Eger - hetilap, 1882

1882-07-27 / 30. szám

289

— Gyászjelentés. Zelenay Miklós főkáptalani levéltárnok, folyó 1882. évi julius hó 20-ik napján, éjjel, életének 58-ik évében, szélhüdés következtében elhunyt. A boldogult htilt tetemei f. hó 22-én tétettek nyugalomra. Béke lebegjen hamvai felett!

— Egy fiatal szép asszony halála. Lapunk múlt számában közölttik egy budapesti előkelő s köztisztelettel környezett nőnek rögtöni halálát. Ez B. Antalné, ki — orvosi vélemény szerint elmezavar folytán — az egri érseki lyceum csillagdájának tornyán levő felső erkélyről levetette magát. Azonnal szörnyet halt s más nap — e hó 19-én — közrészvét közt temettetett el. E gyászeset a család tagjait, s a nagy számú rokonokat s tisztelőket igen fájdalmasan érintette, s általános sajnálkozást keltett.

— Hymen. Szolcsányi Gyula besztercze-bányai m. kir. pénzügyi fogalmazó f. h. 20-án tartotta esküvőjét Farkas Mártonka kisasszonynyal, Laurencsik-Farkas Klára úrnő szép és kedves leányával. Az esketési szertartást ftő. Páuthy Endre apát-kanonok úr végezte, mely alkalommal dr. Szolcsányi Hugóné úrnő a nyoszolyóasszony, Danielik Románka kisasszony a nyoszolyó- leány. Pécsik Antal cs. és kir. százados úr a vőfély, Burik István és dr. Akantisz Jusztin urak pedig a tanúk tisztét teljesiték. — Esketés után a díszes násznépet már dúsan terített asztalok várták. Lakoma alatt megeredt a toasztok hosszú sora; ezek közül főleg a Burik István, dr. Akantisz Jusztin és dr. Hubert János urak által elmondottakat, melyekben leginkább a fiatal házaspárt éltették, emeljük ki. A délutáni vonattal az ifjú pár Besztercze- Bányára, a vőlegény állomáshelyére utazott. — Állandó boldogság kisérje e nemes frigyet!

—- Hevesmegye állapota 1881. Az ily czimen kiadott alispáni jelentésből közöljük a következő főbb adatokat. I. Népnevelés. — Tanköteles gyermek volt a megyében 33.145. Ezekből róm. katli. 28.565, helvét és ágostai vallásit evangélikus 2550, mézes vallásit 2030. — Nemzetiségre nézve a tankötelesek túlnyomó része t. i. 99.57 százaléka magyar. — Tényleg iskolába járt 25.519 gyermek, vagyis a tankötelesek összes számának 76.99 százaléka. Iskolába nem járt 7626 gyermek, vagyis a tankötelesek összes számának 23.01 százaléka. A népiskolák összes száma 185 volt. Ezek közül községi jellegű 8, hitfelekezeti 177. Ez utóbbiak közt volt r. katli. 151 nyilvános, magán iskola 3; helvét liitv. evang. 14, mind nyilvános, izr. nyilvános 6, magán 3. — Az iskolák közt volt fi-is- kola 58, leány-iskola szintén 58, vegyes iskola 129. — Taneszközökkel teljesen fel volt szerelve 84, kevésbbé teljesen 39, hiányosan 52, nagyon hiányosan 10. — Iskolai könyvtára 42 iskolának volt, mely könyvtárak együttesen 2876 könyvet foglaltak magokban. Iskolai takarék-pénztár mindössze 2 volt a megyében, mindkettő Egerben. — Az egyikbe 52 betevő 62 ftot tett be; a másikba 318 betevő 1585 ftot rakott be. — Tanítással foglalkozott a megye népiskoláiban 277 egyén. Ezek közt 252 tanító és 25 tanítónő. A tanítók közt volt 221 okleveles és 31 nem képesített; a tanítón :k közt 18 okleveles és 7 nem képesített. — Népiskoláink közül csak 62 volt, mely saját vagyonnal rendelkezett, mely együtt véve 84.650 ft. értékű fekvő birtok.’^1 - és 31.536 ft. tőkepénzből áli. 123 iskola minden saját vagyont nélkülöz. — A níC~ gye közegészségügyi állapota kedvező volt, mivel semminemű járvány vagy nagyobb kiterjedésű ragályos betegség nem fordult elő. Úgyszintén kielégítő volt a közbiztonság is, a mennyiben alig 3—4 számbavehető olyan esetet sorol elő á jelentés, melyben a közbiztonság megzavartatott volna. — Az egyletek száma 1881-ben tízzel szaporodott s ez idő szerint 77 különbféle egylet van a megyében. A megyei összes közigazgatási ágak ügyforgalma volt 97.416 ügydarab. Ebből elintézést nyert 94.645, hátralékban maradt 2771.

