Eger - hetilap, 1883
1883-03-29 / 13. szám
118 va nézve, mi a múltban volt? Olyan szükségesség-e, mely nélkül háztartást nem vihetni? Nem pótolhatjuk-e mindazt, mi a középkorban egyedül a házasság révén volt elérhető ? Mig az ipar fejletlen állapotban volt, addig a nő munkája szolgáltatta mindazon szükségleteket és végezte mindazon foglalkozásokat, melyek a magán élet gondjait képezik. Mindezt most házasság nélkül is, és pedig jutányosadban fedezhetni, mi több, manap már nem is a nötelen férfi csupán, hanem a család is gyáripar készítményeivel helyettesíti a nő kézi munkáját, sőt gyakran a közpiaczról táplálkozik is. A viszonyok illyetén alakulásának következménye, hogy azon a müveit osztályhoz tartozó, de vagyontalan leány, ki haja- donnak marad: miután kézi munkájának értéke épen a kizárólagosság és roppant verseny miatt sokkal csekélyebb, semhogy általa tisztességesen megélhessen, azon borzasztó helyzetbe jön, hogy az erkölcsi elbukás vagy elhalás közt választani kénytelen : ha semmiféle tisztességes munkához nem ért. 31-ig. 8587 ft. 31711 „ 1603 „ 51 kr. 61 „ 90 98 88 11 Intézeti élet. Az egri kereskedelmi és ipar-hitelintézet tizedik üzletévi zárszámadásainak kimutatása 1882. január 1 -tol deczember 3l-ig. I Forgalmi-kimutatás. 1882. évi január 1-től deczember Bevétel Pénztármaradvány áthozat ................................ K amatok................................................................ D ijak...................................................................... Betét...................................................................... 196962 Leszámítolt váltó................................................ 1417043 E lőleg...................................................................... 12687 Visszleszámitolt váltó........................................... 723958 Házbér...................................................................... 150 Részvény átiratási dij.......................................... 2 Jelzálog...................................................................... 540 Összeg : 2393248” Kiadás Betét...................................................................... 192210 B etéti kamat........................................................... 765 Leszámítolt váltó................................................ 1488370 E lőleg..................................................................... 8801 V isszleszámitolt váltó........................................... 676068 93 80 “61“ 03 86 Kölcsönkamatok . Üzleti költség . Osztalék . . . Tiszti fizetések . lg. tan. jutalék . Adó...................... Házbér .... Pénztármaradvány ..................................... 9263 „ ..................................... 781 „ ..................................... 8242 „ ...................................... 1900 „ ................. 1162 „ ..................................... 1060 „ ...................................... 660 „ ................................_.______4021 „ Ö sszeg : 2393248 „ II. Jövedelem-kimutatás. 1882. deczember 31-én. Jövedelem Befizetett kamatok................................................ 31652 ft. „ dijak . . . Részvény átiratási dijak , Összeg 1603 2 33259 93 95 62 74 03 57 11 77 oT 42 kr. 90 „ _80 12 .. Költség Betéti kamatok...................................................... 8742 Bútor kopásért lerovás...................................... 50 Üzleti költség..................................................... 781 T iszti fizetések...................................................... 1900 Házbér...................................................................... 450 Adó........................................................................... 1060 Kölcsön kamatok................................................ 9263 T artalék alap...................................................... 550 Jutalékok................................................................ 1342 R észvény alaptőke 5°/„ kamatra...................... 3750 Jövedelem 1882. deczemb. 31 ...................... 5368 Összeg“: 33259 III. Vagyon-mérleg-kimutatás. 1882. deczember 31-én. Vagyon Leszámítolt váltók................................................ 418889 ft. 89 kr E lőlegek................................................................ 9934 „ _ „ J elzálogok................................................................ 10370 „ — „ 59 62 03 11 95 54 05 23 12 Bútorok...................................................................... 