Eger - hetilap, 1883
1883-03-15 / 11. szám
A nyugodt falusi élet egyébiránt annyira megedzé kedélyét, hogy teljesen fesztelenül föl-föl hozza önmaga álar- czos-báli affair-jét, eltréfál a fiatalokkal, s midőn Birike és Andor — kinek átadta birtoka felét, inig a másikat Béla kapta, — hazatérnek hosszú utazásukból, Czili néni oly őszinte örömmel, fesztelen szívességgel csókolja meg Birikét s utána Andort is, hogy Andornak el kell ismernie, hogy Czili néni teljesen kíábrándúlt. . . Béla pedig gavallér most is X.-en, s ha néha kilátogat Andorékhoz, el-elmereng az ifjú pár verőfényes boldogságán, büszkévé teszi az öntudat, hogy ezt részben neki köszönhetik, s mindig megfogadja, hogy lemondva a garcon- élet unalmairól, megházasodik. Felsö-Tárkány népe. 1. Ezúttal Felső-Tárkány népét akarom ismertetni: azaz népének erkölcsi, szellemi, anyagi és művelődési, valamint kézműipari állapotát és fejlődését bővebben leírni. Végezetül pedig néhány történeti reminiscentiát elevenítek föl. Népségünk tősgyökeres magyar nyelvében a szomszéd pa- lócz kiejtéstől sokat elsajátított. Erkölcsére nézve sem jobb, sem rosszabb más magyar községnél. A törökvér vegyülék némi tes- pedtségben, makacsságban, a nagyobb bajokban tétlen fatalisticus önmegadásban nyilatkozik. Különben midőn dolog ideje van, eléggé munkás és szorga lmas nép ez. Örökké favágással és fahordással foglalkozván, e körül — fájdalom — a tulajdonjog kérdését sokszor félre magyarázza; sokat Egerbe járván, és a hóstyai sok kurta korcsma és lebúj igen csábitólag kacsingatván, nem csoda, ha keresményének nagy részét ott hagyja, Bachusnak túlságosan áldoz, és ilyen föllelkesült állapotban az Úr Istent, a szenteket és a többit nagyonis áldja, — hátrafelé természetesen. Különben általában vallásos, erkölcsös népnek lehet mondani, min azon sajnos körülmény sem ejt csorbát, hogy oly közel lévén Eger, oly temérdek a csábitó alkalom és igy az asszonyi nem között több kicsa- pougó akad, mint más községekben. De itt is ellehet mondani, hogy az ördög sem oly fekete, aminőnek festik; nagyon sok boldog, tisztes és példás életű házaspár akad Felső-Tárkányon, melynek leírásában, Fényes Elek még az ötvenes években mondta: „megjegyzésre méltó, hogy a f.-tárkányi nők igen tiszták, csinosak. és általában szépek.“ De mondhatom munkások és ügyesek is; mert mindenféle mezei munkán kívül, melyet igen serényen végeznek, a kender földolgozásában, fonásban és szövésben nagy jártasságot tanúsítanak, azonfölül pedig a nálok nagyon kedvelt fej és válltakaró fehér finom vászonkendők hímzésében — schlin- golásban — ritka ügyességet fejtenek ki; férjeik s maguk fehérneműit, valamint saját ruháikat is kevés kivétellel maguk készítik. Vannak közülök, kik a férfiakkal együtt a kosár, szakajtó és hátik fonásában, vesszőből és gyékényből egyaránt sikeresen részt vesznek. A községnek kevés szántóföldje lévén, sokan vannak a zsellérek, kik csakis a favágással, fuvarozással és napszámmal keresik élelmüket. Aratás idején százával mennek le a Tiszamen- tére, sőt azontúl Szabolcs, Bihar, néha Békés megyébe is. Mindenféle faragási munkához jól értenek, igen ügyes kerékgyártók és ácsok akadnak közöttük. A földes gazdák elég iparkodással művelik szántóföldjeiket, és ámbár itt a talaj nagyobb részben igen silány, kövecses, tömérdek vízjárás által hasított, mindazonáltal a lakosok szorgalma mellett minden kaszállós neműt, és egyéb gazda sági növényt is megterem, Az állattenyésztés is, főkép haj- danáb an, igen jó lábon állott; újabb időben azonban lovai és ökrei, kevés kivétellel igen gyenge jószágok; mig a tehenek meglehetős jó fajtájúak és jó tejelők, — számos kecskét is tartanak a lakosok. El nem hagyhatom még a szőllő munkáltatását sem. A hajdanában 300 holdat jóval fölülhaladó szőllők közül a tulajdonosok már nagyon sokat kiirtottak, és igy már mint szántóföldek használtatnak, azértis a szőllők termése pontosan alig határozható meg. A szőllők igen kellemes jó izű bort, többnyire sillert tennenek, mely még jobb volna, ha szárazabb és hivesebb pinc zéink lennének. A gyönyörű völgyben fekvő Tárkányt majdnem minden oldalról magas hegyek környékezik, melyek pala, mészkövet, sőt igen szép és becses szürke márványt is tartalmaznak. A palakő-bá- nya gondosan miiveltetik és termése igen nagy kelendőségnek örvend. Mész is minden évben sok száz kilányi égettetik és messze- földre széthordatik. Márvány bányája a múlt században nagyban kiaknáztatok, főleg gróf Eszterházy Károly püspök