— A parádi f ürdővendégek 3-ik kimutatása. Folyó évi julius

5-étől 18-áig összesen 361 fürdővendég érkezett Paládra.

— Eljegyzés. Stern Soma S. A. Ujhelyről, eljegyezte városunkból Ehrlich Mariska kisasszonyt.

— „Puszta-Szikszó“ czim alatt a P. N. bennünket közelről érdeklő tárczaczikket közöl, melyből ezúttal a következőket emeljük ki: „Hatvantól Kövesdig tart, mig a vasút átszeli a hevesi nagy búzatermő rónát. A vasút mentén csak balfelől kéklenek a Mátra bérczei, melyek Eger mögött összehajlanak a sötétlő Bikkel. Jobbról végtelen síkság terül, mely leliuzódik a Tiszával együtt csaknem egészen az Al-Dunáig. A szem, ha csak délibábot lengeni nem lát, czéltalanul tévelyeg a nagy pusztaságon, s mint a madár, örül, ha fát talál, hogy rajta megpihenjen. De annál kellemesebben lepi meg az utast Fiizes-Abonytól balra, egy messzi elnyúló keskeny erdő, melynek levegője üdítően csap be a robogó vonat ablakán. A ki először utazik erre, s látja ezt az erdőt, önkénytelenül megkérdezi utazó társától: micsoda erdő ez ? Áz pedig, ha

többet nem tud róla, csak ennyit felel: Ez Puszta-Szikszó. Igénytelen hangzású név. De mégis úgy tetszik, mintha nem volna ismeretlen. Valahol szerepelt már. De hol? — Nehány év előtt egy főpap tollából hatalmas levél eredt, mely alá ez volt Írva: Kelt Puszta-Szikszón. Tehát innen oly ismerős. S mint néha elég egy hang, hogy róla eszünkbe jusson egy egész dal, úgy tiinedeznek föl egyes elfelejtett gondolatok is e név hallatára: Puszta-Szikszó. „A földbirtok válsága, az általános elszegényedés uj elemeket vont a lét harczába. Az állami élet és a közoktatási szervezet nem üt össze. A nagymérvű körfalakra kisszerű tetőzet vár. Mert az élet nem váltja be, a mit igér az iskola. E kettő közt támadt diszharmónia, gyámolittatva azon áramlattól, mely nem kedvez a jellemképzésnek az iskola rendszerében, és nem az erkölcsi momentumok fejlesztésének az állam életében, a léhaságot tévútra vezeti, s a munka nélküli boldogulást merészségre ösztönzi. így születik a proletariátus.“ Ráismerünk Eger érsekére. S most már tudjuk, miért nemcsak ismerős, hanem érdekes is előttünk Puszta-Szikszó. Azért, mert az egri érsek itt szokta tölteni minden évben a nyarat. S a hely, hol kiváló férfiak időznek, mindig „érdekessé válik. Mintha az volna felírva itt minden falevélre: „Őrizzük meg függetlenségünket és szabadságunkat, ha csak félig is, az által, hogy tudunk hallgatni és félrevonulni.“ De miért ? Hisz az egri érsek megmutatta, hogy meg tudja őrizni függetlenségét és szabadságát akkor is, és nem is félig, hanem egészen, ha nem hallgat, s ha félre nem vonul. — Az érsek életrendje a következő. A kora reggeli órákban kél, s a napnak első óráját a házi kápolnában Itölti. Azután reggeliz. Reggelije kávéból áll, mely után a szabadban dohányoz, s e közben magán ügyekkel foglalkozik. Később érkezik a posta, s hozza a hivatalos iratokat. Ezekről titkárja (most Párvy Sándor) referál, s ezeket intézi ebédig. Mert minden ügynek el kell intéztetnie még az nap, a melyen beérkezett. Az ebéd a lehető legegyszerűbb. S bor nélkül. Mert az érsek, mint Deák Fe- rencz, csak akkor iszik bort, ha valakiért iszik. Ebéd után szobájába vonul, és olvas vagy levelet ir. (Most megint Virgilius mélységeiben gyönyörködik.) Este felé érkeznek az újságok, (jár vagy 10 napi lap), ezeket végig nézi, de csak azt- olvassa el, a mi figyelemre méltó. Hat órakor vagy gyalog, vagy kocsin, kimegy a mezőre. Fején a megszokott félczilinder, kezében a vastag sétabot. S egyszerű falusi kabátjában épen úgy néz ki, mint egy falusi plébános. így járja be a szikszói és a kerecsendi határt, mely mind az érseki uradalomhoz tartozik, s csak esti 8 órára érkezik haza. Cselédjeivel, akárhol találkozik, szóba áll és kikérdezi őket. Ha bajuk van, segít rajtuk. Földjeiből a legjobb földeket adja nekik, s mosolyog, ha a cselédségnek szebb termése van, mint az érseknek magának.“

