Eger - hetilap, 1883
1883-03-15 / 11. szám
100 munkás-gyűlésen a törvénynek ugyan oly módon lóg tekintélyt szerezni, mint tegnap. A belügyminiszter előadja továbbá, hogy a tegnapi nap folyamán fegyveres erőszak alkalmazására nem volt szükség, ha azonban az ellenséges érzületű pártok máskép cselekednének, akkor a zavargásokat is más módon fogják elnyomni. A kamara ezután a minisztérium által elfogadott egyszeri! napirendhez 406 szavazattal egyhangúlag hozzájárult. Pár is, márcz. 10. A kamara ma a mestereknek a munkásbalesetekért való felelősségéről szóló javaslatot tárgyalta. Ekkor Deluns-Monstaud (köztársasági) interpellálta a kormányt a tegnapi munkás-tüntetés miatt, s kérdé, mit t< sz a belügyimniszterium, ha a tüntetés, mint általán beszélik, holnap (vasárnap) ismétlődni fog ? Rousseau belügyminiszter igy szólt: Tegnap oly tüntetés volt, melyet az egész köztársasági sajtó már előre rosszait, a reakczionárius lapok pedig előre bejelentettek, s oly túlzott aggodalommal tárgyaltak, mely elárulta a szándékot, hogy a dologból ők nagy dolgot fognak csinálni. A rokkantak palotája előtt jelenvolt monarchikus politikusok szintén nagy figyelemmel kisérték a tüntetést, s maguktartása hasonlított a rokonszenvhez. (Ismételt viharos tetszés balról.) Van egy törvényünk, mely a népgyülések- nek szabad ég alatt tartását tiltja. Ha a tüntetés ismétlődnék, akkor mi e törvény iránti tiszteletet ki fogjuk erőszakolni, ahogy tegnap tettük. (Általános tetszés a republikánus többség padjain.) Cassagnae: Bocsánatot kérek, hogy e kis családi ünnepélyt zavarom. Azért lépek szószékre, hogy megakadályozzam a többséget és kormányt a közvélemény félrevezetésében. Azok a reakczionárius hírlapírók, kik ott megjelentek, csak arra adtak önöknek alkalmat, hogy a valódi tényállást elferdítsék. Ha mi egyszer beleavatkozunk, bizonynyal máskép avatkozunk be. (Zaj.) Önök a tüntetésért a felelősséget ellenfeleik nyakába szeretnék sózni, holott ez az önök barátait a szélső balon illeti meg. Önök bizonyos republikánusokat ki akarnak zárni soraikból, republikánusokat, kik a köztársaságért küzdöttek önökkel. A köztársaság zavargásból született s a zavargások fogják felemészteni. A tegnapi lázongás volt az első a köztársaság alatt, de bizonynyal nem az utolsó. Bebizonyult, hogy az önök rendőrsége s egy nagy helyőrség daczára, ezer ember egy asszony Michel Lujza vezetése alatt szabadon ronthat végig az utczákon. A legfontosabb az, hogy nem politikai jelszót, hanem az éhség s nyomor szavát hangoztatták. Azt kérték a kormánytól, amit a köztársaság alatt nem lehet találni: kenyeret és munkát. — Rousseau belügyminiszter: A köztársaság ellenzői természetesen szeretnének a tegnap történtekből előnyöket kovácsolni. Mostani beszédük s a tegnapi események közt félreismerhetlen összeköttetés létezik. Nem akarok részletekre kiterjeszkedni. A vádak a bíróságok elé tartoznak. A köztársaság ellenségei most az egész felelősséget a tegnapi tüntetésért az összes munkás nép nyakába akarnák hárítani. I)e mi jól tudjuk, hogy sütőboltokat rabolt ki a tömeg, s egyes elfogottaknál egész 60 frankig pénzek találtattak (Helyeslés balról) s ebből látható, hogy a demonstrálok nem tartoztak a valódi munkásokhoz. Eddig mi igen elnézők voltunk. De Cassagnae ur azt mondá, hogy mihelyt a monarchis- ták be akarnak avatkozni, egészen máskép avatkoznak majd be; nos, uraim, ez esetben mi is máskép járunk el. (Viharos, percze- kig tartó tetszés az egész köztársasági párt részéről.) Országgyűlés. A múlt hét végén folytattatok a képviselöházban a közép- tanodai törvényjavaslat tárgyalása. Rakovszky István czáfolta a törvényjavaslat ellen felhozott kifogásokat. Lükő Géza felekezeti szempontból szólt a törvényjavaslat ellen. Mocsáry Lajos a protestáns autonómia nevében a javaslat ellen szólt, mely nézete szerint a protestáns autonómiát megsemmisítéssel fenyegeti. Erősen hangsúlyozta a protestánsok