Eger - hetilap, 1882

1882-11-16 / 46. szám

XXI. év-folyam

46. szám.

1882. november 16-án.

Előfizetési díj:

Kfiuey. evre . 5 tn — kt Félévre. . . í , 5fi .

Negyed évre . 1 _ 30 .

Kgy hónapra. — 45 .

Kgyos szám . — 1- „

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

EGER,

Hirdetésekért

minden :■! liasálio/.mt petit soriiely után ti. bélyegadó fejében minden hirdetésről 30. nyilttérben egy pétit- sornelvert 15 kr tizetendű

<? ' C

i Eger és vidéke szellemi s anyagi érdekei.

(Díjnyertes pályamű.)

Irta: Szabó Ignác z.

II.

A szellemieken kezdve, tekintsük át e föltételeket egyenkint, tüzetesen. A szellemi s ezzel kapcsolatban mindennemű anyagi fejlődésnek, emelkedésnek és haladásnak első s legfőbb alapföltétele az — iskola.

Eger, más, vidéki városokhoz aránylag, irigylésre méltó bőségben van ellátva iskolákkal, még pedig, — mint említők, — hazaszerte elismert jelességűekkel. Ott vannak mindjárt, — hogy az elejéről kezdjük a dolgot, — népoktatásra minden városnegyedben a közös, és ezekkel párhuzamosan a káth. hitfelekezeti népiskolák, fiuk és leányok számára, mind megannyi képzett, ügybuzgó, szorgalmas tanítóval ellátva; mig a polgár-osztálybeli növendékek alapoktatását, és pedig a leánykákét az an goi kisasszony'ok leányiskolája, a fiukét pedig egyrészt a kath. és izr. hitfelekezeti, másrészt a városi közös elemi iskolák vannak hivatva teljesíteni, melyek szintén elismert jelességű tanerőkkel vannak ellátva. Van tehát elemi iskola túl bő ve n, annyira, hogy ez állapotokat közelebbről vizsgálva, s a tultengés következményeit fontolóra véve, gyakran kísérteibe jövünk az egyszeri gazdával fölkiáltani: „Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne.“

Miért ? — kérdi a t. olvasó.

Felelünk rá.

Mindenek fölött azért, mert oly helyen, hol — az izraelitákon kívül, kik saját gyermekeik számára, szép áldozatkészséggel, magok tartanak fen, még pedig kitünőleg szervezett s berendezett, azonkívül válogatott tanerőkkel ellátott felekezeti elemi iskolákat, — számba sem vehető, elenyésző kivétellel, a lakosság tisztán rom. katholikusok- ból áll: a fönálló rom. kath. elemi iskolákkal szemben, fölösleges közös elemi iskolákat is állítani fel oly intézkedés, mely sem a szükség, sem a czélszerűség szempontjából nem igazolható, s nem helyeselhető; főkép ha meggondoljuk, hogy e közös iskolákban szintén tisztán rom. kath. növendékek járván, az oktatási törvény által követelt vallás-erkölcs- beli oktatás ezekben is csak felekezeti azaz rom. katho- likus.

De ha elemi iskoláink ily éles elkülönítésének s egymással szembe állításának elfogadható, alapos okát alig volna valaki képes adni: annál kevésbbé lehet ignorálnunk az ezen elkülönítésből származó visszás, és az oktatás sikerét

határozottan gátló állapotokot, melyek közül elég legyen csupán azt az egyet fölhoznunk, hogy épen eme — hogy rossz hasonlattal ugynevezzük — „kétkulacsosság“ a legfőbb oka annak, hogy hatóságunk az iskolakötelesek felügyeletére vonatkozó törvény kényszerítő szigorának egyáltalán nem képes eleget tenni, nem lehetvén kellőkép tájékozódva az iránt, vájjon az iskolakerülőket — kiknek száma légió — a kath. hitfelekezeti, vagy a közös iskola vindikálja-e magának.

Nem akarjuk ez úttal kutatni, vájjon ez abnormitásban, vagy más egyéb visszásságokban keressük-e okát ama valóban megdöbbentő, s mélyen elszomorító körülménynek, mely a legutóbbi népszámlálási statist, adatok szerint, földmives — sőt részben, iparos — osztálybeli polgártársainknál is az „olvasni és Írni nem tudók“ aránytalanul nagy számában mutatkozik.

Okos ember könnyen belátja, hogy az elemi, alapoktatás síikerét nem az iskolák sokasága, és az oktatás sokfélesége, hanem mindkettőnek egyöntetűsége, he 1 yes berendezése, avatott vezetése biztosítja. Kellő számú, egyöntetű, egyféle elemi népiskolák fölött a felügyelet is határozottabban, pontosabban gyakorolható, az oktatás is siikeresebb, alaposabb, s az iskolakötelesekkel szemben a törvény követelményei is szabatosabban érvényesíthetők s foganatosíthatók. — A múltban, midőn még Eger félannyi elemi iskolával sem birt, mint jelenleg, soha sem merült föl panasz e fajta iskolák elégtelensége miatt. Mi szükség volt tehát az újabb időkben azok túlságos fölszaporitására, holott városunk lakossága évtizedek óta alig tüntet föl számbave- liető szaporodást? — e kérdésre bajosan tudnánk eléggé meggyőző érvekkel támogatott feleletet nyerni.

Mindezekből pedig az a corollarium: hogy nép- s általán elemi iskoláink a kellő számra reducálandók, s egyöntetűekké alakítandók; az ezen reductio folytán megszüntetendő elemi iskolák eddigi költségei pedig egyéb, népoktatási szükségleteink re fordítandók.

Évekkel ezelőtt egyik társadalmi körünkben ez eszme szóba is került már, s közügyeink intézésében tevékeny, befolyásos, elfogulatlan, józan itéletű, városunk s megyénk emelkedését szivükön hordozó, a dolgok mélyébe ható, derék, értelmes polgártársaink közöl számosán belátták ez eszme keresztülvitelének hasznos, sőt szükséges voltát. Komoly eszmecsere tárgya lön, hogy a kath. hitf. elemi s népiskolák törvény- és korszerű kifejlesztésére fektettetvén a fősúly, az efajta közös iskolák besziintettessenek.

Határozott tudomásunk van róla, hogy Eger akkori nagynevű érseke, b. e. Bartakovics Béla, e hir hallatára 30,000 forintot tőn félre oly czélból, hogy az esetre, ha a város, a fölösleges közös iskolák feladásával, egy p ol-