Eger - hetilap, 1882
1882-12-14 / 50. szám
XXI. év-folyam. 50. szám. 1882. deczember 14-én. Előfizetési díj -. Karesz evre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 _ Negyed évre . 1 „ 30 r légy hónapra. — 45 , Kgyes szám . — 12 , EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden " hasáhozott petit soriiely után ti, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30. nvilttérben egy petit- sorhelyert 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Eger városának a bor-alkusz-ügy rendezése iránt alkotott szabályrendeletét érvénytelenítő ministeri rendelet. 34.977. sz. Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir minister. Hevesmegye közönségének Egerben Eger város által a bor alku sz-ü gy rendezése iránt alkotott szabályrendelet bemutatása tárgyában, a kir. bel- ügyministeriumhoz f. é. aug. 15-én 8628. sz. a. intézett, — és onnan illetékes elintézés végett hozzám áttett jelentésére : a beterjesztett iratok visszaküldése mellett értesítem a megye közönségét: miszerint tekintettel arra, hogy a szabályrendelet intézkedései ellenkeznek úgy az 1872. évi Vili. t. ez., (ipartörvény) valamint az 1875. évi XXXVII. t. ez. (kereskedelmi törvény) intézkedéseivel: az helybenhagyható nem volt. Jelen intézkedésem által egyszersmind Herczfeld Mór egri borügynöknek hozzám benyújtott, és a megye közönségéhez f. é. julius 10-án 29.458. sz. a. kelt leiratommal jelentéstétel végett megküldött beadványa : tárgytalanná vált. Budapest, 1882. szept. 10. A minister helyett: Matlekovics, s. k. A bor-alkusz-ügy rendezése iránt Eger városa által alkotott szabályrendelet története. I* A fentebb közlött ministeri rendeletből kitűnik, hogy Eger városának a bor-alkusz-ügy rendezése iránt al kötött szabályrendelete érvénytelen, mert — mint a törvényekkel ellenkező valami. — nem nyerte meg a kormánytól a helybenhagyást. Itt most rajzolni fogjuk, ezen szabályrendeletnek történetét — a lehetőségig szelíd vonásokban, mert az illetők által megér- demlett módon a helyzetet kíméletlenül kizsákmányolni nem akarjuk, — s részünkről tüzetesebben is kimutatjuk e szabályrendeletnek a törvényekkel ellenkező voltát. Előbb azonban lássuk röviden, hogyan áll az alkusz-ügy kérdése az államokban. II. A vevők s eladók közti ügyletek közvetítésére némely államban még mindig kizárólag hites alkuszok jogositvák; igy pl. Francziaországban, hol vannak hites bor-alkuszok is. Más államok azonban, igy Magyarország is, az utóbbi időkben oly kereskedelmi törvényeket alkottak, melyek által a hites alkuszok intézménye meg lett szüntetve s az alkuszi foglalkozás teljesen szabaddá tétetett. A német kereskedelmi törvény, a két rendszer közt a középutat választotta, midőn a hites alkuszok intézményét fentartotta, s a hites alkuszok részére némi előnyöket biztosított, de egyúttal kimondotta, hogy ügyletek közvetítésére nem-hites alkuszok is jogositvák, kik ott szabad alkuszoknak neveztetnek. (Ezek: „freie Mäkler;“ mig az előbbiek „vereidigte Mäkler, vagy „Handelsmäkler.“) A német kereskedelmi törvény az egyes német államok törvényhozásai számára fenhagyta ugyan a jogot, hogy a hites alkuszokat a kereskedelmi ügyletek kizárólagos közvetítésére hatalmazhassák . fel; de ezen joggal az újabb időig egy német állam sem élt. III. Hazánkban az uj ipartörvény (1872:8.) s az uj kereskedelmi törvény (1875:37), nem csupán a szabad iparnak s illetőleg a szabad belkereskedelemnek, hanem a kereskedelmi ügyletek körüli közvetítésnek is szabadságára van alapítva. Most érvényes törvényeink a kereskedelmi ügyleteknél a fentebbi értelemben vett „szabad alkuszok“ közvetítését nemcsak hogy megállapítják ; s különösen az 1875:37. t. ez. 534—566. §-ai a szabad alkuszi ügyletet szabályozzák is; de ugyanezen törvény a „h i t e s alkuszok“ intézményét világosan megszüntette. Az utóbbi t. ez. 534. §. ezt mondja: „A kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítése, alkuszi ügyletnek, s az, ki ily ügyletekkel ipar szerűi eg foglalkozik, alkusznak tekintetik.“ A törvény 565-ik §-a pedig igy szól : „Jelen törvény hatályba léptével a h i t e s alkuszok i n t é zmé n y e m e g sz ün i k.“ Lehet ugyan kívánatos — és részünkről kívánatosnak is tartjuk, — hogy a „szabad alkuszok“ mellett a törvényhozás úgynevezett „hites alkuszok“-at is rendszeresítsen,— milyenek hazánkban az 1875:37. t. ez. életbeléptéig voltak, s amint ilyenek pl. Németországban s Ausztriában most is vannak, — de ily intézkedés tételére csak a törvényhozás van jogosítva, nem pedig a községek. Annál kevésbbé jogositvák a községek arra, hogy önhatalmúlag a szabad alkuszságot megszüntessék s az alkuszi teendőket egypár kiváltságolt alkuszra bizhassák. Egernek jutott — fájdalom, az a kellemetlenség, —hogy vezérszónokainak zászlója alatt közgyűlése a b o r a 1 k u s z-ü g y rendezése tárgyában a világos törvénynyel e 11 en- kező szabályrendeletet alkotott s ezt a városi tanács sebbel-lobbal életbe is léptette: sok polgár jogos érdekeinek megsértésével. Pedig a községek rendezéséről szólít) 1871:18. t. ez. 29-ik §-a világosan azt mondja, hogy „a község szabályrendelete a t ö r v é n y n y e 1 . . . nem e 1 lenke z h e t i k.“ (Ezen szabályrendelet — iuint hírlik — a város vezérszónokai közül némelyeknek saját eszméjük. A szabályrendelet a múlt évben a borászati egyesület által készíttetett s a város közgyűlése által decz. 18-án lett elfogadva. Mi már ezen szabályrendelet históriájának kezdetén — a múlt évben — a s z a b á 1 y- rendelet tervezete ellen egy czikket közöltünk az „Eger“-ben; de nem hallgattak ránk. Most méltán hallani ily megjegyzéseket: sajnos, hogy a vezérszónok urak decz. 18-án, midőn e szabályrendelet a közgyűlésen tárgyaltatott, otthonn hagyták s igy nem hozták magukkal a közgyűlésre — törvény-ismeretüket. Ezt akárhogy veszik; de annyi bizonyos, hogy Eger városát compromittálták.) IV. A szóban levő szabályrendelet Egerben 4 ember által — mint kizárólag jogosított „boralkusz“ által — akarta a bor-ügyleteket monopolisáltatni. (Lásd szövegét: az „Eger“ f. é. 13-ik számában.) A városi tanács határozatából a polgármester, az „Eger“ f. é. 19. 20. 21. és 23-ik számaiban, a hirdetési rovatban, ezen bor-alkuszi állomásokra pályázat ot hirdetett, oly megjegyzéssel, hogy: „a bor alkuszságot (szabadon) gyakorlók foglalkozása 1882. évi julius 1-t. ő 1 megsz ii n i k. m enny i- ben attól a szabályrendelet értelmében eltiltatni fognak s ezen időn túl csupán a szabályrendelet szerint kinevezendő négy ü g y n ö k lesz jogosítva a borügynöki teendők teljesítésére.“
