Eger - hetilap, 1882

1882-02-02 / 5. szám

44

környékéit a Drina-fo'yóu kompokat akar építeni, hogy a Drina jobb partjára juthasson és Focsát fenyegethesse. Azok a felkelők, kik január 16-ka óta Illők és Konjicsa közt garázdálkodtak, január 23-án Kulából lövöldöztek a Vrabacs hegyre kémszemlére kirendelt őrjáratra. Egy katoua, a mint már jelentve volt, megsebesült. Január 23-án megszakadt a távírói összeköttetés Konjicsa és Jab- lanicsa közt; az összeköttetést azonban csakhamar helyreállították. Este körülbelül 150 felkelő Konjicsa irányában akart elönyomulni, csapataink azonban visszaverték őket. Január 24-én Lúg környékén, Jablavicétöl keletre felkelőket pillantottak meg, kik egy őrjárat közeledtére, harcz nélkül Recsicsa felé elvonultak. Január

25- én este a lázadók a Konjicsától északkeletre fekvő magaslatokat lepték el. A 9. sz. sorgyalogezred hat százada visszaverte és a Vrabacs hegyen át egészen Borke nevű helységig üldözte őket; onnan a katonák harmincz őrtüzet láttak, melyek Gladaticevo és Speta-Kulaza közti térségen lehettek. A hat század katona jan.

26- án tért vissza Konyicsába. A veszteség: Kreicsi főhadnagy és 5 ember megsebesült.

— A délvidéki lázadók állítólag a következő állásokat tartják megszállva:

Herczegovinábau: Davidovics 450 emberrel táboroz Focsa és Sztolácz közt. Emberei általában Martini puskával vannak ellátva. E csapatnak bir szerint egy hegyi ágyúja is van, a melyet Montenegróból kapott. Tanovics Ozmán bég Bilektöl éjszakra foglal állást 200 emberrel, ezeknek régi puskáik vannak és munitiójuk is kevés van. Nevesinje mellett 650 lázadó táboroz; vezérük Vojnics montenegrói vajda. Kameno mellett 80 ember táboroz; vezérük neve ismeretlen. Az itt említett föl kelők száma összesen 1380. Ezenkívül számos rablóbanda kószál az egész tartományban, a melyek 20—40 tagból állanak.

Boszniában: A lázadás fészke a Zelezsnyicza völgyében van, Szerajevótól délre. Han Kobida és Chievo helységeket hetek óta tartják elfoglalva a fölkelők. Számuk körül belől 1800. Vezérük szakértő orosz katonatiszt. Ezeknek teljesen fölszerelt hegyi ágyuütegük vau, melynek származásáról különféle hírek keringenek.

Krivoscsiában a fölkelök száma körülbelül 1600; kisebb részük Martini puskákkal van fölszerelve. Közölök Ledenicze környékén körülbelül 800 ember táboroz, vezérük Lamarcsics Péter; Ubli vidékén Lipovácz Tamás vezérsége alatt 100 ember ; a többi apró bandákban jár-kel és egész Metkovicsig is ellátogat.

A fölkelök száma e szerint körülbelül 5000 ember.

Országgyűlés.

A miniszterelnök jelentette a képviselöháznak. hogy ö felsége a delegatiókat január 28-ára, Becsbe, rendkívüli ülésszakra bivta össze.

A költségvetés fölötti általános vita a képviselöházbau január 25-én fejeztetett be. A szavazás a következő eredményt tüntette elő: 446 igazolt képviselő közül igennel szavazott 234, nemmel 161, távol volt 50, elnök nem szavazott ; e szerint a költségvetés 73 szótöbbséggel a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott.

A költségvetés részletes tárgyalása január 26-án vette kezdetét.

Az udvartartás kötségeinél Csanády Sándor indítványozta, hogy az uralkodó kéressék meg, engedjen el egy millió forintot a 4.650,000 írtból.

Mukics Ernő a szélsőbalról ellenezte az inditványt. Helfy Ignácz a civillistán kívül felhozta a Hentzi-szobrot is, provo- cálta ezen felül Vuchetich István horvát képviselő felszólalását, ki a múltak feledésére intette Helfyt a horvát és magyar nemzet testvéri egyetértése érdekében, továbbá kijelentette, hogy neveletlen gyerköczök cselekedete nem róvható fel az egész horvát népnek. Vuch cicb előtt még Irányi Dániel beszélt arról, hogy más nagyobb államok udvartarlására kevesebb vétetik igénybe. Ezután Tisza kormányeluök szólott, tiltakozva az ellen, hogy az az emlegetett szobor a nemzet meggyaláztatását jelentené. Még Ugrón Gábor és Hermann Ottó beszéltek a Hentzi-szoborról, s különösen az utóbbi a gellérthegyi czitadella veszedelmes voltáról. A nagy többség elvetette Csanády indítványát.

Madarász József kérdést intézett Fiume iránt a miniszterelnökhöz, ki azt felelte, hogy mihelyt a két országgyűlés megválasztja a regnicoláris bizottság tagjait, az össze fog hivatni, s ez nemsokára megtörténhetik, mert közelebbről a horvát országgyűlés is összeül.

