Eger - hetilap, 1882

1882-11-23 / 47. szám

449 — Nagys. és főtisztelendő Juhász Norbert kassai kir. tanfelü­gyelő úr f. hó 15-én városunkba érkezett, hol is a főgymnasiu- mot osztályonkint meglátogatván f. hó 20-án a d. e. vonattal el­utazott-. — Az egri husfogyasztó szövetkezet múlt szombaton délután a törzskaszinó nagytermében gyűlést tartott. Minthogy az eddigi alá­írási összeg még a végleges megalakuláshoz nem elégséges: en­nélfogva határozatba ment, hogy az aláírások gyűjtése folytattas- sék s ha ez a remélt eredményre vezet, akkor hivatik össze a végleges alakulásra a közgyűlés. — Az egri izraelita társalgó-kör, a zsidók magyarosodásának ügyében, az országgyűlési képviselőházhoz folyamodványt intézett, melyben olyértelmü törvénynek megalkotását kéri, hogy a hazai zsidó hitközségek köteleztessenek csak oly rabbikat, hitszónokokat s hittanárokat alkalmazni, kik a magyar nyelvet bírják s kik ezen nyelven képesek hitszónoklatokat és előadásokat tartani; az eddig ily állomásokon levők pedig, ha a magyar nyelvet nem bírnák, e hiányt pótolni tartozzanak; végre, hogy a talmud is magyar nyel­ven taníttassák. — Üdvözöljük városunk izraelita vaílású derék polgárait e téren s reméljük, hogy az említett kérvényt a magyar- országi többi zsidóközségek is, melyekhez az pártolás végett el­küldetett, támogatni fogják. — Hymen. Mednyánszky Sándor városunk egyik köztiszte­letben álló ügyvédje, f. hó 16-án jegyezte el Hejö-Bábán Bay Irma kisasszonyt, Bay Bertalan, kir. tanácsos és Borsodmegye alispán­jának bájos leányát. Szívből kívánunk boldogságot! — Esküvő. Ringelhann Ráfael városunk előnyösen ismert fiatal kereskedője f. hó 18-án vezette oltárhoz Öllé Emma kisasz- szonyt. — Aeljes boldogságot kívánunk az új párnak. — Halálozás. Simonyi-Staczl- József a jó tréfás öreg úr, f. hó 20-án elhunyt. — Béke legyen porai felett. — Ft. Szerencse Menyhért gymnasiumi tanár úr, mint más években szokás szerint, az idén is egy db. aranydijat tűzött, ki a 7-ik osztályban egy általa előadott latin dolgozatra. — Mindig figyelemmel kisértük az ügybuzgó tanár úr szorgalomra serkentő előzékenységét, melyet most sem fogunk el­hagyni s annak idején a t. közönséggel is fogjuk tudatni az eredményt. — A nagy tudománya Danteiik János püspöktől megjelentek Egerben: Néhány szó XÍ1I. Leo pápa ő szentségének 1879. au­gusztus hó 4-én kelt apostoli körlevele méltánylásául. Olvasta az [egri egyházmegyei irodalmi egylet 1880. junius hó 10-iki köz­gyűlésén D. J. 34. 1. A jog alapja és kút forrása tekin­tettel a scholasticusokra. Olvasta az egri érseki joglyceum 1880- 1-dik tanévi zárünnepélyén, jun. lő. D. J. joglyceumi igazgató. 40. 1. — Középkori ál lám tan, tekintettel a scholasticusok­ra. Olvasta az egri egyházmegyei irodalmi egylet, 1881. július hó 7-iki közgyűlésén D. J. 52. 1. — Adalék a „Néhány szó XIII. Leo pápa ő szentségének 1879. augusztus hó 4-én kelt apostoli körlevele méltánylásául“ czimü értekezéshez. Irta önigazolásul D. J. 40. 1. — Középkori áll am tan. Második rész. A hata­lom és alkotmányról. Irta D. J. 74. 1. — Az első füzet 1880- ben, a 2. és 3. 1881-ben, a két utóbbi 1882-ban jelent me!?? mind nagy 8-adr. Eger, érseklyceumi könyvnyomda. Az 1. 2. és 4. fűzet ára 25—25 kr. a 3. és 5-iké 30—30 kr. Kaphatók Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében. — Vigyázatlanság. F. hó 21-én d. u. 2 órakor a postahiva­talnál a pétervásári kocsipostás legény revorverét táskájából ki­vette, s azon amint egyet fordított, az elsült és egy Farkasné nevű felnémeti asszonyt vállba meglőtt. — Az asszony az irgalmas né- nék kórházába szállíttatott ápolás végett. — Ezüstérem, uj dicsőség. Kánitz Lipót és fiai váro­sunk derék kereskedő czége, kik már az egri bornak : egri (Cseh­ország) deési, kassai, székesfehérvári, sátoralja-ujhelyi, egri stb. kiállításokon szereztek jó hírnevet s azért arany, ezüst érmekkel és díszoklevelekkel tüntettettek ki, most legutóbb a trieszti ki­állításon Egerből egyedül ők nyertek ezüst érmet s uj dicsőséget kitűnő boraikért. Kinevezés. Eördüg Rudolf társasköreink egyik kiváló ked­velt fiatal embere, a napokban a budapesti m. kir. központi posta- hivatalhoz fogalmazó gyakornokká neveztetett ki. — Gratulálunk. — Madár pusztítás. Már két vasárnap reggel láttunk a cis- cerek szögletén nagy kalitkába összefogdosott cziz és stiglincz madárkákat árulni, ezek pedig oly ártatlanok, hogy csakis hasz­nára vannak az emberiségnek, miért is azek elkobzását és az illetők figyelemmel való kisérését rendőrségünk figyelmébe ajánljuk. — Vasár- és ünnepnapokon már több Ízben tapasztaltuk, hogy a katonák 10—12-en egy csoportban, mintha gyalogmarsuk lenne, mennek végig a különben is keskeny