Eger - hetilap, 1883

1883-04-26 / 17. szám

161 törvényjavaslatot nyújtott be a honvédség szabadságolt állomá­nyában mutatkozó tiszthiány pótlása iránt, olykép, hogy az 1873- tól 1876—ig besorozott egyéves önkénytesek a honvédséghez té­tetnek át. Másnap folytattatott a közadók kezeléséről szóló törvényja­vaslat tárgyalása. TAECZA. Színészet. A hét folyamában 2 oly operette adatott, melyekben a czim- szerepet már több énekesnőtől volt szerencsénk hallani; azonban most mindenikben más-más énekesnő vitte a czimszerepet, nem lesz tehát érdektelen behatóbban méltányolnia 2 előadást. Szer­dán, Pálfiné énekelte Marjolainet, ki még a múlt évben kivív­ta volt személye iránt a közönség tetszését. És méltán, mert ak­koron méltó szerepkörében mozgott: a népszínműben és operetti soubretteben. Ugyanezen körben az idén is a kellő sikerrel mű­ködik ; de már az operettéi czimszerepekben nincs hasonló szeren­cséje. S nem is lehet, mert ő merő naturalista, ki sem az ének­beli szájnyitások aesthesisével nincs tisztában, sem a kiejtéssel. De nem tudja a különböző registerekben a fedett, mell, fej stb. han­gok alkalmazását sem.. Hangja? kopik, mert a hangjegyeket nem ismervén, soká kell teljes hanggal tanulnia, s akkor is félsikerre jut, mert hangja elveszti üdeségét, mire a sor előadásra kerül. Hangjában már is hiányzik minden u. n. timbre, s nem rendelke­zik elég fizikai erővel. A crescendók és egyéb accendók hiányos­sága miatt énekében nincs meg a „verve,“ melyet aztán a finál- liang banális kikiáltásával akar palástolni. Marjolaineben sok szá­mot csaknem egészen elejtett; igy a Madelaine-couplét, melyben úgy a cantus firmus, mint tactus és játék is gyarló volt. *) — Szómba t o n Boccaccio czimszerepében N é m e t h y Gizella lé­pett föl telt ház előtt. Boccaceióval a kisasszony fényesen bebi- zonyitá, színpadi hivatottságát. Iskolája énekben és játékban ala­pos, alakja ritka szerencsés, hangja üde s finom csengésű, egész színpadi temperamentuma megfelelő. Úgy játékában mint énekében is sok értelem és közvetlenség van, mi folyton szerepének magas­latán tartja őt, noha tagadhatatlan, hogy még a „routin“ az ott­honosság és folytonosság tekintetében sok apró köszörülni valója van. De azon körülmény, hogy kitünően érti a művészi fokozást a játék s énekben: biztos zálog arra nézve, hogy szép jövőnek néz eléje. Csak tartsa meg eddigi elveit: a szorgalmat, szerény­séget s a színpadi Ízlés egyéb tanait. Boccaccioban egyik számot csattanósb sikerrel énekelte mint a másikat. Úgy a soló mint a duókban teljes sikert aratott. Pálfiné Fiamettájában az volt a fel­tűnő, hogy ugyanazon öltözetben (nehány rózsaszín selyem bokor­ugró) ment most a templomba, mint melyben a rozs földről jött hajnalkor haza Marjolaineben. A többi előadók sokat „patzoltak.“ A kar a 2-ik felvonásban teljesen bensült. Úgy látszik a karmes­ter úr nem sok gondot fordít a hangok temperálására, mert mind­egyik túl akarja kiabálni a többit. Különben a 2-ik felvonás áta- lán a leggyöngébb volt; a levéltrio is gyarlón ment, de a fő hiba az volt. hogy mig a szerző a komikumot a groteszkre fekteti, ad­dig Völgyi Gy. Hegedűs, és Polgárné túlságos burleszkben mo­zogtak. — Érsek ur ő Excellentiája a múlt héten a fővárosba uta­zott, hogy a főrendiház tanácskozásaiban részt vegyen. — Márk naftát f. hó 25-én az egyház a buzaszentelés szer­tartásával fényesen ünnepelte meg. Az idő kedvezett, bár borús szeles volt. — A közönség igen szép számmal vonult ki a menet­tel a búzaföldre, hol is a szertartást teljes papi segédlettel nagys. és főtisztelendő Kovacsóczy István kanonok úr végezte. — A menetben régi szokás szerint a gymnasium, képezde és az al­sóbb iskolák ifjúsága, az egyes czéhek, és a legényegylet ifjúsága saját zászlójuk alatt vettek részt s emelték a menet nagyságát. — A menet 1/2 10 órakor tért vissza a székesegyházba; itt a hívekre áldás adatott. — A búza a kedvezőtlen időjárás daczára is meglehetős szép volt. — Színház. Városunkban tegnap szerdán „A koldusnő“ 5 felvonásos színmű adatott. Szombatig a „Furcsa háború“ előkészü­letei miatt előadás nem tartatik. — A harmadik egyetem ügyéhen folyó évi május 7-én s a következő napokon a fővárosban hivatalos értekezlet fog tartatni. Meg vannak fiivá: a budapesti egyetem tanárai közül 7-en, a Kolozsvári egyetemről 4 s a József-müegyetemről 2 tanár; a királyi akadémiákról 3, a protestáns akadémiákról 4 s a két ka- thol. lyceumból egy tag. Ez utóbbi : az egri érseki lyceumnak nagyérdemű igazgatója, mélt. és főt, Dani élik János püs­pök ur. — A középiskolai törvényjavaslat s a főrendi ház. A főrendek bizottságában az előkészités véget ért. Ott a javaslat általános­ságában egyhangúlag elfogadtatott. A katholikus szempontokat a bizottságban működő főpapok: Haynald bibornok, Samassa érsek, Ipolyi és Schlauch püspökök hosszabb beszédekben kifejték, de a javaslat elveit nem támadták meg. Módosítás a szövegen csak a fegyelmi eljárásról szóló szakasznál javasoltatik, hol a főpapok az általuk fenntartott iskolákban a fegyelmi főhatóságot maguknak reklamálták s ezt a szerkezetbe világosan felvétetni kívánták. A miniszter e módositványhoz hozzájárult. A főrendiház bizottságá­ban, mint a Nemzetnek Írják, jóllehet a középiskolai törvényt ál­talánosságban senki sem támadta meg, némely részről mégis hosz- szabb kimerítő fölszólalások történtek. Különösen egyházi oldal­ról, a katholikus főpapság nevében Haynald bibornok és kalocsai érsek s Samassa egri érsek fejtették ki a katholikus klérus által elfoglalt álláspontot. Samassa egri érsek hosszabb beszédet tar­tott,. melyből — bár az egészben a javaslat mellett szólt, — nem hiányoztak a katholika egyház és főpapság jogait meglehetős él­lel hangoztató nyilatkozatok. — Markazról írják nekünk: Dr. Samassa József egri érsek ő exja markazi híveinek, tekintve szegénységüket, de e mel­lett áldozatkészségüket, a plébániai épületek egyikének újra épí­tésére 300 frtot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Szivünk legbensőbb érzelmével esdünk áldást a nagylelkű főpász­torra, kegyelmes Atyánkra! — Königmajer Károly szombathelyi székesegyházi őrkanono­kot, őrségi főesperest és Sz.-Miklósról nevezett madocsai czimze- tes apátot, tribunici czimzetes püspökké nevezte ki ő felsége. — 300 ezer frtos alapítványt tett a nem rég elhunyt Bük Zsigmondné szül. Sebe Teréz miskolczi lakósnő, kath. árva fiúk és leányok oktatására és nevelésére olyformán, hogy a tekintélyes összeg kamatai évi 300 frtos ösztöndíjakban adassanak ki az egri káptalan által, a melyre az alapítvány kezelése bízva van. — A vallás- és közoktatási min. a napokban kiadott rendele­tében tudtára adta a felek, képezdék főhatóságainak, mi szerint a harmadik évfolyamot végzett növendékeknek közvetlenül a tan- képesitő vizsgálatra való bocsáttatását ezentúl meg nem engedi, s ezentúl képesítő vizsgálatra a 3. osztályt végzett növendékek csak egy évi gyakori, tanítás után bocsáthatók. Ezzel azonban a viszonosság állami és felek, képezdék közt nincs erőltetve, mert a 3 és 4 évi tanfolyam tényleg még továbbra is fennáll. — A róni. és gör.-kath. főpapok elhalálozásakor, a javadalmi törzsvagyonnak elkülönítésére, a javadalmi értékeknek az elhunyt főpap hagyatékából az örökösök, s a netaláni magánhitelezők igé­nyeit megelőzőleg leendő kielégítésére, valamint az elhunyt által élvezett javadalomból az elhalálozáskor folyamatban levő évre eső jövedelemnek felosztására nézve követendő eljárás tárgyában: a vallás- és közokt. miniszter rendeletet bocsátott ki. — Jótékonyczélu szini-előadás. Folyó hó 30-án csángó test­véreink javára műkedvelők színre hozzák Csiky Gergely ,.Czifra nyomorusá g“-át. Fölöslegesnek tartjuk minden ne­mesért lelkesülni tudó közönségünk figyelmét ez előadásra hosz- szas szavakkal hívni fel, meg lévén győződve, hogy Eger közön­sége az előadást a czélhoz méltó pártolásában fogja részesíteni. — Fölűlfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak a műkedvelők. — „Mint Budapestről értesülünk, Andorfy (Krugh) Péter ur, a budapesti népszínház egyik első rendű művésze, városunk szülötte, jövő hó első napjaiban körünkbe rándul, hogy néhány vendégjá­ték jelesebb szerepeiben magát a n. é. műpártoló müveit kö­zönségnek bemutassa. Reméljük, hogy az egri müveit közönség városunk szülöttét hozzá méltón fogja fogadni. — Az egri polg. lövelde megnyitási ünnepélye versenydij- 1 ö v é s z e 11 el, folyó april. hó 29-én reggel 9 órakor vendi kez­detét, s ebédközbeni megszakasztással tart estig; másnap april. 30-án délután 2 órától estig; május 1-én szintén délután 2 órá­tól esti 7 óráig, midőn a nyert jutalmak kiosztatni fognak. Há­rom rendbeli jutalmak vannak kitűzve, u. m. I. Egy 2 0 lövé­sés bárczán legtöbb szőri kör találásért: 1-ső jut. húsz frank aranyban, 2-ik egy arany, 3-ik tiz frank, 4—5—6 és * *) E kritika tulszigorú. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents