Eger - hetilap, 1882

1882-03-09 / 10. szám

90

utóbbi s az azt megelőzött évek üzletforgalmi eredményei között, melyekből mi, tájékozásul az intézet fönállásának első és utolsó éveiből csak a fontosabb mozzanatokat emeljük ki:

Az egri keresk. s iparhitelintézetnél a váltóforgalom volt 1874-ben 94.889 frt. 1881-ben 347,563 frt. Betét volt: 1874-ben: 8950 frt. 1881-ben 144.226 frt. Az összes üzleti forgalom volt 1874-ben 538.183.51 frt. 1881-ben 1.994,388.92 frt.(közel kétmillió forint!)

Az utóbbi évek nagy mértékben emelkedő üzletforgalma tette lehetővé, hogy az intézet, bár keletkezésétől fogva a kamatlábat fokonkint 4%-kal szállította le, ez úttal is az utóbbi éveknek megfelelő osztalékot nyújthat részényeseinek. Az osztalék összege volt 1874-ben 6763.41 frt. 1881-ben 8350 frt. Az intézet nyolcz évi fenállása alatt a részvényeseknek, osztalékban összesen 63,329.94 frtot fizetett ki.

A derék igazgató emez igen érdekes, összehasonlító előterjesztése után a felügyelő bizottság jelentése olvastatott fel, melyből kitűnik, hogy az intézet lefolyt forgalmi évi ügykezelése minden tekintetben correct, s a törvények és alapszabályoknak megfelelő volt. A szakszerűn megvizsgált számadásokból kitűnik, hogy a tiszta nyereményből, a szabályszerüleg leszámított illetékek levonása után, osztalékul minden egyes részvény után 3 frt. 36 kr. (11.2%) esik. A felügyelő bizottság, az intézeti igazgatóság pro- positióját magáévá téve , javaslatba hozza, hogy osztalékul minden egyes részvény után 3 frt 30 kr. (11%) százalék adassék ki, s a felmaradt 02% a jövő évi nyeremény számlájára vezettessék. A közgyűlés a felügyelő bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadta, s határozatba hozta, hogy az osztalék, amennyiben addig a kir. törvényszék helybenhagyása megérkezik, 1882. évi márczius 15-étől kezdve tétessék folyóvá. Egyszersmind a felügyelő bizottság tagjainak: Horváth József, Nékám Endre és Sajóssy Alajos uraknak, a befolyt 3 évi cyclusban tanúsított odaadó fáradozásaikért jegyzőkönyvileg szavaz köszönetét. A következő 3 évre a felügyelő bizottságba, titkos szavazás utján, tagokul megválasztattak: Horváth József, Bernekkel'Ferencz és B u z á t h Lajos urak. Az igazgató tanácsból, az alapszabályok értelmében kilépő tagok : dr. Schönberger Soma, Gry ubek Lajos, Kánitz Lipót, és Schvartz Hermann, titkos szavazás utján, nagy szótöbbséggel, az igazgató tanács tagjaivá újból megválasztattak. Az ekként alapszabályszerüleg kiegészített igazgató tanács, a közgyűlés befejezte után, zárt ülésben, titkos szavazás utján, következőleg szervezkedett: elnök: Burik István; alelnök: dr. Schönberger Soma ; igazgatók : Burik István, dr.

Schwartz Dávid, Schwartz Hermann. S. I.

Felhívás: a magyar szent korona vörös-kereszt egyletének hevesmegyei választmánya részéröl.

Még alig volt ideje ez egyletnek az alakulás és szervezkedés nehéz munkáját az ország némely vidékein befejezni, más részeiben pedig megindítani; még nem is lehetett ideje pénzerejét kívánatos mérvben gyarapítani, az igényelt nagyon sokféle felszerelvények, mindennemű szükségleteket beszerezni, és már a her- czegovinai lázadás elnyomására a harczmezőn működő hadcsapatok és azok sebesültjei nemcsak teljes mértékben igénybe veszik az egylet működését, de ha lelkiismeretesen akarjuk kötelességünket teljesíteni, messze túl kell menni az egylet legtöbb fiókjának pénztára csekély erején.

Csakhogy minden a magyar sz. korona országaiban ujon- czozott hadfi a harczban magával viendő kötszercsomaggal ellát- tassék, 500,000 ily kötszercsomagot kell az egyletnek készíteni.

Az osztrák veres-kereszt társaság elvállalta azon kötelezettséget, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományokból ujonczozott katonákat ily kötszercsomaggal el fogja látni, a mi feladatunk saját vérünkből való harczosainkról gondoskodni.

A központ erejét a mozgósítandó raktárak, tábori kórházi egységek, betegszállító fuvarcsapatok szervezése, felszerelése, a Budapesten felállítandó kórház berendezése veszik igénybe; tehát, úgy a kötszercsomagok, mint a pólyákhoz szükséges anyagok beszerzése és azok szabályszerű elkészítése, valamint a kint táborozó harczosokat a zord téli idő behatása ellen védő öltözékrészletek, mint iitérmelegitők, harisnyák stb. ilyesek gyűjtése a fiókok legsürgősebb teendői.

Ezenkívül Egerben az alapítványi női kórházban számos sebesült felvételét sikerülvén biztosítani, ezek számára fejenkint I szalmazsák, 1 lószőr derekalj, 2 párna, 1 takaró, 4 lepedő, 4 ing, 2 lábravaló szükségeltetik.