főutcza járdáján annélkül, hogy kitérnének. — Minthogy pedig ez által zavart s a közön­ségre nézve pedig igen kellemetlen hátráltatást idéznek elő: fel­kéretik a t. katonai parancsnokság, miszerint legényeit oda uta­sítani szíveskedjék, hogy sétálás közben ne csoportban, hanem egyenkint vagy párosán járjanak s mindenkor tisztességes kité­résben engedjenek tért a más közönségnek. — A jövő teljes napfogyatkozás, mely 1883. május 6-án lesz, már is nagy előkészületek tárgya Francziaországban. E napfo­gyatkozásnak rendkívüli hossza, — majdnem egy félóra, — egy­részt lehetővé teszi annak igen pontos megfigyelését, másrészt azt remélik, hogy meggyőződhetnek Leverrier tételének igazsága fe­lől, mely szerint a Merkur mögött bolygók vannak. A napfogyat­kozást a föld egész éjszaki részén látni fogják, de leginkább Óceá­niában. — Torpedók. Bécsből jelentik: A közös hadügyminisztérium folyó hó 16-án kelt rendeletével Zubovits főhadnagy szárazföldi torpedói elfogadtattak. Zubovits tegnap irta alá a kormánynyal a szerződést. — Egy emlékbeszédből. Herczeg Mihály budapesti egyetemi tanár közelebb az egyetem dísztermében Baintner János egyetemi tanár fölött emlékbeszédet tartott. Irodalmi müveit elősorolva meg­jegyzi felolvasó, hogy ezek nagy feltűnést nem keltettek, mert Baintner a reklam-csináláshoz nem értett, mert nem tartozott a a nálunk uralkodó irodalmi pajtássághoz, mely hozzátartozóiból sebtiben első rangú Írókat, tudományos nagyságokat tud terem­teni. Mint tanférfiu azon nézetnek hódolt, hogy a tanárra fölöt­tébb üdvös, ha ő az élettel, a praxissal összeköttetésben marad; azért kívánta, hogy a jogtanárnak a törvényszéknél legyen bete­kintése nevezetesebb peres ügyekbe, hogy fontosabb kérdések tár­gyalásához meghivassék. — Tagadhatatlan, hogy az ily összeköt­tetés a praxissal megadja a netán szükséges korrektivumot, az előadást életteljessé tenni s megóvni képes a tanárt azon szélső­ségtől, hogy a tudományos szinvonal érdekében előadja a tudo­mány mindenféle exigentiáit, csak nem az élet követeléseit. To­vábbá kiemeli felolvasó — hogy néhai Baintner rendithetlenül meg volt győződve a budapesti tudomány-egyetem katholikus jel­legéről, meg volt győződve, hogy az katholikus intézet. E meg­győződése az 1790/1 törvényhozáson sarkallott. Szerinte az egye­tem ezen jellegén változás nem állott be az által, hogy az egye­temet az állam segélyezi; e segély az 1848 : 20. t. ez. 3. §-ában. leli magyarázatát. Valamint az által sem változott e jelleg, hogy az egyetemen nem katholikusok is alkalmazást, tanszéket nyertek ; ez Baintner szerint a katolikusoknak csak dicsőségükre szolgál, a, mennyiben arról tanúskodik, hogy ők más vallásfelekezetek iránt nem szűkkeblűek s az egyetemi tanszékek betöltésénél első sorban a tudományos készültséget kívánják vétetni tekintetbe. — Végre hosszasan fejtegette felolvasó a boldogultak nézeteit a tanrendszerre vonatkozólag, mely szerint a jog és államtudomá­nyok az egyetemen ezé!szerűen volnának előadandók. Baintner kiindulási pontja ez ügyben az, hogy a jelen idők szerint az egye­temnek nem többé az a rendeltetése, hogy csakis tudósokat ké­pezzen, hanem hogy egyszersmind a különböző szellemi életfog­lalkozásokhoz szükséges ismereteket közvetítse. Ezen való igaz­sághoz képest teljesen egészséges azon gondolata, hogy a két kü­lönböző czélnak megfelelőleg más-más kiterjedtségben volnának e tudományszakok előadandók. A jogtudomány a practicus módszer mellett historicus és philosophicus módszert követ, vagyis nem elégszik meg a jelenleg érvényben levő jog előadásával, hanem előadja azt is, hogyan lön a mai jog, milyen volt az előtt, mily körülmények és viszonyok összehatása alatt keletkezett a jelenlegi — ez a historikus módszer; — azon felül kifejti, hogyan egyez­nek meg az egyes részletes törvények a jognak általános elveivel, majd az egyes törvényeket visszavezetve az általános elvekhez, majd az elvekből leszármaztatva a részleges törvényeket — ez a philosophicus vagyis kriticai módszer. Kétséget nem szenved, hogy egy jogtudósnak ki e névre méltó akar lenni, mind a három irány­ban tájékozottnak kell lennie ; ámde a practicus élet szellemi élet­foglalkozásai számára teljesen elég a practikus módszer, vegyis a jelenleg divó jognak dogmaticus előadása. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter áthatva attól a meg­győződéstől, hogy a közegészségügy ösmeretére nemcsak az orvo­soknak, de mindenkinek, különösen a közigazgatási pálya minden ágában működőknek szükségük van, fölhívta a budapesti tudo­mányegyetem tanácsát, hogy a jog- és államtudományi karban közegészségtani előadások rendezése iránt tegyen javaslatot, s ily

Next

/
Thumbnails
Contents