Eger - hetilap, 1883

1883-03-15 / 11. szám

103 bibornok-primás nagy történeti becsű jegyzeteiben megörökítette, itt e völgyben Karthausi szerzetesek laktak, kiknek az valószínű­leg birtokát képezte. Valószínűleg a török hódoltság idejében pusztulhattak el innen, mert többé rólok semmi említés nem tör­ténik. Ezen barát rét egy hol széles, hol keskeny, de igen hosz- szu gyönyörű völgynek alját képezi, melynek végén mintegy óra járásnyira Tárkánytól volt egykoron klastromuk, mint azt a néhány évtized előtt még ott talált épületromok, és a most is léte­ző, és több szakaszra osztott tó elposhadt, és beiszaposodott ma­radványai bizonyítják, — hol a szigorú életű szerzetesek, kiknek a hús élvezése majdnem teljesen tiltva volt, az élelmezésükre szük­séges halakat tenyésztették; amint az alsó tóban az akkori fő­pásztorok számára tenyésztettek a lazacz, pisztráng és egyéb ha­lak. A törökök elüzetése után ugyanazon helyre, mely Segede­lem Völgyének neveztetett, a nagy emlékű gróf Barkóczy Ferencz püspök engedelme és védnöksége alatt az úgynevezett Nazarenus atyák telepedtek le, kik itt egészen 1767-ig remete- szerű életet éltek — talán Remete sz. Pál szerzetének egy ága lehettek — egyszersmind azonban mind a tárkányi, mint számos más helyekről idezarándokoló híveknek lelki vigasztalói is voltak, és azok alamizsnáiból éltek. Magyarok nagy Asszonyának szentelt templomuk úgy látszik kedvelt és messzeismert búcsú­hely volt, és annál kedvesebb, minthogy az oda vivő út kereszt­úti állomásokkal, statiókkal, melyeknek maradékai itt ott most is szemlélhetők, volt ellátva. Roppant nagy népsokaság gyűlt itt össze évenkint. Nem tudni mi okból, ezen szerzeteseknek 1767-ben távozniok kellett; pedig a részükre ugyanazon évi april 4-én ki­állított püspöki bizonyítvány is csak dicsérőleg nyilatkozik róluk. Az üres szent hajlékok pusztultak, romba dőltek, a helység lako­sai által azok kövei is széjjelhordattak ; hajdani fekvésüket csak is a begyepesedett üres alapgödrök jelzik, siratva az elmúlt éle­tet és dicsőséget. Még élő emberek emlékeznek reá, hogy a ro­mok egy fönmaradó részében, mely nagy ember házá-nak ne­veztetett, sok ideig élt egy ismeretlen ember mint a halastónak gondozója, és utolsó emberi lakója e csakugyan remeték számára való zord magánynak. — Érsek ur ö excellentiája Budapestre utazott, honnét a jövő hét elejére várhatni vissza székhelyére. — Eljegyzés. Samassa Otília kisasszonyt, érsekünk ő excja bájos, szende húgát, városunk hölgyvilága szeretetreméltó, kedves jelenségét, a napokban eljegyzé Nedeczky Ödön bu­dapesti kir. táblai pótbiró. — Legyen a szivek örök frigye za­vartalan boldogság forrása! — Értesítés. A Heves-Szolnokmegyei jótékony nőegylet év­fordulóját folyó hó 17-én az egri székesegyházban az egylet élő és meghalt tagjai- és jótévőiért mondandó szentmisével fogja meg­ünnepelni, melyre az egylet tagjai és pártolói egész tisztelettel felkéretnek, hogy az ünnepélyen minél számosabban megjelenjenek. Eger. 1883. marczius 14-én. Az elnökség. — Műkedvelői szinielöadás. — Műkedvelők által az egri kor- csolvapavillon-alap javára f. hó 7-én a casinó nagytermében nagy­számú közönség előtt Hennequinnak: „Három kalap“ 3 felvonásos vigjátéka adatott. — A mi az előadást illeti, megkell jegyeznünk, hogy műkedvelőktől ennél jobb és sikerültebb előadást rég nem láttunk. — A darabban közreműködtek, hölgyek közül: Jekel­fal usy Etelka (Isabella, Dupraillon neje) könnyed otthonos­sággal élte szerepébe magát ; előadása és játéka megnyerő. — Fát kas Szeréna (Luiza, előbbi leánya) szerepéhez illő szerény kedves leányka volt, — Férfiak közül: Ligetkuti Iván (Dupraillon Edgar) előadása, játéka és alakítása meglepők, sze­repében többet nem minden gyakorlott színésztől lehet kivánni. — Pillér Ede (Szilveszter Jenő) igen ügyesen alakított. — Ke­lemen Ernő (Temidart Adolf) nagy s nehéz szerepét meleg át- érzéssel hatásosan adta; — Markovich György (dr. Hervey Pál) igen jó színpadi alak, szerepét ügyesen kezelte; — Dobrá- nyi Lajos és ifj. Schubich György (Baptista és Jean, ina­sok) természetim alakításaik által nem kis részben járultak az előadás sikeresitéséhez. — A kisasszonyok megjelenésük alkalmá­val a rendezőktől igen szép virágcsokrot kaptak, a színpadon pedig egy kis virág eső és bő taps fogadta. — Meghívás. „Az egri ált, betegsegélyző-egyesület“ évi ren­des közgyűlése, 1888. márczius 18-án délután 3 órakor, a város­ház nagytermében fog megtartatni; melyre az egyesület alapitó-, pártoló- és rendes tagjai, ezennel tisztelettel meghivatnak. Eger­ben, az 1883. évi jan. 20-án tartott vál. ülés határozatából. Po- lereczky Gyula, egyes, elnök. — Adóügy. 