Eger - hetilap, 1882
1882-02-23 / 8. szám
73 A fiókegyletek 1881-ik évi pénztári számadásai külön kimutatásokban IX. X. XI. és XII. sz. alatt mellékelve. Legjelentékenyebb ténykedésük volt a fiókoknak: A) az egri fiók által deczember hó 18-án Egerben rendezett „karácsonyi vásár“, mely 140 írt 20 kr. tiszta jövedelmet hozott — B) ugyanazon fióknak sikerült háború esetére az egri irgal- mas-rendi kórházban 35 beteg és sebesült harczosnak ingyen, az egri alapítványi, a sztirkenénik kezelése alatt lévő női kórházban 70 sebesült harczosnak részben ingyen felvételét, ellátását és gyógykezelését biztosítani — C) a hevesi fiók által Hevesen rendezett bál, melynek tiszta jövedelme 102 frt volt. Ez lehetőleg röviden ecsetelve hü képe 1881-ik évi egyleti életünknek. A jövőre azon remény biztathat bennünket, hogy az egylet elnöke gr. Károlyi Gyula önagyméltóságának emelkedett és hazafias buzgóságot sugárzó, tehát — reméljük — a hazafias buzgósá- got országszerte fel is keltő és üdvös tevékenység, sikeres áldozat- készségre serkentő felhívása új, nagy és általános lendületet adand egyletünknek. Hogy erre a nemzetnek nagy szüksége van, azt bizonyítani előállott a szomorú alkalom. Bár csak nagyon korlátolt mérvben, de mégis dúl mára har- czok fúriája, a monarchia déli hegyei között. Az osztrák vörös-kereszt társaság elvállalta azon kötelezettséget, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományokból ujonczozott katonákat kötszercsomagokkal el fogja látni. Egy magyar sem akarhat e tekintetben hátramaradni. A magyar korona országaiból ujonczozott katonák létszáma a honvédséggel együtt az 500000 főt meghaladja és ezek részére a magyar sz. korona országainak vörös-kereszt-egylete által kell a kötszercsomagoknak elöállittatniok, hogy csak az első lépés is meg legyen téve kötelességünk tág mezején. Hagyjunk tehát pihenni most egyelőre minden kérdést, a mi felett talán külömben hévvel vitatkoztunk volna, és siessünk a lehető legbuzgóbban megtenni önkényt vállalt kötelességünket, mely- lyel egyletünk szabályai, hazánk, nemzetünk és az emberiségnek tartozunk. Tegyük fel azonfelül mindnyájan erősen és tartsuk meg rendületlenül, hogy mindmagunk erőnkhöz képest mindent megteszünk nemes czélunk elérésére, mind pedig ismerőseink körében lépésröl- lépésre, napról-napra minél több tevékeny tagot megnyerni, az egylet hazafias és humánus intézményeinek minél tágasabb tért hódítani lankadatlanul törekedni fogunk. Ha ezt megfogadjuk és megtartjuk, úgy lehetetlen, hogy megyénk területén ezen egylet már a folyó évben is a legszebb virágzásnak ne induljon. Előterjesztette: Nánásy Gyula, a férfi osztály alelnöke. Apáthy István, a képviselőház által kiküldött bizottság1 előadójának, jelentése a tanulmányi alapról. (Folytatás.) A kérdés már most az, hogy történt-e a jelzett helyzeten az 1548: XII. t.-cz., vagy a későbbi törvények által változás vagy sem; megváltoztatták-e az 1548-iki, vagy a későbbi törvények s intézkedések azon jogi alapokat, melyek 1548-ig a tanulmányi alapot képező javak jogi természetére nézve irányadóul szolgáltak? Nézetem szerint nem. Hogy ezt igazolhassam, szükségesnek tartom az 1548. XII. t.-cz. keletkezését közvetlenül megelőzött tényeket röviden érinteni. A XYI. század első felében két áramlat fenyegette a katholika egyházat, melyeknek egyike a török hadjárat, a másika pedig a reformatió volt. A török hadjárattal kapcsolatos pusztítások romba döntötték nagy részét az országnak; a püspöki székhelyeken a templomok és az iskolák leromboltattak, s a tanárok szétszórattak. A hitújítás pedig az ország területén hódításokat tett; a vallási hitágazatokat meglazította, és a fennmaradt iskolák egy részét elfoglalta. Ezen, következményeikben olyan mélyreható változásokat sem a fejedelem, sem az ország közönyösen nem tekinthette ; nem különösen I. Ferdinand, a ki testvére mellett e reformatió ellen Németországban olyan nagy buzgalmat fejtett ki. Ilyen előzmények után hivatott össze az 1548-iki pozsonyi ország- gyűlés, melyet I. Ferdinand főleg azért nyitott meg személyesen, hogy a mindinkább elterjedő hitújítás elnyomására és a katholika egyház védelmére szükséges intézkedéseket provocálhassa. Az első | természetesen nem sikerülhetett; mert az uj tanoknak a rendek , minden osztályában annyi pártolója volt, hogy az érintett irát-yban törvényes intézkedéseket létesíteni nem lehetett. Ellenben nagyrészben sikerült az utóbbi czél, a mennyiben ezen országgyűlés határozatainak nevezetes része minden kétségen felül a katholika vallás és intézményeinek megszilárdítására irányult. Ez lévén azon szempont, a