Eger - hetilap, 1882

1882-12-14 / 50. szám

474

Aztán az „Eger“ f. é. 27. 28. 29. számaiban a hirdetések közt a polgármester, a városi tanácsnak július 1-én hozott határozata folytán kihirdette, hogy: „a borügynöki teendők gyakorol- hatására Eger városát illetőleg Grünbaum Gábor, Weisz Bernát, Zochor Vincze és Jakab János egri lakosok jogosittattak fel továbbá, hogy „nevezett négy egyén kivételével, a z eddig borai- kuszsággal üzletszerűen foglalkozók ezen foglalkozásuktól — f. é. julius 1-ső napjától kezdve — húsz frt birság terhe mellett eltiltat nak.“

V.

A városi tanács tagjainak egyéniségeit tiszteljük; azért távolról sem támadjuk meg személyeiket. Hanem az ügy érdeméhez szólva: sajnáljuk, hogy e szabályrendelet végrehajtása körül a tanács — többségének határozata folytán — oly sietséggel járt el: holott legalább is kétesnek kellett volna tartania azt, hogy a szabályrendelet a ministerium által meg fog erösittetni. Igaz ugyau, hogy a szabályrendelet a megyénél keresztül ment s a ministerium által nem a kívánatos gyorsasággal intéztetett el; de azért mindez nem lett volna baj, ha a városi tanács ezen semmi tekintetből sem sürgős tárgyú szabályrendeletnek, (ha már törvényellenségét a tanács többsége be nem látta) végrehajtásával várt volna egy pár hónapig : akkor tudniillik be lett volna várva a szabályrendelet megsemmisítése, még a végrehajtás előtt. Hiszen Herczfeld Mór íelfo- lyamodást nyújtott be, melynek elintézését be kellett volna várni! Aztán, hogy a tisztelt városi tanács többsége tud „várni,“ ha akar, azt akkor is kitüntette, midőn a f. é. május 30-i közgyűlésnek egy határozatát, mely azonnali végrehajtásra szólt (a K. K. elleni 1089 ftnak behajtása iránt, olvkép, hogy ha a nevezett nem fizet 8 nap alatt, akkor pereltessék be), hónapokig nem hajtotta végre. (Utóbb a viszonyok változtával, mint tudjuk, már fölöslegessé vált a végrehajtás s ezt a közgyűlés el is engedte.)

Egyébiránt a közgyűlés vezérszónokai is hibásak: miért pártolták e szabályzatot. Jobb lett volna az illetőknek ezt nemcsak nem pártolni, sőt inkább hátráltatni. így kellett volna maguknak érdemeket szerezni akarni: nem pedig a sürgős elintézést igénylő s Egernek életérdekét képező vasúti kérdés hátráltatása által.

VI.

Az említett szabályrendelet ellen Herzfeld Mór egri „szabad borügynök“ felfolyamodott.

A földművelés- ipar-kereskedelmi ministerium f. é. szept. 10-éről kelt rendeletével az ügyet eldöntötte, kijelentvén, hogy a boraik u szügy rendezése tárgyában Eger városa által alkotott szabályrendelet helybenhagyható nem volt. Egyúttal ugyanazon ministerium megjegyezte, hogy ezzel a nevezettnek felfolyamodványa tárgytalanná vált.

A városi hatóság nevezettet ezen elintézésről értesítette; de a helyett, hogy fentebbi hirdetményeit ezen ministeri rendelet folytán azonnal visszavonta volna: állítólag szept. óta mostanáig várt, — tehát már ezúttal nem sietett, midőn sietni kellett volna.

Úgy látszik, hogy a ministeri rendelet homályosnak találtatott; értelmét az illetők kivenni nem bírták s egy további ministeri rendeletet vártak, mely egyenesen megsemmisítse a szóban levő szabályrendeletet. Az „Eger“ múlt számának első újdonságára ily körülmények közt azért is szükség volt, hogy a városi hatóság illető tagjai gondolkodjanak s kerestessék elő az irattárból az említett ministeri rendeletet, melynek figyelmes átolvasása után meggyőződhessenek arról, hogy a szabályrendelet jóváhagyását a ministerium megtagadta; hogy tehát ezen semmis szabályrendelet értelmében tett intézkedéseket a városi tanács azonnal szüntesse meg s fentebb ismertetett hirdetményeit hírlapi hirdetménynyel is vonja rögtön vissza: hogy a törvény által szabaddá tett b or-alkusz ságot a vállalkozók, a feleknek érdekében, megint akadálytalanul gyakorolhassák.

Politikai heti szemle.

Francziaországban a képviselőház oly törvényjavaslatot fogadott el, melynek értelmében a bíróságok tagjai nem többé a kormány által kinevezendők, hanem az illető testületek által választandók. A tervezet szerint a békebirákat a községek, a törvényszéki tagokat a járások és megyék képviseletei választanák; a legfőbb bíróság tagjait pedig az országgyűlés választaná. — A senatus azonban, liir szerint, nem hajlandó ezen törvényjavaslatot elfogadni.

