Eger - hetilap, 1882
1882-02-02 / 5. szám
45 3. Azon minisztériumok központi igazgatásánál, melyeknél külön szakképzettséget igénylő ügyek is intézteinek ei, oly egyének is alkalmazhatók, kik a 3. §-ban megállapított képzettséget nem birják, ha az illető külön szakra nézve a jelen törvényben megállapított képzettséget beigazolják; b) az egyes minisztériumok alatt álló állami hivatalok, pl. pénzügyi igazgatóságok, adófeltigyelöségek sat. fogalmazási szakánál alkalmazott tisztviselőktől, a jelen szakasz a) 3. pontja alatt körülirott kivétellel; c) a fővárosi rendőrségnél a főkapitány, a rendörtanácsosok, a kerületi kapitányok, a fökapitánysági titkár és a fogalmazóktól; d) vármegyéknél az alispánok, jegyzők, szolgabirák, szolga- biró segédektől; e) törvényhatósági joggal felruházott és szabad kir. városoknál a polgármesterek, rendőrkapitányok és jegyzőktől; f) rendezett tanácsú városoknál a polgármesterektől; g) tiszti ügyészektől általában az ügyvédi vizsgának, az árvaszéki elnöktől pedig az államtudományi államvizsga helyett a jog- íud. államvizsgának sikeres letétele és igazolása kívántatik meg. Az árvaszéki ülnökökre nézve az 1877: 20. t. ez. 180. §-a intézkedik. Fogalmazó- gyakornokoknak és szolgabiró-segédeknek az illető miniszter megengedheti, hogy az államtudományi államvizsgát a szolgálatba való léptük után is, azonbau legkésőbb egy év alatt tehessék le. h) községi, illetőleg körjegyzőkre nézve az 1871 : XVIII. f. ez. alapjában előirt szigorlat továbbra is érvény'oeu tartatik. Az annak alapján nyert képességi bizonyítványok az egész országban érvényesek. A képességi bizonyitványnyal biró községi vagy körjegyző azonban, ha más megyében nyer alkalmazást, az ebben hatályban levő szabályrendeletekből (statútumok) vizsgatételre kötelezhető. 6. §. J o g i s z a k. A bíróságoknál és kir. ügyészségeknél a fogalmazási szakban működő tisztviselők képzettsége iránt az 1869. IV. és 1871: XXXIII. t. ez. nem intézkedvén, ezennel megállapit- tatik, hogy a jelen törvény hatályba lépte után a legfőbb ítélő széknél elnöki titkár, tanácsjegyzö. segédjegyzö, a uir. ítélő táblánál elnöki titkár, fogalmazó és fordító, a kir főügyészségnél fogalmazó, az első foly. bíróságoknál jegyző csak az lehet, ki a bírákra nézve az 1869: IV. t. ez.-ben előirt jogi képzettséget igazolja. A fogalmazó segédek, aljegyzők és gyakornokokra a képzettség ugyanaz, mint a központi igazgatásnál. A jogügyi igazgatóság, úgyszintén az alapítványi ügyigazgatóságnak központi vagy kirendelt fogalmazási személyzetére, az ál- lamjószágoknál alkalmazott ügyészekre a képzettség: a jó sikerrel letett ügyvédi vizsga s arról bizonyítvány. Az itt alkalmazott fogalmazó segédek és gyakornokokra nézve a hivatalba lépés alkalmával a jogvégzettség és jogtudományi államvizsga elegendő s megengedhető, hogy az ügyvédi vizsgát a szolgálatba lépés után tehessék le. 7. §. Tanügyi szak. A tanárok, tanítók és tanítónők képesítését külön törvények és szabályzatok állapítják meg. Más tanügyi közegek, jelesen a tankerületi főigazgatóságok s népiskolai tanfelügyelöségek személyzetére nézve a szakképzettség akkép állapittatik meg, hogy: aj tankerületi főigazgatóktól, egyetemi vagy középiskolai tanári képesités. vagy valamelyik egyetemi tanfolyam bevégzése ; b) népiskolai tanfelügyelők és segéd-tanfeltigyelöktöl, középiskolai vagy tanitóképezdei tanári, polgári vagy népiskolai tanítói képesités vagy valamelyik egyetemi tanfolyam bevégzése; végre c) a tollnokoktól a nyolezosztályu középiskola végzése s érettségi bizonyítvány, vagy népiskolai tanítói oklevél kívántatik. (Folytatjuk.) Delegatiók. A delegatiók január 28-ára lettek Bécsbe összehívd, hol is azonnal megkezdték tárgyalásaikat. A közösügyi kormány tőlük 8 millió forintnyi rendkívüli pót hitelt kér azon katonai rendszabályokra, melyek a bosnya-berezegovinai s a déldalmácziai lázadások ellen foganatositandók. Ugyanezen kormány az említett mozgalmakra