hazafiságát, mire több oldalról élénk közbekiáltások hangzottak fel, hogy e tekintetben a protestánsoknak nincsen privilegiumjok. Tisza miniszterelnök válaszolt a szászoknak, Thalynak és Moesárynak. Bende Imre (kath. pap) a javaslat mellett szólt. Helfy Ignácz, a különvéleményt pártolta ugyan, de ettől el- téröleg a görög nyelv tanítását szükségesnek és a tanárképesités jogát az államra ruházandónak nyilvánította. Utána Berzeviczy Albert nyilatkozott a törvényjavaslat elfogadása mellett. Prónay Dezső b. határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy az erdélyi részekben az állam állítson föl magyar tannyelvű gimnáziumokat. Prónay Gábor b. és Hoitsy Pál, tisztán didaktikai szempontból támadták meg a törvényjavaslatot. Az utóbbi különösen a klasszikái nevelés ellen szólt. A javaslat védelmére keltek Lesskó István, a ki Thalvval polemizált, Csiky Kálmán, a ki főleg a protestáns felekezetek által beadott emlékiratokkal foglalkozott. Göndöcs Benedek, a ki néhány megjegyzéssel zajos derültséget keltett, végül Grünwald Béla. a ki állami álláspontra helyezkedve, pártolta a törvényjavaslatot, mint minimumát annak, a mit az állam jogainak és érdekeinek megóvására követelhet. E hó 10-én a képviselőházban először is a vadászati- és fegyveradóról szóló törvényjavaslaton a főrendek által tett módosítások vétettek tárgyalás alá. melyekhez a ház észrevétel nélkül hozzájárult. Szintén vita nélkül fogadtatott el a rimám urány-sal- gótarjáni vasúttársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Ezután folytathatott a középiskolai törvényjavaslat tárgyalása. Ellene szóltak: Orbán Balázs, Gruber János és Turgonyi Lajos. Mellette :• Hoffman Pál és Lukács Béla. Most a kérvényeket intézte el a ház. végül pedig interpel- lácziók kerültek napirendre. Elsőben is Ráday Gedeon gróf honvédelmi miniszter válaszolt Odascalchy Arthur herczeg interpel- lácziójára a nagyszombati honvédzászlóalj parancsnokának állítólagos magyarellenes magatartása tárgyában. Azután Németh Albert intézett interpellácziót a közlekedésügyi miniszterhez a dunave- csei mederszabályozás tárgyában. Zichy Jenő gr. pedig a kereskedelmi miniszterhez, az ipartörvény revíziója tárgyában. A miniszterek nyomban megadták a választ az interpellácziókra és a ház mind a három választ tudomásul vette. E hó 12-én is a képviselőházban a középiskolai törvényjavaslat fölött folyt a vita. Dobránszky Péter hosszasan szólt a középiskolákról, melyeket akként óhajtana szervezni, hogy az alsóbb osztályokban egységes legyen az iskola és csak a felsőkben ágazzék szét. Különben a törvényjavaslatot elfogadta. Bódogh Albert a különvélemény mellett tört lándzsát. Pulszky Ágost kimutatta, hogy az egységes középiskola felállítása lehetetlen, és fejtegette a humanisztikus nevelés előnyeit. A törvényjavaslatot ő is elfogadta. Ugrón Gábor társadalmi bajainkat a jelenlegi középiskolai oktatás helytelenségének tulajdonítja, és azért pártolja a különvéleményt. Ivánka Imre polemizált Prónay Dezső b. ellen, helytelenítve, hogy ő mint az evangélikus egyház főfelügyelője, beszédével iiszköt vetett a protestáns egyházba. Wenrich Vilmos a szászok határozati javaslatát pártolta. Végül Prónay Dezső b. szólalt föl személyes kérdésben, megjegyezve Ivánkával szemben, hogy az ő főfelügyelői állásának feszegetése nem tartozik a képviselőház, hanem a konvent elé. ott meg fog felelni Ivánkának. T^ECZ^L. Éji dal. (Polgár, 1882. máj. 4.) Álmaim legszebb világa! Óh Marikák Marikája .... Legyen álmod Boldog tündéreknek álma! A virágok, az angyalok, S csillagbimbók közt andalogj; Ne jussanak Hozzád ezen földi dalok. — — — Égben járj te, ne a földön, S lebegjen szép szemöldödön Álom helyett Túlvilági kéj és öröm. Édes legyen leli el eted És elöntse a lelkemet; Hogy azonnal Virággá legyek melletted. — És ha felkelsz a hajnalon, Tűzz kebledre szép angyalom. Dalomért, ah! Ez lenne legszebb jutalom! Bonkö.
