Eger - hetilap, 1882
1882-07-27 / 30. szám
288 legnagyobb mértékben tűnik elő, s mindenikben művészi kivitellel bir. — Latabár Kálmán és Váczy Vilma alakításaik, úgy a bárfa melletti párdaluk szépek s hatásosak voltak, a dalt ismételniük kellett. — Csatár, Érczy, a kis fürge Dömjén Mari és Iványi Mariska szép hangjaikkal nagyban járultak az előadás fényes sikeréhez, — mi meg is volt. — A darab: kitűnő zenéje, a kardalok és a valóban remek dekoratió által teljes fényben úszott. — Zsúfolt ház. Vasárnap julius 23-án „A milimári adatott. — Demjén Mari (Vera) sima gördülékeny játéka, tiszta egyszerű előadása, csinos hangja általános tetszésnek örvendett, dalait ismételnie kellett; Abonyi, Csatár, Németh jól alakítottak: Egri szépen énekelt; Váczy Vilma eléggé ügyesen akarta használni a kínálkozó alkalmat lányai javára; Cséky Ilona, kardos, de mégis igen gyöngéd nő és anya volt; — Vadnay Vilma és Medgyaszay Evelin nagyon is kaczérok voltak; — Latabár alakítása nem telelt meg egészen; Borán d Gyula jó pin- czér alak volt; A rany h e g y i (Janó tót szolga) arczjátéka, tó- tos előadása és éneke szépen sikerült, s nagy hatást keltett, az éneket párszor ismételnie kellett. — Közönség szép számmal. Hétfőn julius 24-én „A czifra nyomorúság“ került színre. — Abonyi Gyula (Bálnay számtanácsos) egy-egy szerepében úgy mint ebben, még ki nem emelkedett, — előadása és játéka mesteri; Németh József (Csorna) jól játszott, Cséky Ilona előadása és játéka meglepő, művészettel párosult. — Medgyaszay Evelin jól betöltötte szerepét; Krecsányiné szokott elevenséggel játszott. Somló Sándor alakítása dicséretet érdemel; Latabár hálás szerepében alakítása meglehetős; Boránd Gyula igen jól alakított; — Tor day minden mást volt, csak ügyvéd nem. — Közönség kevés. Kedden Latabár Kálmán jutalomjátékául adatott: ,,Az Üdvöske“ operette; Szerdán „A sevillai borbély“ vígjáték került színre; ma csütörtökön pedig bérletfolyamban adatik: „A szerelmes levél“ vígjáték s „Anna“ czimű dráma Csiky Gergelytől. Krecsányi színtársulata. (Folytatásul az „Operette és Krecsányi színtársulata “czimű czikkhez.) (II.) Figyelmeztetjük a t. közönséget Somló Sándor fajátékára. Jól játszani, és művésziesen játszani nem mindegy, mert a mesterség a maga körének határán bármennyire szép is, mégsem művészet. Megszerezni a könnyed fesztelenséget a színpadon, a jó előadást, ügyes alakitó tehetséget, kedv és hajlam mellett lehetséges; de egy szerep mélyébe hatolni, azt lélektanilag átkutatni, s felismerni annak gól-pontját, a közönség elé állítani egy jellemet, — erre csak azok képesek, kiket a Múzsa homlokon csókolt. A színészetnek is van mesterségi és művészeti oldala. S a művészet nem mindig a hatásos jelenetekben kulminál. Egy jelenet, egy arczváltozás kitünteti a művészt. Somló úr játékát önérzetes tanulmány előzi meg, s közönségünknek el kell ismernie benne a művészi hivatottságot. Az ő tere, melyen művészi egyéniségét érvényesitheti, úgy látszik a szalon darabokban van, hol a jellem az élet ezernyi körülményei által kifinomult vagy elromlott társadalom szokásaiba, kinövéseibe ütközik. Hálás tér egy színművészre nézve, de nehéz is. Németh József úrban egy tehetséges, és sokoldalú színészt bir a társulat, ki azonban éppen e tulajdonságánál fogva egy kizárólagos tért működésének megszerezni nem képes. Valódi virtuozitással személyesít. (Serge Pa- nineben Herzog bankárt, Cornevillei harangokban Gáspár apó őrü- lési jelenetét), s közönségünk, mely egy nehány év előtt Prielle Cornélia asszonynak, mint Gauthier Margitnak, haldoklási jelenetét látta a „Kaméliás hölgyében, teljes elismeréssel adózik Németh úrnak. Latabár Kálmán ur komikuma a fejlődés stádiumában van. A helyzet komikumon még alig emelkedett felül, s a művésziesség csak néha csillámlik játékában. A művészi komikumon a karzat kevesebbet kaczag, de a müveit közönség többet élvez, s ez, mit Latabár úr is bizonnyal elhisz, nagyobb előnyére válik neki, mint amaz. Különben technikai ügyességét készséggel elismerjük, s csak azt jegyezzük meg, hogy a jó komikus színésznek először is az egyéniség, a jellem komikumát kell kiaknázni, s azután a helyzetét, de ebből már finomabb mértékkel. Cséky I 1 o n a k. a. játékáról szólva megjegyezzük, hogy itt egyes szerepek taglalásába nem bocsátkozhatunk, hanem általában kell szólanunk. Cséky k. a. drámai színésznő, mely szerepre egyénisége által is képesítve van. Mint művésznőnek azonban hátrányára válik, hogy erejét főkép a hatásos jelenetekben akarja érvényesíteni. Nem nagy hiba ez, mert csakugyan ott kell legnagyobb