Eger - hetilap, 1882

1882-07-27 / 30. szám

288 legnagyobb mértékben tűnik elő, s mindenikben művészi kivitellel bir. — Latabár Kálmán és Váczy Vilma alakításaik, úgy a bárfa melletti párdaluk szépek s hatásosak voltak, a dalt ismé­telniük kellett. — Csatár, Érczy, a kis fürge Dömjén Mari és Iványi Mariska szép hangjaikkal nagyban járultak az előa­dás fényes sikeréhez, — mi meg is volt. — A darab: kitűnő ze­néje, a kardalok és a valóban remek dekoratió által teljes fény­ben úszott. — Zsúfolt ház. Vasárnap julius 23-án „A milimári adatott. — Demjén Mari (Vera) sima gördülékeny játéka, tiszta egyszerű előadása, csinos hangja általános tetszésnek örvendett, dalait ismételnie kellett; Abonyi, Csatár, Németh jól alakítottak: Egri szépen énekelt; Váczy Vilma eléggé ügyesen akarta használni a kínálkozó alkalmat lányai javára; Cséky Ilona, kardos, de mégis igen gyöngéd nő és anya volt; — Vadnay Vilma és Medgyaszay Evelin nagyon is kaczérok voltak; — Lata­bár alakítása nem telelt meg egészen; Borán d Gyula jó pin- czér alak volt; A rany h e g y i (Janó tót szolga) arczjátéka, tó- tos előadása és éneke szépen sikerült, s nagy hatást keltett, az éneket párszor ismételnie kellett. — Közönség szép számmal. Hétfőn julius 24-én „A czifra nyomorúság“ került színre. — Abonyi Gyula (Bálnay számtanácsos) egy-egy szerepében úgy mint ebben, még ki nem emelkedett, — előadása és játéka mes­teri; Németh József (Csorna) jól játszott, Cséky Ilona előa­dása és játéka meglepő, művészettel párosult. — Medgyaszay Evelin jól betöltötte szerepét; Krecsányiné szokott eleven­séggel játszott. Somló Sándor alakítása dicséretet érdemel; Latabár hálás szerepében alakítása meglehetős; Boránd Gyula igen jól alakított; — Tor day minden mást volt, csak ügyvéd nem. — Közönség kevés. Kedden Latabár Kálmán jutalomjátékául adatott: ,,Az Üdvöske“ operette; Szerdán „A sevillai borbély“ vígjáték került színre; ma csütörtökön pedig bérletfolyamban adatik: „A szerel­mes levél“ vígjáték s „Anna“ czimű dráma Csiky Gergelytől. Krecsányi színtársulata. (Folytatásul az „Operette és Krecsányi színtársulata “czimű czikkhez.) (II.) Figyelmeztetjük a t. közönséget Somló Sándor fa­játékára. Jól játszani, és művésziesen játszani nem mindegy, mert a mesterség a maga körének határán bármennyire szép is, még­sem művészet. Megszerezni a könnyed fesztelenséget a színpadon, a jó előadást, ügyes alakitó tehetséget, kedv és hajlam mellett lehetséges; de egy szerep mélyébe hatolni, azt lélektanilag átku­tatni, s felismerni annak gól-pontját, a közönség elé állítani egy jellemet, — erre csak azok képesek, kiket a Múzsa homlokon csó­kolt. A színészetnek is van mesterségi és művészeti oldala. S a művészet nem mindig a hatásos jelenetekben kulminál. Egy jele­net, egy arczváltozás kitünteti a művészt. Somló úr játékát önér­zetes tanulmány előzi meg, s közönségünknek el kell ismernie ben­ne a művészi hivatottságot. Az ő tere, melyen művészi egyénisé­gét érvényesitheti, úgy látszik a szalon darabokban van, hol a jellem az élet ezernyi körülményei által kifinomult vagy elrom­lott társadalom szokásaiba, kinövéseibe ütközik. Hálás tér egy színművészre nézve, de nehéz is. Németh József úrban egy tehetséges, és sokoldalú színészt bir a társulat, ki azonban éppen e tulajdonságánál fogva egy kizárólagos tért működésének meg­szerezni nem képes. Valódi virtuozitással személyesít. (Serge Pa- nineben Herzog bankárt, Cornevillei harangokban Gáspár apó őrü- lési jelenetét), s közönségünk, mely egy nehány év előtt Prielle Cornélia asszonynak, mint Gauthier Margitnak, haldoklási jelenetét látta a „Kaméliás hölgyében, teljes elismeréssel adózik Németh úrnak. Latabár Kálmán ur komikuma a fejlődés stádiumá­ban van. A helyzet komikumon még alig emelkedett felül, s a mű­vésziesség csak néha csillámlik játékában. A művészi komikumon a karzat kevesebbet kaczag, de a müveit közönség többet élvez, s ez, mit Latabár úr is bizonnyal elhisz, nagyobb előnyére válik neki, mint amaz. Különben technikai ügyességét készséggel elis­merjük, s csak azt jegyezzük meg, hogy a jó komikus színésznek először is az egyéniség, a jellem komikumát kell kiaknázni, s azután a helyzetét, de ebből már finomabb mértékkel. Csé­ky I 1 o n a k. a. játékáról szólva megjegyezzük, hogy itt egyes szerepek taglalásába nem bocsátkozhatunk, hanem álta­lában kell szólanunk. Cséky k. a. drámai színésznő, mely szerepre egyénisége által is képesítve van. Mint művésznőnek azonban hátrányára válik, hogy erejét főkép a hatásos jelenetekben akarja érvényesíteni. Nem nagy hiba ez, mert csakugyan ott kell legna­gyobb mértékben