vonatkozólag a delegatiók elé egy memorandumot terjesztett. Sajnos, hogy ez épen nem tanúskodik a katonai hatóságok éberségéről s előre "látásáról. Ugyanis a memorandumból kitűnik, hogy uem történt meg minden, a mi oly fontos rendszabály, mint a védkötelezettség végrehajtásánál, eikerüihetlenül szükséges lett volna. — A déli hegyvidékek szláv lakosainak a katonai szolgálattól való idegenkedését ismételten megmutatták már a krivoscsiaiak ; ők a múlt öszszel is e tekintetben legelöl mentek. Valószínű volt tehát, hogy ugyanazon rendszabály ugyanazon, csak nagyobb mérvű eredményt idézend fel a két elfoglalt tartományban is. A bosnyák és herezegovinai felettébb harczias nép, de mitől sem irtózik úgy, mint a rendes katonai szolgálattól; jobban irtózik ettől még az adófizetésnél is. S a katonai hatóságok mégis feltették, hogy az ujonezozás keresztülvitele, „ha külföldi befolyások és izgatások hozzá n em járulnak“, erőkifejtés nélkül sikerülend; féltették ugyanakkor, midőn a boszniai és herczegoviuiai csapatok létszáma minimumra szállíttatott le, és ekkor fogtak a végzetes rendszabály keresztülviteléhez, mely tüzbe-lángta boríthatta a monarchia déli tartományait. A kellő óvatosság hiánya ez. A katonai hatóságok ugyanis csak azon esetre remélték az ujonezozásnak erőkifejtés nélküli keresztülvitelét, ha külföldi befolyások és izgatások nem érvényesülnek. De honnét nyertek e tekintetben biztosítást? s kellő biztosítás gyanánt volt-e elfogadható Szerbia és Montenegre esetleges hivatalos Ígérete ? E két állam valóban hivatalosan megígérte semlegességét; de egyik sem ur annyira a saját házában, hogy alattvalóinak teljes eredménynyel tilthatná meg, miszerint a boszniai és herezegovinai „testvérekének segítségére ne menjenek. Hivatalosan constatált tény, hogy szerb és montenegrói izgatók kezdték a két elfoglalt tartományban a bujtogatást. Azon feltevés tehát, melyből a katonai hatóságok az ujonezozás keresztülvitelénél kiindultak, nem teljesedett. A közös minisztérium előterjesztése a magyar országgyűlés tisztelt bizottságához 8 millió forintnyi rendkívüli hadi-szükséglet tárgyában, azon katonai intézkedések keresztülvitelére, melyek a monarchia déli részében és a megszállt területen kitört mozgás elnyomására szükségesek lettek. A birodalom déli részében és a megszállt területen kitört mozgás következtében a közös kormány kényszerítve látta magát rendkívüli katonai intézkedések alkalmazására, melyek költségei az 1882. évre a közös hadügyminisztériumnak engedélyezett hitelekkel nem fedeztethetnek. Ezen rendkívüli katonai intézkedések indító okai és terjedelme az ide csatolt, emlékiratból megértbetök. Azon költségek, melyek ezen intézkedések következtében már eddig is keletkeztek s még továbbá felmerülendnek, s mennyiben egyáltalában jelenleg megvethető, közelítőleg 8 millió forintra meunek. A közös minisztérium tebát javaslatba hozni bátorkodik, hogy a magyar országgyűlés tisztelt bizottsága következő határozatot hozni méltóztassék : I. ez i k k. A közös minisztériumnak azon katonai intézkedések keresztülvitelére, melyek a monarchia déli részében és a megszállt területen kitört mozgás elnyomására szükségesek, 8 millió forintnyi ösz- szeg, mint rendkívüli badiszlikséglet, engedélyeztetik. II. c z i k k. A íenemlitett közösen fedezendő rendkívüli hadi-szükséglet összege..................... melyből a magyar kincstár terhére mindenekelőtt levonandó 2 százalék ......................... a maradó összegből, mely......................... a törvény értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok által fedezendő 70 százalék......................................... é s a magyar korona országaira eső 30 százalék .............................................................. tesz. Béesben, 1882. január havában. t Kálnoky s. k. Bylandt s. k., Szlávy s. k. altábornagy. 8,000.000 foriutoí, 160.000 írttal ; 7.840.000 frt, 5.488.000 frtot, 2.352.000 „