800 ft. — kr. Kölcsön kamatok................................................ 1748 „ 11 ,, K ülönfélék................................................................ 150 „ — „ P énztár maradvány 1882. decz. 31 . . . . 4021 „ 77 ,, Összeg”! 445913,, 77 „ T e h e r Részvény alaptőke................................................ 75000 „ — „ T artalék-alap...................................................... 4117 „ 05 „ Betétek és tők. kamatok..................................... 156956 „ 01 „ V iszleszámitolt váltók...................................... 198561 „ — „ K i nem vett osztalék........................................... 452 „ 17 „ Átmeneti kamatok egyenlege........................... 367 „ 26 „ J utalékok..................................................... 1342 „ 05 ,, Részvény alaptőke 5% kamat........................... 3750 „ — „ Jövedelem 1882. decz. 31 ............................... 5368 „ 23 ,, Összeg: 445913 “ 77 „ , o ---- n II F agy György, pénztárnok. EHássy Ferencz, könyvvezető. Barik István, Dr. Schvarz Dávid, Sclwarz Herman, igazgatók. Ezen forgalmi-, jövedelmi- és vagyon-mérleg-kimutatás az üzleti fő- és mellék-könyvekkel összehasonlittatván, azokkal minden tételeiben megegyezőnek s helyesnek találtatott. Eger, 1882. február 24-én. Horváth József. Berneket• Ferencz, Bnzáth Lajos felügyelők. Politikai heti szemle. Az albán-montenegrói viszályról írják: Vrbicza István meggyilkolása s az ezzel összefüggő körülmények Cetinje és Skutari közt kinos feszültséget idéztek elő. Skutariban most már Montenegró felől is várják a vérboszut s ilyképen a város kétfelől van fenyegetve. Védelmére a porta előreláthatólag nagyobb csapatokat fog összpontosítani. A montenegrói és albán határkerületekben az izgatottság általános. — Vrbicza meggyilkolásának okait most a következőleg részletezik. Márczius 21-én, szerdán reggel a Skutari tó mellett fekvő albán Kamenicza majorságot fegyveres crnagorczok támadták meg, még pedig a tó felől bárkákról. A támadók az albánok közül kettőt megöltek. A kameniczi lakosok közül öten erre azonnal Skuturiba eveztek s ott, a vérbosszú követelményei szerint, a jelenlevő montenegróiak közül akartak kettőt elejteni. Az első, a kit előtaláltak, a szerencsétlen Vrbicza volt. — A montenegrói kormány már diplomacziája utján is lépéseket tett a portánál elégtételre. • Ignatieff rendelkezései a zsidók ellen diploma- cziai eljárás tárgyaivá lettek Ausztria és Oroszország közt. Igna- tietf rendelete ugyanis az Oroszországban lakó külföldi zsidókat 1000 rubel évi adóval terhelte meg, — tekintet nélkül jövedelmeik nagyságára. Ez által a kisebb jövedelmű kereskedőkre nézve lehetetlenné vált az Oroszországban való tartózkodás. Miután azonban az Ausztria és Oroszország közt 1860. óta fönnálló kereskedelmi szerződés szerint Oroszország Ausztriával szemben arra kötelezte magát, hogy az osztrák alattvalókat nem terheli meg jobban, mint a maga alattvalóit, az érdekeltek az odesszai konzul elé vitték panaszaikat. Az odesszai konzul azonban Szent-Péter- várott semmit sem but kieszközközölni. Ez ügyben legközelebb egy odesszai küldöttség fog Bécsbe érkezni. A nemzetközi rendőrség eszméje ismét kisért. Martens tanár, ki a pétervári egyetemeu a nemzetközi jogot adja elő, felsőbb helyről nyert megbízás folytán terjedelmes emlékiratot szerkesztett a szocializmus- és nihilizmusról, a nemzetközi és büntetőjog szempontjából. A szerző kritizálja a különböző európai államok legfőbb törvényszékei által a nemzetközi forradalom ügyeiben hozott ítéleteket s a florenczi semmitőszék egy Ítéletére támaszkodva arra a meggyőződésre jut, hogy a szocializmus, nihilizmus s más hasonló szocziális jelenségek közönséges büntettek; valamint továbbá külföldi bíróságok indokolásaiból azt dedukálja, hogy a koronás fők ellen intézett merényletek más személyek vagyona és élete elleni közönséges bűnténynek tekintendők. Martens tanár nézete szerint tehát mi sem áll útjában annak, hogy nemzetközi szerződés köttessék az Internationale tagjainak s az anarchistáknak meg szoczialistáknak kiszolgáltatására. A memorandum felsőbb helyen tetszésre talált s maga után vonta a nemzetközi rendőrség szervezése iránti tervet. E rendőrség feladata volna amaz egyéneket kinyomozni, a kikre a nemzetközi kiszolgáltatási szerződés alkalmazandó. A londoni rendőrség hir szerint nyert némi támpontot a westminsteri robbanás tettének kinyomozására. Egy fiatal leány jelentkezett ugyanis a rendőrségnél, a ki pontosan leírta azt TI