érvényesíteni, de ne feledje el a művésznő, hogy a hatásos jelenetek etsak következményei a szenvedélyek lassú há­borgásainak, s indokolásukat abban találják. Más szóval éppen úgy ajánljuk a művésznőnek a rendkívüliben a természetest, mint nem a rendkívülit a természetesben ; de mindemellett Cséky Ilona k. a. játékának magasabb, művészi becset tulajdonitunk. Medgya­szay Evelin k. a. csinos színpadi alak, de úgy vehető észre, hogy játéka önmagának is igen tetszik, mi a művészi kifejlődésre inkább hátráltató körülmény, mint előny; azonban e sorok által mint látható, éppen nem azt akartuk kifejezni, hogy közönségünk érdektelenül viseltetnék a k. a. szerepei iránt. A társulat, mind a darabok megválasztásában, mind az elő­adásban a finomabb ízlésnek hódol. Ajánlanók azonban Krecsányi úrnak, hogy a sok operette s bohózat között egy egy klassikus drámai müvet is hozna szilire, hogy közönségünk ne csak a szín­játszók részéről látná a művészi felé való törekvést, hanem mű­vészien előadva látna egy művészi alkotást. É. Imre. _fc3HIE£IEri"Ür ki — A király és a szegedi egyetem. A „Budap. Hírlap“ jelenti: A magyar kormány egyik tagja a harmadik egyetem ügyében előterjesztést tenni volt nemrég a királynál s kifogyhatlan volt azon adatok fölsorolásában, melyek a pozsonyi, esetleg a kassai egyetem mellett szólnak. A király szótlanul és türelmes figyelem­mel hallgatta végig az előadást, melyet végül következő kérdés­sel szakított meg: „Hát az Alföldnek minő tudományos intézetei vannak?“ Az elbámult miniszter azt válaszolta: „A kecskeméti kollégium.“ „Az nem elég,“ felelt vissza a király, s monda­nunk sem kell, hogy ezúttal nem nyerhetett királyi helyeslést sem a Pozsony, sem a Kassa érdekében tett előterjesztés. — -zöiöszetiink érdekében. Egyik nagyobb szőlőbirtokosunk e napokban következő értelmű megkeresést vett: vájjon nem volná­nak-e Egerben passatutti, piros, rózsa és fejér gyöngy-jeruzsálemi, velelini és más édes zamatos húsos csemege asztali szőlők kapha­tók néhány száz kosár éréig, augusztus 10-től szeptember 20-ig szállitandók ? E kínálkozó alkalmat azon megjegyzéssel teszszük közzé, hogy azon t. szőlőbirtokosok, kik a jelzett szőlő- szállítására vállalkozhatni vélnek, fordúljanak posta utján Fejér Zsigmond kereskedő úrhoz Mármaros-Szigethen. — Az egri „kisdedovodában“ az „örömünnep“ mint előre hir­detve volt, folyó hó 23-án a délelőtti órákban, az ovodai választ­mány s nagy számú érdeklődő közönség jelenlétében megtartatott, mely alkalommal a jelenvoltak valamennyié meglepetett azon sza­batos, és ügyes előadásokon, melyekkel a kedves kis gyermekek a vendégeket gyönyörködtetni igyekeztek. Az „örömünnep“ vé­geztével a vendégek megtekintették, az ugyanazon helyiségben nagyságos Györgyényi Ignácz kanonok úr által igen czélszerűen berendezett „menedék szobát“ a mely szegény munkások gyer­mekeinek megóvására van szánva azon időre, mikor szüleik laká­sukon kívül munkáikat végzik, és igy kisdedeikre felügyeletet nem gyakorolhatnak. Igazán elmondhatni, hogy a jelen voltak mind­egyike a látottak után egész örömmel s megelégedéssel távozott. Egy jelenvolt. — Az alairulandó „Egri általános betegsegélyzö egylet“ mely­nek első rendes közgyűlése folyó hó- 30-án vasárnap délután 3 órára van hirdetve, daczára annak hogy működésének ideje még igen rövid, üdvös voltát és életképességét kimutatni már is volt alkalma, mert a nagy hőségek következtében számos betegei vol­tak.melyek ezen intézmény jótékonyságát már is élvezhették. Ugyan­is most nyújtott be Braun Károly pénztárnok űr a választmánynak egy kimutatást, mely szerint az egyesületnek eddig betegeksegélyezésére 40 frt 30 kr, egy tagja temetkezési dijjára 30 frt, és egyéb szer­vezési költségekre is 15 frt 80 kr, összesen tehát 86 frt 10 kr kiadásai voltak és ennek daczára a pénztár még 171 frt 80 krnyi pénzkészletet — az egyesület könyvei pedig körülbelül 30 forint­nyi követeléseket mutatnak föl. Ezen adatok az egyesületnek élet- képességét fényesen igazolják és egyszersmind bizonyítják azt is, hogy ilyen intézmény a legnagyobb pártolásra méltó és örömmel látjuk az egyesület névsorából, hogy nemcsak az érdekelt közön­séget, hanem városunk lelkes és jótékony czélra fordítandó áldo­zatokra mindig kész, úri közönségét is ott találjuk és igy bizton reménylhető, hogy annak jövője már eleve is biztosítva van. Kívánatos volna most már csak az, hogy a fent érintett folyó hó 30-án vasárnap délután 3 órakor a városház nagy-termében tar­tandó első rendes közgyűlésén, melynek tárgya a választások meg- ejtése leend, minél tömegesebben jelennének meg.

Next

/
Thumbnails
Contents