számos olasz kőfaragót és szobrászt hozatott ide, kik azután a helybeli templomnak díszes — egy székesegyházba is beillő 4 gyönyörű co- rinthusi oszlopon nyugvó oltárát, egy kisebbik oltárt, az egri nagy templomban létező mellékoltárokat, a lyceumi és papnöveldéi kápolnákban levő oltárokat, s ha nem csalódom, a kerecsendi templom oltárát, és sok más templomi és kastélyi diszül szolgáló kisebb nagyobb tárgyakat faragtak ki ezen a legszebb szinválto- zatokat mutató márványból. Azóta azonban megszűnt munkáltatása, és a becses drága márvány az idő viszontagságainak kitéve, hasztalanul porladozik szét. A templomnál lévén, lehetetlen elhallgatnom, hogy azt egy részről a csinos és kényelmes papiak, másrészről pedig a diszes iskolaépület a kántoriakkal környezik. Az iskola látogatás meglehetős. Az elmúlt évben rendes tanoncz volt 131, és pedig 72 fiú, 59 leány, kik a mindennapi iskolába jártak; a vasárnapi iskolát látogatta 18 fiú, 29 leány, összesen 47. A fiatalság közül most már alig van, ki Írni olvasni nem tudna; mig fájdalom az idősebbeknek túlnyomó része, kivált a férfiak sem az irás, sem az olvasás mesterségéhez nem értenek. De most már jobbra fordult, és a nagy telet kivéve, midőn szegénység okozta ruhátlanság folytán sok gyermek, mái' az iskolától való nagy távolság miatt is azt nem látogathatja, kevés kívánni valót hagy hátra a tankötelezettség betöltése. Az iskola a szükséges tanszerekkel kellőleg ellővén látva, a tanítás sikere kielégítő. Megemlitendő még a község közepén létező takarék-magtár, mely még a 48 előtti években az akkori plébánosok buzgólko- dása, és boldogult Pyrker János László érsek segedelmezése mellett keletkezett és díszesen fölépült; azonban — eléggé sajnos — helytelen kezelése folytán czéljának sem meg nem felel, sem nem szolgál, hanem községi raktárnak használtatik. A fentebb jelzett hegyekben a forradalomig léteztek az érseki uradalomnak nagyszerű vadaskertjei: egyik szarvasok, dámvadak, őzek és nyulak, másik vaddisznók tanyája volt. Azonban akkor a kerítések kidöntetvén, a vadak elszélledtek, és főképen a vaddisznók a lakosok földjeiben igen sok kárt tesznek. Mutatkoznak azonban rókák, főképen kemény teleken át a farkasok és kellő időben szalonkák is szép számmal; a miért az egri vadász- kedvelők e tekintetből is számos alkalommal hegyeink közé kirándulnak. Fájdalom, a vadászok sok kárt tesznek kiváltképen a nyulakban. Nevezetes csúcs a határban a P e s k ő, melynek sziklatetején saskeselyük tanyáznak, alatta pedig 145 Q ölnyi barlang vau. Továbbá említést érdemel a helység déli oldalán elnyúló V á r- h e g y, melynek tetején hosszában mintegy 300 azaz h á r o m- s z á z folyó ölnyire nyúló bástya alakú építmény látható. Ez hihetőleg az egri várerősség elővédfalai közé tartozott. A hegyek oldalait boritó tölgy, cser, bükk, nyír, gyertyán, juhar, hárs és számtalan másféle fák és bokrok aljában terem az ízletes szamócza, földi eper, málna és különféle fajta virágokon kivül az úgynevezett szömöriczefa (rus chotinus) nagy számmal, melynek levelei bőrfestékül használtatnak és a budapesti bőrgyárosok és kordoványosok által legjobb minőségüeknek dicsértetnek. n. Most a hajdani Fuor Contras ti mulató kastélynak kertmaradványára térünk át, hol az egriek nyaranta oly sok szép és jó napot élveznek. Felső-Tárkánynak ezen része igen regényes. Meredek márványszirtek, óriás, százados fák által környezett és beárnyékolt szép tó, mely tisztítás mellett párját ritkítaná, angol Ízléssel rendezett fasorok, a legközelebb sziklából fakadó két nagy forrás csergő patakja, és az egész természet bájoló szépsége elragadó látványt nyújtanak. Vannak itt mulató szobák és egy tánczterem, melyeket azonban a mindent megemésztő kor veszély- lyel fenyeget s csodálni lehet, hogy a fürdőintézet még eddig hiányzik, valamint egy restauratio. Bízunk azonban az egri orvosoknak, kik úgy is számos betegöket a tárkányi friss levegőre küldik üdülés és erősödés végett, ügyszeretetében és buzgóságá- ban, hogy befolyásuknak sikerülni fog e kettőt is létesíteni. Az említett két nagy forrás vize alig négy perczDyi távolságra fól- buzgásától egy liszt és egy fűrész malmot képes mozgásba hozni. E mulató helytől egy kissé fáradságos, mert meredek és sziklás, de vadregényes, és ritka magasságú sziklák által beszegett, keskeny völgynyiláson át fölér a mulató és szépet látni óhajtó az úgynevezett barátrétre, mely azért neveztetik igy, mert hajdanában már, mint Pázmány Péter halhatatlan érdemű