Már a második félhivatalos német, lap jelenti hogy Németország és monarchiánk közt, két év előtt, Írásbeli szerződés jött létre, melyet maga Bismarck állapított meg az osztrák- magyar államférfiakkal s mindkét uralkodó aláirt. A Kreuzzeitung, melyet e hir közlésével a lipcsei Grenzbote már megelőzött, csodálkozik, hogy ily ténynyel szemben Giers utazásának oly mérhetetlen fontosságot tulajdonítanak; holott a háromcsászári szövetség megújításáról, mely — szorosan véve a dolgot — nem is volt szövetség, már csak azért sem lehet szó, mert ez oly értelemben, amint valójában fennállott, nem is szűnt meg, de e háromcsászári viszonyon belül az 1879-ben létrejött közelebbi megegyezés Németország és Ausztria-Magyarország közt erejét és jelentőségét teljes mérvben megőrizte. — Úgy látszik azonban, hogy Oroszország a háromcsászári viszony keretébe teljesen beillőnek tartja a szakadatlan fegyverkezést, háborúra készülődést.

Róma, dec. 7. A „Moniteur“ azt hiszi, hogy Giersnek a pápánál tett látogatása következtében a Lengyelországban üresedésben levő püspöki székek valószínűleg már a legközelebbi kon- zisztorium alkalmával be fognak töltetni. Jacobini bibornok viszonozta Giers látogatását.

Madrid, decz. 10. A senatusban Sagasta kijelentette, hogy ő soha sem fogja elfogadni sem az átalános szavazati jogot, sem a vallásszabadságról szóló törvényt.

London, decz. 9. Wood tábornok elfogadta az uj egyiptomi hadsereg fölötti főparancsnokságot. A hadsereg azonban még nem létezik: takarékossági okokból csak akkor szervezik, ha az angol megszállás végett ér. Arabi Ceylon-szigetre száműzetett.

Kairó, decz. 10. Arabi pasa és a többi száműzött Broad- leyhez intézett iratban szavukat adták, hogy mindaddig Ceylonban maradnak, a mig azt a khedive parancsolja. Ceylonba angol hajókon szállíttatnak.

Kairó, decz. 7. Mint a „Havas“ jelenti, a haditörvényszék Ali Férni, Sami, Tulba és Abdellal basákat halálra ítélte, a khedive azonban élethossziglan tartó száműzetésre változtatta ezen Ítéletet.

Országgyűlés.

I.

A képviselőházban az országos költségvetés részletes tárgyalása alatt több fontos indítvány merült fel.

Mocsáry Lajos határozati javaslatot nyújt be aziránt, hogy a kormány a különböző tárczákuál a központi igazgatás körében hivatalos állások betöltésénél nemcsak kebelbeli előléptetett egyéneket, hanem megyei és városi tisztviselőket is alkalmazzon.

Tisza Kálmán miniszterelnök Mocsáry határozati javaslatát nem fogadja el, mert bár elvileg helyesli azt, hogy bizonyos feltételek mellett egyes minisztériumokba érdemes megyei, vagy városi tisztviselők behozassanak ; de a kormánynak ilyen átalános- ságban adott utasítás méltán nagyon nyugtalanítaná a központi hivatalnokokat, kik 15—20 évi szolgálat után, midőn előléptetésre kilátásuk nyílnék, annak látnák magukat kitéve, hogy mellőztet- nek és mások helyeztetnek eléjük.

Irányi Dániel. A tételt szívesen megszavazza, és megújítja a tavaszszal tett felszólalását az illemsértő és erkölcsellenes szini előadások tárgyában. Szóló a társadalmi segélyben nem bizhatik, mert az nem talál kellő támogatást azon tényezőkben, melyekre méltán számíthatna. A sajtó egyik része egyenesen registrálva a felszólalásokat, azok felett napirendre tért, mig a másik része egyenesen gunytárgyává tette az erkölcsiség helyreállítása végett történt felszólalásokat, megfeledkezve arról, hogy a ki a vallási, vagy az erkölcsi tisztaságra irányzott törekvéseket gunytárgyává teszi: az, ha hirlápiró, nemes hivatásának magaslatán nem áll. Vannak továbbá lapok, a melyek maguk is ugyanazon bűnben leledzenek, a melyre e megrovások kiterjednek. Vannak lapok, melyek oly trágár képeket és azokhoz méltó szöveget tálalnak a müveit közönség elé, hogy a kiben ki nem aludt a tisztesség érzete. azokat csak undorral lökheti el magától. Vannak lapok, melyekben oly hirdetéseket olvashatunk, a melyek egyenesen erkölcstelen életre való felhívást foglalnak magukban, úgy, hogy maholnap odajutunk, hogy a gondos családapák és anyák ezeket a család ifjabb tagjai elől épen úgy elrejteni lesznek kénytelenek, mint a töltött fegyvereket vagy mérges anyagokat. Ily körülmények között társadalmi utón várni orvoslást, hiú önámítás. Itt hatósági közbelépés szükséges. Erre a magyar törvények elegendő alapot szolgáltatnak, akár az 1848-iki sajtótörvényt, akár pedig a kihágásokról szóló törvényeket tekintsük. A mennyiben azonban ezek nem lennének elégségesek, a kormánynak kötelessége, hogy