melyből az 1548-iki országgyűlés intézkedései megítélendők, lássuk már most magokat a kérdéses intézkedéseket, melyeknek feltétlen jelentőségét igazolja azon körülmény, hogy a tanulmányi alapot képező javak tekintetében történt minden későbbi intézkedésnél az 1548-iki országgyűlés határozataira történik hivatkozás. Az 1548-iki országgyűlés nemcsak a XII-ik t. czikket, tehát azon törvényt alkotta, melyre rendszerint hivatkozás történik; hanem alkotott egyéb törvényeket is, melyek figyelmen kívül azért sem hagyhatók, mert a XII. t. ez. valódi jelentősége csakis kapcsolatban az ugyanakkor keletkezett többi tör- vényczikkekkel Ítélhető meg. Ugyanis az V. t. czikkben a karok és rendek ö felsége figyelmeztetése folytán kijelentik, hogy szükségesnek tartják, mikép az országban az isteni tisztelet és a vallása régi állapotba helyeztessék. Ezt az által vélték elérhetni, ha az egyházak püspökökkel, apátokkal, prépostokkal, vagyis tudományos egyházi férfiakkal mielőbb elláttatnak a végből, hogy a reájok bízott nyájat szóval és példával ne csak tanítsák, hanem helyetteseiket és lelkészeiket is kötelességeik teljesítésére utasítsák. A XII. t. czikkben a karok és rendek felkérik a királyt, hogy azokról, a kik a gymuasiumokban alkalmazva vannak, kegyesen gondoskodjék a végből, hogy ezek tanulmányaikat folytathassák és bevégezhessék. A VIII. t. ez. szerint a karok és rendek kérik a királyt, hogy az egyházi javak, melyek világi kezekben vaunak, visszavétessenek, és az egyházi föuraknak visszaadassanak a végből, hogy ezek az elöbbeni czikkben érintett kötelességeiknek megfelelhessenek ; az üresedésbnn levő javak pedig a király által alkalmas személyeknek adományoztassanak. A IX. czikkben a karok és rendek kérik a királyt, hogy miután a püspökök az uralkodó zavarok alatt vagyonuk és jövedelmeik legnagyobb részétől megfosz- tattak annyira, hogy ezek a püspök napi szükségeit sem fedezik, kegyeskedjék a római szent széknél kieszközölni, hogy a pápa a még fel nem szentelt püspökök consecratióját dij nélkül szolgáltassa ki. Miután továbbá több helyen az iskolákban olyanok alkalmaztattak, a kiknél minden hivatás és képesség hiányzott, határoztatok, hogy ezek állomásaiktól elmozdittassanak, és olyanok által pótoltassanak, a kik a régi és igaz vallást a veszélyezett helyeken ismét visszaállítsák. A most felsorolt törvények kiegészítéséül alkotta az 1548-iki | országgyűlés a XII. t. czikket, melynek szószerinti tartalma a következő : Praeterea, hona et proventus Monasteriorum et Claustro- | rum. ac Capitulorum desertorum (excepta Bélavár, et ejus perti- nentiis, quas Majestas Regia, durante beneplacito suo Francisco Táhi. ad su8tentationem ejus, ad tempus concessit) ad alendos doc- tos Parochos, et Verbi Dei sinceros Praedicatores, quí populum in veteri orthodoxa, vera, Catholicaque. fide, et Religione conservare ; et si qui ab ea desciverunt in hoc Regno, ad eam reducere stude- ant; nec non ad instaurationem, et erectionem Scholarum particu- larium, earundemque Magistrorum, qui docti, et probi sint, interten- tionem: et denique, ad bonae spei, ac iudolis juvenum et adoles- centum, ut bonis literis operám dare possint, promolionem, et auxi- lium applicentur, et convertantur ; quo tali ratione boni, et docti viri alantur, et nutriantur. §. 1. Ad haec autem praemissa, rite, atque ordine exequenda, proventusque praedictos in praemissum usum fideliter convertendos, quilibet Praelatus sub sua Dioecesi cu- ram gerere teneatur: ac ubi opus fuerit, Majestati Regiae, de ad- ministratione hujusmodi rationem reddat. E törvényezikkben minden kétségen felül kettős intézkedés foglaltatik, melyeknek egyike az, hogy az elhagyott monostorok, zárdák és káptalanok javadalmai tudományos lelkészek és egyházi szónokok fentartására fordit- tassanak a végből, hogy ezek a népet az igaz katholika vallásban megtartsák, az eltévedetteket pedig arra visszavezessék; a második intézkedés az, hogy a kérdéses javak az iskolák helyreállítására és építésére, jámbor és alkalmas tanítók fentartására, nemkülönben a szépreményü ifjak oktatására és segélyezésére fordittassanak. Hogy a kérdéses törvényezikknek ezen különböző természetű intézkedései egy és ugyanazon czélra, t. i. a katholika vallás terjesztésére és fentartására irányultak, azt nemcsak azon körülmény igazolja, hogy az ép most említett törvényezikk határozott kiegészítését képezi az 1548-iki országgyűlésen alkotott, s a katholika vallásra vonatkozó törvényezikkeknek: hanem igazolja ezt mindenekfelett a XII. t. ez. 1. §-a. mely szerint ezen t. ez. intézkedéseinek végrehajtása tekin*