82/1883. szám. Egerváros számvevői hivatala ré­széről közhírré tétetik, hogy az 1883-ik évi I-ső Il-od oszt. ke­reseti, ház, és házbér, valamint az ált. jövedelmi pót, és fegyver­adó lajstromok a hevesmegyei kir. adófelügyelő ur által érvénye­sítve bemutatattak. Erről az érdeklettek azon hozzáadással értesit- tetnek, hogy a kivetési lajstromok, az 1876. évi XV. törv. czikk 16. §-a értelmében jelen hirdetmény keltétől számítva 8 napon át a városi számvevőség iroda helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők, és a netáni sérelmes kivetés elleni fellebbezések ugyan a kitűzött határidő alatt — a hevesmegyeí kir. adófelügyelő úrhoz benyújthatók, mivel a határidőn túl bejelentett fellebbezé­sek nem fognak figyelembe vétetni. Eger 1883. martins 12 Csiky Attila v. számvevő. — Vörös-keresztegyleti ünnepély. Lapunkban már jeleztük, hogy a vörös-keresztegylet egri fiókja az egyleti feladat minél megfelelőbb megöldhatására ünnepélyt fog rendezni. Az (előkészü­letek immár annyira előhaladtak, miszerint tudtára hozhatjuk t. olvasóinknak a tervezett ünnepély sorrendjét. Idejéül folyó hó 26-ika az az: husvét hétfője van kitűzve; maga pedig az ünne­pély három részből fog állani. I. Hangverseny. Műsora: a) Pro­log, irta és szavalja: Werner Gyula úr. b) Rákóczy-indúló, Belióz után zongorán 16 kézre előadják: Chalaupek Erzsiké, Eötvös Róza. Fischer Sománé, Fógel Ágostonná, Menner Etelka és Ida, Szuhányi Anna és Irma úrhölgyek, c) Zizim, Zalártól, szavallja: Lipcsey Ádám úr. d) ,,Marcia funebre sulla morte d’un eroe.u Bethoventól. 8 kézre előadják zongorán: Izsépi Béla, dr. Ludá- nyi Béla, Pokorny János és Szabó Gyula urak. A 16 és 8 kezű előadásokat vezényli: Pokorny János úr. — II. Tombola. — III. Táncz. — Meghivók csak vidékre küldetnek. — Mint e műsorból látható, az ünnepély sok élvezetet igér; mert úgy a müérdek, mint a mulató kedv kielégítését is egyaránt szem előtt tartja. — Kéménygyulladások. A múlt két hét alatt, egy-egy oly napon, midőn nagy szél dühöngött, két kéménygyulladás fordult elő, melyek azonban szerencsére csakhamar el lettek oltva az ügyes kéményseprő által. Az egyik kéménygyulladás a Kotriba- féle háznál (specziális-utcza), a másik pedig a Végh-féle háznál (Szent-János-utcza) történt. *** A lapunk f. é. február-hó 8-án megjelent 6-ik számában közzé-tett azon értesítést, mintha: a husvét után kezdetét ve­endő szinielőadások tarthatására a városi tanács engedélyét Lászi Vilmos színigazgató nyerte volna el, — a leghitelesebb for­rásból merített tudomás alapján oda módosítjuk, mi­ként: a most jelzett engedélyben, valamint a kaszinó-terem áten- gedési kedvezményében is, társas köreinknek sok szép egyéni tulajdona következtében évek óta kedveltje : Völgyi György szinigazgató részesittetett, kinek jól szervezett társaságából — melyet most újabb erőkkel s valódi tehetségekkel üdített föl — a társaság csalogánya: a kedves, kis Pálfyné, mint közönségünk kiválólagos kedvencze, úgy Völgyi Györgyné, Völgyi Gyula, E. Szabó Gyula stb. a játékuk által szerzett élvezetes esték folytán nálunk maradandó emlékkel bírnak. Melegen ajánljuk e valóban pártolásra méltó társulatot közönségünk kegyébe. — A biharmegyei helyi vasutak ügyét a megye legutóbbi közgyűlése tárgyalta. A 257 kilométer hosszaságu vonalak költ­ségét 4.626,000 írtban állapította meg, s egyszersmind kimondta, hogy a székelyhid-érmihályfalvai vonalat a többivel szorosan ösz- szefúggőnek tartja és a vállalkozók azt mulhatlanul kiépíteni tar­toznak, ha csak annak kiépítése az engedélyezés megtagadásán nem törik meg. (Hát Heves megye? tesz majd valami hasonlót?) — Kinevezések. Lőnhárt Ferencz erdélyi püspök, főp. jogá­nál fogva: Beke Antal theologus kanonok urat az őrkanonokság- ra, Kardos Ignácz mesterkanonokot a főesperesi kanonokságra, Kapatán Márton, idősb iskolás kanonokot a theologns kanonokság­ra és Fábián Sándor ifjabb iskolás kanonokot a mesterkanonok- ságra fokozatosan előléptetni méltóztatván, az ekként megürült idősb iskolás kanonokságra s egyszersmind oldalkanonokká Kolosy Antal ez. prépostot és püspöki irodai igazgatót, az ifjabb iskolás kanonokságra pedig Balog Elek pápai kamarást és papneveldéi igazgatót kegyeskedett kinevezni. — A Szent-István-Társulat folyó 1883. évi márczius 15-én délelőtti 9 és fél órakor Budapesten, a központi papnövelde föld­szinti nagy termében tartandja XXX. rendes közgyűlését. — A pesti oltáregylet egyházi szereinek kiállítása, mely szo­kás szerint husvétra volt hirdetve, ez idén fontos okokból kivé­telesen pünkösdre van elhalasztva.

Next

/
Thumbnails
Contents