De részben mivel a fiókok pénzereje ma még elégtelen mindezek kellő mennyiségben beszerzésére, részben pedig mivel nemcsak az egylet tagjai, hanem minden honpolgár áldozatkészségére bizton számíthat a honnak mindazon fia, ki a harcztéren legdrágább kincsét áldozza fel:

alulírott megyei választmány ezen megye minden egyes lakosa, — községei és társulatához fordul azon kérelmével, hogy a felsorolt tárgyakat beszerezni, készíteni, vagy azok beszerzése és elkészítéséhez pénzadományokkal járulni kegyeskedjék. S annál inkább bízunk ezen felhívásunk sikerében, mert a megye bizottságának folyó évi január 18-iki közgyűléséből 37/VI882 sz. alatt kelt határozattal a szolgabirák, polgármesterek és községek már felhivattak ezen egylet czéljai támogatására, és mert alig lehet valaki, ki az általános emberbaráti indokoktól eltekintve is a hadsereg kötelékébe tartozó rokon, barát, jó ismerős sorsa iránt legkevésbbé sem érdeklődnék.

A kötszercsomagok és pólyák előállitásmódjáról és ahhoz szükséges anyagokról s általában minden irányban a legkészségesebb felvilágosítást adnak, minták, rajzok s utasításokkal szolgálnak a megyében már alakult fiók egyletek elnökségei; milyenek vannak Egerben, Gyöngyösön, Hevesen és Pétervásárán.

Az adományok vidékről a helyhatóságok — elöljáróságok — utján, helyben pedig közvetlenül Egerbe, az egylet hevesmegyei választmányához czimezendők, és „hadegészségügyben portómentesen hivatalból“ adhatók fel, melyek is azonkívül, hogy a megyei választmány pénztárnoka által elkönyveltetnek, a gyűjtők és adakozók pontos megnevezésével azonnal hirlapilag is nyugtáztatni fognak.

Hazariui üdvözlettel:

Egerben 1882 február 28-án. Ndnásy Gyula, alelnök.

*

* *

A férfi osztály elnöke Babies János, alelnöke Nánásy Gyula. A női osztály elnöke Ury Kapácsy Amália, alelnöke Francz Albert Adél.

Már ez alkalommal sietünk az egylet köszönetét kifejezni következő űrhölgyek kegyes adományaikért: Rósa Gusztávnénak 12 db. pólya, Szentkirályi Kázmérnénak 16 db. pólya, Kolossy Gusztávnénak 14 db. pólya, Székely Jánosáénak 8 db pólya és Bandy Sándornénak 2 meleg harisnya és 3 ütérmelegitőért.

Eger 1882. márczius 6. Ndnásy Gyula, alelnök.

Politikai heti szemle.

Uralkodónk és az olasz király találkozása, mint Bécsből újabban jelentik, május hó első felében meg fog történni. A találkozáson mindkét részről az egész királyi család részt vesz. A találkozás színhelye gyanánt Veronát és Florencet emlegetik. A látogatás négy napot fog igénybe venni. — Egyben jelentik a prágai „Bohemia“ utján, hogy az olasz kormány utasította a belgrádi olasz követet, miszerint a szerb kormánynak a bosnyák-her- czegovinai fölkeléssel szemben korrekt magatartást ajánljon.

A pápa — megkoronáztatása évfordulóján — a szent kollégium tisztelgését fogadva, figyelemreméltó beszédet tartott, melyben röviden érintve a saját helyzetét, a római kérdés mai állásáról is szólt s kijelenté, hogy addig semminő egyezségre nem léphet — sem hallgatólag, sem az idő jótékony hatására való utalással, — mig a pápai méltóság és a szabadság mások hatalmától és gyámkodásától függ. A polgári társadalom, a demagógok mind inkább fenyegető jellegű szenvedélyeitől szorongattatva, egy napon ismét az egyházhoz fog fordulni s hivatkozni a rend, vallás és erkölcs nagy elveire, melyekben a római pápaság oly gazdag.

Az angol királynőre, midőn e hó 2-án Windsorba megérkezett s a pályaudvarban kocsijába akart lépni, egy ember pisztollyal rálőtt, de nem talált. A merénylő tüstént elfogatott; neve: Maclean Roderik. Noha a merénylő a kihallgatás alkalmával a kérdésekre ép választ adott, modora egészben azt látszik bizo- nyitni, hogy őrült; előélete is e mellett bizonyít; évek előtt máikét ízben volt az őrültek házában: Somersetben és Dublinban. Nemrég harmadizben visszakisérték a tébolydába s onnan csak múlt szeptember hóban szabadult ki. A szülői háznál igen jó nevelést kapott s anyanyelvén kívül folyékonyan beszél németül is. Beutazta egész Németországot s úgy látszik, legyőzhetlen vágyat érzett magában, mint Guiteau, hogy magáról beszéltessen. A merénylő kijelenté, hogy a nyomor kényszerűé őt e végzetes tett elkövetésére; ő semmi körülmények közt sem akarta megbántani a királynőt és nem is reá czélozott, a midőn pisztolyát elsütötte. A kihallgatás folytatását márczius 10-re halasztották.