Eger - hetilap, 1882

1882-11-23 / 47. szám

448

és szerettem; s bár nem ismertem, mélyen fájlalom kora halálát s a vele sirba szállott szép reményeket. — Úgy tudom, a theo- logiát Egerben végezte, besenyői káplán volt, később monostori plé-. bános. Itt halt meg ifjan, pályája kezdetén, már évekkel előbb letéve az Írói tollat. — Elbeszéléseit meleg kedély, költői felfogás, tetszetős, egyszerűségében is választékos stíl jellemzik. S nem egy van köztük, mely a szerző gazdag történeti ismereteit tanu- sitja. — Lantos költeményei pedig oly mélyen bánatos hanguak s annyira magukon viselik az őszinte bensőség jellegét, hogy úgy mondjam: annyira melegek, hogy azoknak okvetlen a szív mélyéből kellett fakadniok. S bár e verseken kivlil semmi adat nincs előttem Kürthy Jenő életéből, a sokat szenvedett nemes szivű költő alakja e panaszos dalokból is tisztán látható.

Van annak fiz éve. hogy egy gyönyörű kis dala jelent meg e lapokban. Bensőségével, egyszerű szépségével annyira meghatott, hogy — bár gyermek voltam akkor — egyetlen szavát sem feledtem el. Megdalolja a múltnak eltemetett szenvedéseit, melyek után nagy időre szivünk talán derültebb lesz és ajkunk mosolyog, de a legkisebb emlék feltépi a heggedő sebeket:

Oh! ne hidd, e hang, e mosoly Nincs a szívben, csak a szájon —

Úgy az idő sem gyógyít, hogy A feltépett seb ne fájjon!

Hát már most elcsendesült a szív vihara. Es megfagyott a mosoly, mely „nem volt a szívben, csak a szájon.-1 A kéz, mely önkényt tette le a lantot, ma fel sem vehetné már, mert merev — mindenkorra. Müveiben, ha nem is örök. de kedves emlékét hagyta nemes eszméinek. Megérdemli hogy áldást mondjunk emlékére és békét, nyugalmat kívánjunk neki. Aludjék édes, szép álmokat a halál karjaiban, mely jobb orvos az időnél, mert úgy tud gyógyítani, hogy az annyiszor „feltépett seb“ ne fájjon immár soha!

*

A másik halott, kiről e helyen megemlékezem, Kudlovits Andor. Gyermekifju volt még, alig 22—23 éves. Tekintélyes családjának büszkesége, szemefénye, jövőbe vetett reményhorgonya . • • Sokan ismerték Egerben e szép, szelíd, szőke gyermeket. Az „Egerbe“ néhány csinos dalt irt s örömmel látta őt a közönség. Érzékeny kedély, inkább ellágyulásra, mint fellángolásra hajló. Nagy költő talán nem vált volna belőle ; de volt szivében any- nyi költői érzés, hogy egész egyéniségét ellenállhatlanúl vonzóvá varázsolta, s hogy őt az idegennek is első pillanatra szeretnie kellett. Érzésre költő, bár kifejezésre még nem az. — Neki nincs is élettörténete. Bár csendes volt minden hajlamára, collegái szere tete s bizalma elnökké tette őt az egyetemi jogász-segitő egyesületnél. Ez volt egyetlen nyilvános szereplése, s jótékonyságát Heves és Borsodmegyék szegény sorsú ifjai áldják.

Mikor az egyetemi éveket lejárta, már betegeskedett. Később hazatért Kövesdre és itt szenvedett hosszasan. Csöndesen, békés megadással viselte mellében a halálos kórt, Már akkor sorvadt és hervadt ő maga is, mikor az „Egerben“ az ő „Margitja“ herva- dását meghatón siratja:

Oh! azt az egyet jól tudom,

Hogy a te kora hervadásod Soká túl élni nem fogom.

Oh ! mily hamar betelt e sejtés! És mennyire fáj kora halálának tudata! Hisz oly szelíd, jó, ártatlan — s olyan gyermek volt még! Nem érdemeiért, melyek még .lehettek volna, hisz még a pálya küszöbén állott; de a szeretetért, mely szivében lakott, melyet fel tudott kelteni mndenki szivében : fonom e szerény koszorút boldog emlékezetének. Áldás a hamvakra, melyekért annyi köny pergett s annyi ajk mondott imát ! Néma bánattal gondolok rád, szegény barátom, s mit gyenge toliam tán le sem írhatna, arról egv köny beszél. . . .

Csillagfa Mór.

3EZI_L.kTi.lr

— Erzsébet királynénk ö felségének névnapja, múlt vasárnap szokott kegyelettel ünnepeltetett meg. A székesegyházban fényes segédlettel tartott istentiszteleten — melynél nsgos és főt. Kovácsé- c z y István kanonok ur pontificált, — az egyházi s a katonai rend, valamint a vármegye, a város s a törvényszék tisztikara, úgy több helybeli intézetek növendékei, nemkülönben nagyszámú más ajtatoskodók voltak jelen.