A képviselöházbau január 27-én a költségvetés részletes tárgyalása folytattatott.

A rendelkezési alapnál Herman Ottó beszélt az ismeretes németországi izgatásról, s a kormányt felhívta, hogy ez ellen tegyen valamit. Wolff Karoly, ki Hermann vonatkozásai által személyesen is érintve találta magát, a vádakat visszautasította, azt mondván, hogy egyéb bűne nincs, mint hogy nemzetiségéhez ragaszkodik. (Tudni kell azonban, hogy ez a Wolff ur szerkeszti azt a szebeni lapot, mely minden számában piszkolódik a magyar nemzet ellen.) Utána a szintén szász Gull József beszélt kihivólag és hosszabban, örömét fejezve ki a felett, hogy a német nemzet már érdeklődik irántuk. Erre Tisza kormányelnök szólalt fel, kijelentve, hogy a a kormány nem várt Hermann figyelmeztetésére, s már is megtette, a mif kötelességének tartott, azután az egész ház osztatlan tetszése közben felelt Gull vádjaira. Ivánka Imre szintén élénk tetszéssel fogadott rövid beszédet mondott. Orbáu Balázs egész bünlajst- romot beszélt a szászokról. Majd Szilágyi Dezső szólalt fel, rámutatva arra, hogy ama mozgalom titkos, de valódi czélja a magyar állam gyökere ellen van irányozva, s hogy nem fogjuk tűrni a belügyeinkbe avatkozást külföldről. Még Zay Adolf (szász) beszélt a magyarositá8Í egyletek ellen, s hosszú unalmas beszédében a többek közt sajnálatát fejezte ki a felett, hogy a fővárosban nincs egyetlen német elemi iskola. Végül Tisza kormányelnök visszautasította az egész ház helyeslése és tapsai közt Zay több állítását. — A rendelkezési alapot a többség megszavazta.

Törvényjavaslat a köztisztviselők minősítéséről.

(Qualificatió.)

1. §. A jelen törvénynek hatályba lépte után állami vagy köztörvényhatósági tisztségre csak az nevezhető ki, illetőleg csak az választható meg s a kinevezés csak arra nézve tekinthető véglegesnek, a választás pedig érvényesnek, ki:

a) magyar állampolgár (1879: L. t. ez.);

b) gondnokság, csőd, bűnvádi kereset vagy büntetés alatt nincs, nyereség vágyból eredeti bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló ítélet hatálya alatt nem áll s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik;

c) kimutatja, hogy azon képzettséggel bir, melyet a jelen törvény a szolgálat azon nemére nézve, melyre kineveztetni vagy megválasztatni kiván, megállapít.

Képzettség.

2. §. A megelőző szakasz c) pontjában jelzett képzettség — a mennyiben egyes szolgálati ágakra nézve külön törvények nem intézkednek — a különböző szolgálati szakok szerint a következő:

3. §. K ö z i g a z g a f á s i szak. A szoros értelemben vett közigazgatási szakban addig is. mig egy közigazgatási tanfolyamnak életbeléptetése által a közig, szolgálat érdekeiről külön törvény által gondoskodva nem lesz,

a) ügyvédi oklevél vagy

b) államtudományi vagy

c) jogtudományi tudorság vagy végre

d) legalább a jogi négy évi tanfolyamnak a fennálló szabályok szerint való bevégzése, az államtudományi államvizsgálatnak sikeres letétele s mindennek szabályszerű bizonyitványnyal való igazolása.

Azokra nézve, kik a jelenlegi tanrendszert megelőzőleg végezték tanulmányaikat, annak kimutatása szükséges, hogy az akkor fennállott rendszer szerint a teljes jogi tanfolyamot szabálysze- rttleg bevégezték s az előírva volt vizsgálatokat sikeresen letették.

4. §. Külföldi egyetemeken szerzett bizonyítványok érvényessége tekintetében az általában fennálló szabályok alkalmazandók.

5. §. A 3-ik §-ban körülírt képzettség kimutatása megkívántat ik :

a) a minisztériumoknál a központi igazgatás fogalmazási szakánál alkalmazott tisztviselőktől fel a miniszteri tanácsosig bezárólag, — a következő kivételekkel, hogy

1. a m. kir. igazságügyi minisztériumnál miniszteri tanácsos, osztálytanácsos, titkár és fogalmazó csak az lehet, ki az 1869: IV. t. ez. 7. §-ában a bírói hivatalra megállapított jogi képzettséget igazolja, a fogalmazó segédek és gyakornokoktól pedig az államtudományi államvizsga helyett a jogtudományi államvizsga követeltetik;

2. a m. kir. honvédelmi minisztérium központi igazgatásánál a jelen törvény határozmányai csak a polgári tisztviselőkre alkalmazandók, kiknek minősítése a katonai szolgálati szabályokban megállapítva nincs, végre