselőtől. Aztán elfogadtatott a részletügyletekről szóló törvényjavaslat s elintéztetett az 1881. évi állami zárszámadás. Szombaton a közadók kezelésére vonatkozó törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A főrendiház által néh. Mailáth György emlékére rendezett gyászmise miatt a képviselőház hétfői ülése 11 órakor vette kezdetét. Napirenden volt a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat, melyet a ház Lázár Adám és Hegedűs Sándor előadó felszólalásai után általánosságban elfogadott és azután megkezdte a részletes tárgyalást, jelentékenyebb vita nélkül elintézvén az első két szakaszt. Az ülés elején ifj. Ráday Gedeon gr. honvédelmi miniszter