— Hagymáit. és főt. dr. Samassa József Érsek ur ő Eicellen- tiájának legközelebb tartott nagy jelentőségű beszédét, mely ellen

Mocsáry Lajos orsz. képv. azt a vádat emelte volt, hogy ama beszédnek egyházi álláspontja mereven az állam ellen irányul — az „Egri Egyházmegyei Közlöny“, mely e beszédnek valódi tendencziáját ismertetni illetékes, a következőleg kommentálja: A katholicziz- mus elveinek benső igazsága, hatásának üdvös volta a századok történetében elvitázhatlan bizonyítékát birja a múltban s ezzel a jövőre is. S miért is széttépni azon kapcsokat, melyek egyházat és hazát oly benső életszövetségben tartottak össze ? miért felforgatni azon természetes viszonyt, melyet Isten az egyháznak és államnak egymás irányában kijelölt ? miért megváltoztatni a helyzetet, mely az egyetértő működés és azonos törekvések összhangjával egyházra és államra annyi fényt és dicsőséget árasztott ? miért elhagyni a biztos alapot, midőn a nemzetek életerejének főforrása, állandóságul^ legigazibb biztosítéka történelmi életük ? s miért a képtelen és bűnös fickczio, mely a hívőt és állampolgárt megosztja, szétvágja az egyénben, kettős lelkiismeretet kényszerítene rá; s a kötelességek összeütközésének állandó harczát honosítva meg, az állami élet egységes és üdvös fejlődésének gátjául a zavar örök forrását nyitná meg magában az állami élet első elemében, az egyéni életben ? — Miért nálunk elszakítani az államot az egyháztól? Az államnak az egyházzal szemben, a legtermészetesebb viszony mellett, aggodalomra nincs oka. Saját történetében megvalósulva láthatja az egyház „változatlan elvét, a polgári hatalom jogköréhez tartozónak tekinteni mindazt, mi kizárólag az emberiség földi jólétét czélozza.“ Az egyház az állami kormányzatba beleelegyedni nem akar. Élni kiván háboritlanul, szabadsága birtokában, nem sértetve dogmáiban, fegyelmében, intézményeiben, jól szerzett jogaiban. S ez életre Istentől nyert joga van ; s emberi szempontból is nálunk, tisztelni való nyolcz- százados preskripcziója. Igazságtalan tehát ellene minden támadás ; s védekezése igazságos. És csak védekezik; és nem támad. Ki pedig igaz jogát védi, ezzel jogtalanságot nem követ el senki ellen. A jog és béke testvérek. Az érseki szózat tehát jogos nyugtalankodást semmi irányban sem ébreszthet,

— Eger városát legközelebbről érdeklő visutakról. A „Pesti- Hirlap“ a múlt héten oly hirt közölt, mely szerint a Károlyi- Gyürky-féle consortium már folyamodik a kormányhoz akarczag- terennei vasútvonal építési engedélyéért, melynek előmunkálataival már kész. Most, ugyanezen lap megjegyzi Eger érdekében, hogy az említett consortium tervezete nem tévesztendő össze az egri érdekeltségével. Ez utóbbi, Karczag, Madaras, Nána, Kömlő, stb, népes városok s községek. Eger, úgy az ottani nagybirtokosok, köztük s élükön az egri érsek, káptalan, szatmári püspök stb. a kérdéses összeköttetést Karcagtól Madarasnak, Körén át a Tiszán, Nánán, Kömlőn, Bessenyőn, Füzes-Abonynak, onnan a már kész fiizesabony-egri szárnyvonalon át Egertől tervezi Terenyének. A két konzorcium között most tárgyalás van folyamatban, miképen lehetne az érdekek kiegyenlitésével közösen építkezni; mert ezen egymással esetleg párhuzamosan épülő két vonal, egymás romlását idézné elő. Az egri konzorcium előmunkálata legközelebb veszi kezdetét; erre egy külföldi (angol) pénzintézet is reflektál s tesz beható tanulmányt.

— Az egri jogászbálra a meghívók f. hó 22-én szétküldettek, felkéretnek tehát mindazok kik ezen meghívót meg nem kapták s arra igényt tartanak, hogy erről akár a bálelnököt, akár pedig a választmányt értesíteni szíveskedjenek.

— A tervezett magyar katonai akadémia felállítása elhalasz- tatott: miután a közös hadiigyminister óhajtására a magyar dele- gatio egyelőre elállott ezen akadémia felállításának követelésétől.

— A delegatiók legközelebb fejezték be működéseket. Az osztrák delegatio a csapatok élelmezésére kért összegből 100.000 frtot törölt, a magyar delegatio ellenben ezen összeget megszavazta. Már-már közös szavazás küszöbén állott a két delegatio, midőn az osztrákok végre engedtek.

— A Heves-Szolnok-megyei nöegylet, folyó hó 25-én szombaton tartja meg szokásos Katalin-tánczestélyét, melyre félreértés kikerülése végett, külön meghívók helyben nem küldettek szét, csak is hirlapilag volt a közönség annak pártolására felkérve. Mint hírlik szép számú közönség készül ez estély díszét megjelenésével emelni; de meg is érdemli a nemes czél, hogy minél nagyobb pártolásban részesüljön.

— Hieronymi Béla kir. főügyész urat és családját a napokban óriási veszteség érte, ugyanis: egyik kis gyermeke dyftheri- tisbe esett, s nehogy a másik kettő, is kapja: egyiket Budapestre, a másikat pedig Jászberénybe küldte el; — azonban a borzasztó baj ott is utolérte a kicsinkéket s a szülők legnagyobb bánatára mindhárom kedves kis gyermeket elragadta tőlük. — Fogadják legmélyebb részvétünket a nagybánatú szülők!