Eger - hetilap, 1882
1882-11-23 / 47. szám
449 — Nagys. és főtisztelendő Juhász Norbert kassai kir. tanfelügyelő úr f. hó 15-én városunkba érkezett, hol is a főgymnasiu- mot osztályonkint meglátogatván f. hó 20-án a d. e. vonattal elutazott-. — Az egri husfogyasztó szövetkezet múlt szombaton délután a törzskaszinó nagytermében gyűlést tartott. Minthogy az eddigi aláírási összeg még a végleges megalakuláshoz nem elégséges: ennélfogva határozatba ment, hogy az aláírások gyűjtése folytattas- sék s ha ez a remélt eredményre vezet, akkor hivatik össze a végleges alakulásra a közgyűlés. — Az egri izraelita társalgó-kör, a zsidók magyarosodásának ügyében, az országgyűlési képviselőházhoz folyamodványt intézett, melyben olyértelmü törvénynek megalkotását kéri, hogy a hazai zsidó hitközségek köteleztessenek csak oly rabbikat, hitszónokokat s hittanárokat alkalmazni, kik a magyar nyelvet bírják s kik ezen nyelven képesek hitszónoklatokat és előadásokat tartani; az eddig ily állomásokon levők pedig, ha a magyar nyelvet nem bírnák, e hiányt pótolni tartozzanak; végre, hogy a talmud is magyar nyelven taníttassák. — Üdvözöljük városunk izraelita vaílású derék polgárait e téren s reméljük, hogy az említett kérvényt a magyar- országi többi zsidóközségek is, melyekhez az pártolás végett elküldetett, támogatni fogják. — Hymen. Mednyánszky Sándor városunk egyik köztiszteletben álló ügyvédje, f. hó 16-án jegyezte el Hejö-Bábán Bay Irma kisasszonyt, Bay Bertalan, kir. tanácsos és Borsodmegye alispánjának bájos leányát. Szívből kívánunk boldogságot! — Esküvő. Ringelhann Ráfael városunk előnyösen ismert fiatal kereskedője f. hó 18-án vezette oltárhoz Öllé Emma kisasz- szonyt. — Aeljes boldogságot kívánunk az új párnak. — Halálozás. Simonyi-Staczl- József a jó tréfás öreg úr, f. hó 20-án elhunyt. — Béke legyen porai felett. — Ft. Szerencse Menyhért gymnasiumi tanár úr, mint más években szokás szerint, az idén is egy db. aranydijat tűzött, ki a 7-ik osztályban egy általa előadott latin dolgozatra. — Mindig figyelemmel kisértük az ügybuzgó tanár úr szorgalomra serkentő előzékenységét, melyet most sem fogunk elhagyni s annak idején a t. közönséggel is fogjuk tudatni az eredményt. — A nagy tudománya Danteiik János püspöktől megjelentek Egerben: Néhány szó XÍ1I. Leo pápa ő szentségének 1879. augusztus hó 4-én kelt apostoli körlevele méltánylásául. Olvasta az [egri egyházmegyei irodalmi egylet 1880. junius hó 10-iki közgyűlésén D. J. 34. 1. A jog alapja és kút forrása tekintettel a scholasticusokra. Olvasta az egri érseki joglyceum 1880- 1-dik tanévi zárünnepélyén, jun. lő. D. J. joglyceumi igazgató. 40. 1. — Középkori ál lám tan, tekintettel a scholasticusokra. Olvasta az egri egyházmegyei irodalmi egylet, 1881. július hó 7-iki közgyűlésén D. J. 52. 1. — Adalék a „Néhány szó XIII. Leo pápa ő szentségének 1879. augusztus hó 4-én kelt apostoli körlevele méltánylásául“ czimü értekezéshez. Irta önigazolásul D. J. 40. 1. — Középkori áll am tan. Második rész. A hatalom és alkotmányról. Irta D. J. 74. 1. — Az első füzet 1880- ben, a 2. és 3. 1881-ben, a két utóbbi 1882-ban jelent me!?? mind nagy 8-adr. Eger, érseklyceumi könyvnyomda. Az 1. 2. és 4. fűzet ára 25—25 kr. a 3. és 5-iké 30—30 kr. Kaphatók Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében. — Vigyázatlanság. F. hó 21-én d. u. 2 órakor a postahivatalnál a pétervásári kocsipostás legény revorverét táskájából kivette, s azon amint egyet fordított, az elsült és egy Farkasné nevű felnémeti asszonyt vállba meglőtt. — Az asszony az irgalmas né- nék kórházába szállíttatott ápolás végett. — Ezüstérem, uj dicsőség. Kánitz Lipót és fiai városunk derék kereskedő czége, kik már az egri bornak : egri (Csehország) deési, kassai, székesfehérvári, sátoralja-ujhelyi, egri stb. kiállításokon szereztek jó hírnevet s azért arany, ezüst érmekkel és díszoklevelekkel tüntettettek ki, most legutóbb a trieszti kiállításon Egerből egyedül ők nyertek ezüst érmet s uj dicsőséget kitűnő boraikért. Kinevezés. Eördüg Rudolf társasköreink egyik kiváló kedvelt fiatal embere, a napokban a budapesti m. kir. központi posta- hivatalhoz fogalmazó gyakornokká neveztetett ki. — Gratulálunk. — Madár pusztítás. Már két vasárnap reggel láttunk a cis- cerek szögletén nagy kalitkába összefogdosott cziz és stiglincz madárkákat árulni, ezek pedig oly ártatlanok, hogy csakis hasznára vannak az emberiségnek, miért is azek elkobzását és az illetők figyelemmel való kisérését rendőrségünk figyelmébe ajánljuk. — Vasár- és ünnepnapokon már több Ízben tapasztaltuk, hogy a katonák 10—12-en egy csoportban, mintha gyalogmarsuk lenne, mennek végig a különben is keskeny főutcza járdáján annélkül, hogy kitérnének. — Minthogy pedig ez által zavart s a közönségre nézve pedig igen kellemetlen hátráltatást idéznek elő: felkéretik a t. katonai parancsnokság, miszerint legényeit oda utasítani szíveskedjék, hogy sétálás közben ne csoportban, hanem egyenkint vagy párosán járjanak s mindenkor tisztességes kitérésben engedjenek tért a más közönségnek. — A jövő teljes napfogyatkozás, mely 1883. május 6-án lesz, már is nagy előkészületek tárgya Francziaországban. E napfogyatkozásnak rendkívüli hossza, — majdnem egy félóra, — egyrészt lehetővé teszi annak igen pontos megfigyelését, másrészt azt remélik, hogy meggyőződhetnek Leverrier tételének igazsága felől, mely szerint a Merkur mögött bolygók vannak. A napfogyatkozást a föld egész éjszaki részén látni fogják, de leginkább Óceániában. — Torpedók. Bécsből jelentik: A közös hadügyminisztérium folyó hó 16-án kelt rendeletével Zubovits főhadnagy szárazföldi torpedói elfogadtattak. Zubovits tegnap irta alá a kormánynyal a szerződést. — Egy emlékbeszédből. Herczeg Mihály budapesti egyetemi tanár közelebb az egyetem dísztermében Baintner János egyetemi tanár fölött emlékbeszédet tartott. Irodalmi müveit elősorolva megjegyzi felolvasó, hogy ezek nagy feltűnést nem keltettek, mert Baintner a reklam-csináláshoz nem értett, mert nem tartozott a a nálunk uralkodó irodalmi pajtássághoz, mely hozzátartozóiból sebtiben első rangú Írókat, tudományos nagyságokat tud teremteni. Mint tanférfiu azon nézetnek hódolt, hogy a tanárra fölöttébb üdvös, ha ő az élettel, a praxissal összeköttetésben marad; azért kívánta, hogy a jogtanárnak a törvényszéknél legyen betekintése nevezetesebb peres ügyekbe, hogy fontosabb kérdések tárgyalásához meghivassék. — Tagadhatatlan, hogy az ily összeköttetés a praxissal megadja a netán szükséges korrektivumot, az előadást életteljessé tenni s megóvni képes a tanárt azon szélsőségtől, hogy a tudományos szinvonal érdekében előadja a tudomány mindenféle exigentiáit, csak nem az élet követeléseit. Továbbá kiemeli felolvasó — hogy néhai Baintner rendithetlenül meg volt győződve a budapesti tudomány-egyetem katholikus jellegéről, meg volt győződve, hogy az katholikus intézet. E meggyőződése az 1790/1 törvényhozáson sarkallott. Szerinte az egyetem ezen jellegén változás nem állott be az által, hogy az egyetemet az állam segélyezi; e segély az 1848 : 20. t. ez. 3. §-ában. leli magyarázatát. Valamint az által sem változott e jelleg, hogy az egyetemen nem katholikusok is alkalmazást, tanszéket nyertek ; ez Baintner szerint a katolikusoknak csak dicsőségükre szolgál, a, mennyiben arról tanúskodik, hogy ők más vallásfelekezetek iránt nem szűkkeblűek s az egyetemi tanszékek betöltésénél első sorban a tudományos készültséget kívánják vétetni tekintetbe. — Végre hosszasan fejtegette felolvasó a boldogultak nézeteit a tanrendszerre vonatkozólag, mely szerint a jog és államtudományok az egyetemen ezé!szerűen volnának előadandók. Baintner kiindulási pontja ez ügyben az, hogy a jelen idők szerint az egyetemnek nem többé az a rendeltetése, hogy csakis tudósokat képezzen, hanem hogy egyszersmind a különböző szellemi életfoglalkozásokhoz szükséges ismereteket közvetítse. Ezen való igazsághoz képest teljesen egészséges azon gondolata, hogy a két különböző czélnak megfelelőleg más-más kiterjedtségben volnának e tudományszakok előadandók. A jogtudomány a practicus módszer mellett historicus és philosophicus módszert követ, vagyis nem elégszik meg a jelenleg érvényben levő jog előadásával, hanem előadja azt is, hogyan lön a mai jog, milyen volt az előtt, mily körülmények és viszonyok összehatása alatt keletkezett a jelenlegi — ez a historikus módszer; — azon felül kifejti, hogyan egyeznek meg az egyes részletes törvények a jognak általános elveivel, majd az egyes törvényeket visszavezetve az általános elvekhez, majd az elvekből leszármaztatva a részleges törvényeket — ez a philosophicus vagyis kriticai módszer. Kétséget nem szenved, hogy egy jogtudósnak ki e névre méltó akar lenni, mind a három irányban tájékozottnak kell lennie ; ámde a practicus élet szellemi életfoglalkozásai számára teljesen elég a practikus módszer, vegyis a jelenleg divó jognak dogmaticus előadása. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter áthatva attól a meggyőződéstől, hogy a közegészségügy ösmeretére nemcsak az orvosoknak, de mindenkinek, különösen a közigazgatási pálya minden ágában működőknek szükségük van, fölhívta a budapesti tudományegyetem tanácsát, hogy a jog- és államtudományi karban közegészségtani előadások rendezése iránt tegyen javaslatot, s ily