mértékben érvényesíteni, de ne feledje el a művésznő, hogy a hatásos jelenetek etsak következményei a szenvedélyek lassú háborgásainak, s indokolásukat abban találják. Más szóval éppen úgy ajánljuk a művésznőnek a rendkívüliben a természetest, mint nem a rendkívülit a természetesben ; de mindemellett Cséky Ilona k. a. játékának magasabb, művészi becset tulajdonitunk. Medgyaszay Evelin k. a. csinos színpadi alak, de úgy vehető észre, hogy játéka önmagának is igen tetszik, mi a művészi kifejlődésre inkább hátráltató körülmény, mint előny; azonban e sorok által mint látható, éppen nem azt akartuk kifejezni, hogy közönségünk érdektelenül viseltetnék a k. a. szerepei iránt. A társulat, mind a darabok megválasztásában, mind az előadásban a finomabb ízlésnek hódol. Ajánlanók azonban Krecsányi úrnak, hogy a sok operette s bohózat között egy egy klassikus drámai müvet is hozna szilire, hogy közönségünk ne csak a színjátszók részéről látná a művészi felé való törekvést, hanem művészien előadva látna egy művészi alkotást. É. Imre. _fc3HIE£IEri"Ür ki — A király és a szegedi egyetem. A „Budap. Hírlap“ jelenti: A magyar kormány egyik tagja a harmadik egyetem ügyében előterjesztést tenni volt nemrég a királynál s kifogyhatlan volt azon adatok fölsorolásában, melyek a pozsonyi, esetleg a kassai egyetem mellett szólnak. A király szótlanul és türelmes figyelemmel hallgatta végig az előadást, melyet végül következő kérdéssel szakított meg: „Hát az Alföldnek minő tudományos intézetei vannak?“ Az elbámult miniszter azt válaszolta: „A kecskeméti kollégium.“ „Az nem elég,“ felelt vissza a király, s mondanunk sem kell, hogy ezúttal nem nyerhetett királyi helyeslést sem a Pozsony, sem a Kassa érdekében tett előterjesztés. — -zöiöszetiink érdekében. Egyik nagyobb szőlőbirtokosunk e napokban következő értelmű megkeresést vett: vájjon nem volnának-e Egerben passatutti, piros, rózsa és fejér gyöngy-jeruzsálemi, velelini és más édes zamatos húsos csemege asztali szőlők kaphatók néhány száz kosár éréig, augusztus 10-től szeptember 20-ig szállitandók ? E kínálkozó alkalmat azon megjegyzéssel teszszük közzé, hogy azon t. szőlőbirtokosok, kik a jelzett szőlő- szállítására vállalkozhatni vélnek, fordúljanak posta utján Fejér Zsigmond kereskedő úrhoz Mármaros-Szigethen. — Az egri „kisdedovodában“ az „örömünnep“ mint előre hirdetve volt, folyó hó 23-án a délelőtti órákban, az ovodai választmány s nagy számú érdeklődő közönség jelenlétében megtartatott, mely alkalommal a jelenvoltak valamennyié meglepetett azon szabatos, és ügyes előadásokon, melyekkel a kedves kis gyermekek a vendégeket gyönyörködtetni igyekeztek. Az „örömünnep“ végeztével a vendégek megtekintették, az ugyanazon helyiségben nagyságos Györgyényi Ignácz kanonok úr által igen czélszerűen berendezett „menedék szobát“ a mely szegény munkások gyermekeinek megóvására van szánva azon időre, mikor szüleik lakásukon kívül munkáikat végzik, és igy kisdedeikre felügyeletet nem gyakorolhatnak. Igazán elmondhatni, hogy a jelen voltak mindegyike a látottak után egész örömmel s megelégedéssel távozott. Egy jelenvolt. — Az alairulandó „Egri általános betegsegélyzö egylet“ melynek első rendes közgyűlése folyó hó- 30-án vasárnap délután 3 órára van hirdetve, daczára annak hogy működésének ideje még igen rövid, üdvös voltát és életképességét kimutatni már is volt alkalma, mert a nagy hőségek következtében számos betegei voltak.melyek ezen intézmény jótékonyságát már is élvezhették. Ugyanis most nyújtott be Braun Károly pénztárnok űr a választmánynak egy kimutatást, mely szerint az egyesületnek eddig betegeksegélyezésére 40 frt 30 kr, egy tagja temetkezési dijjára 30 frt, és egyéb szervezési költségekre is 15 frt 80 kr, összesen tehát 86 frt 10 kr kiadásai voltak és ennek daczára a pénztár még 171 frt 80 krnyi pénzkészletet — az egyesület könyvei pedig körülbelül 30 forintnyi követeléseket mutatnak föl. Ezen adatok az egyesületnek élet- képességét fényesen igazolják és egyszersmind bizonyítják azt is, hogy ilyen intézmény a legnagyobb pártolásra méltó és örömmel látjuk az egyesület névsorából, hogy nemcsak az érdekelt közönséget, hanem városunk lelkes és jótékony czélra fordítandó áldozatokra mindig kész, úri közönségét is ott találjuk és igy bizton reménylhető, hogy annak jövője már eleve is biztosítva van. Kívánatos volna most már csak az, hogy a fent érintett folyó hó 30-án vasárnap délután 3 órakor a városház nagy-termében tartandó első rendes közgyűlésén, melynek tárgya a választások meg- ejtése leend, minél tömegesebben jelennének meg.