— A zsidóellenes izgató nyomtatványok elárusitása ellen a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, melyben felhívja őket, hogy az oly tartalmú nyomtatványok elárusitását, melyeknek félreismerhetlen czéljuk az ország keresztény vallásu lakosait a zsidóság ellen gyűlöletre, sőt tettleges támadásra izgatni, nem véve ki a hírlapok izgató közlemé_Dveit_sem. rendőri közegek által akadályoztassa meg s az eladásra szánt példányokat foglaltassa le, s azokat törvényes megtorlás czéljából toválloi -intézkedések megtétele végett terjeszsze fel a belügyminisztériumhoz.

— A kir. curia egy konkVÁ ^ alkalmából kimondotta, hogy azon közhivatalnok ellen, a ki hivatala gyakorlatában valakit tett- leg bántalmaz, jogos védelemnek van helyé. Áz ítélet indokolása, a következő erélyes kijelentést tartalmazza: „Üuégéket nemcsak nem köteles senki a hatósági közegtől eltűrni, de az ol\7.n közeg akkor, midőn hivatali működését veréssel kezdi meg, nem IN- vataloskodik, hanem garázdálkodik.“

— Nagy vizáradások Erdélyben. A Maros, Nyárád és Kis-Kü- küllő környékén nagy vizáradások voltak julius 19. és 20. napján. Márkod községét (Maros-Tordam.) egy rohamos felhőszakadás nagyon megrongálta.

— Dunai közlekedésünknek nyűgöt felé magyar forgalmi szempontból nagy akadálya volt eddig: a gönyői zátony és a cs.

k. szab. Dunagőzhajózási társaság. Ez utóbbi körülbelől ugyanazt a szerepet játszta velünk szemben vizen, mint az osztrák állam- vaspályatársaság szárazon. A közlekedésügyi minisztérium most e két akadálylyal együtt és egyszerre kíván leszámolni. A duna- gőzhajótársaságnak életérdeke most, hogy akadálytalan forgalma legyen a felső Dunán s e czélból minden áron rajta kell lennie, hogy a gönyői zátony eltávolittassék. De ez 16 millióba kerül. A magyar állam nem dobhat a vízbe ily rengeteg összeget a nélkül, hogy forgalmának ennek fejében egyenértéket ne biztosítson s garanciát ne nyerjen az iránt, hogy kivánata és érdekei a ta-