Eger - hetilap, 1882
1882-10-26 / 43. szám
XXI. év-folyam. 43. szám. 1882. október 26-án. Előfizetési díj: Egész evre . 5 fi" — Kr Félévre. . . 2 , 50 , Negyed évre . 1 . 30 , Egy hónapra. — 45 , Egyes szám . — 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. EGER, Hirdetésekért rniudeu :■! hasábozott petit sorhely után ti, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Az egyetemek s az akadémiák. I. Lapunk múlt számában a tervezett uj egyetemek kérdésével foglalkoztunk. Különösen kiemeltük, hogy a mostani vallás- és oktatásügyi magyar kir. minister ur, — ha az utóbbi években tett nyilatkozatait jól értettük, — a meglevő budapesti és kolozsvári egyetemeket elégségeseknek nem tartja; s hogy több hazai uj egyetem létesítését óhajtja, köztük egy református és egy katholikus uj egyetem felállításához a kormány pártolását helyezi kilátásba. Kiemeltük, hogy a budapesti egyetem tulajdonképen katholikus egyetem, — s hogy az igazság azt követeli, miszerint : vagy adassák vissza rendeltetésének ezen budapesti egyetem mint katholikus egyetem s az állam részéről állit- tassék fel mindenesetre az ország fővárosában egy állami egyetem, — vagy pedig, ha az állam Budapesten csak egy egyetemet óhajt s igy a mostanit végkép államivá akarja tenni, az esetben szolgáltassa ki a budapesti katholikus egyetem alapítványait egy vidéken felállítandó katholikus egyetem czéljaira. Kiemeltük azt is, hogy ha Szeged állami egyetemet annak daczára sem kapna, hogy ezt minden hazai város közt leginkább megérdemli, akkor Szeged is a kathol. egyetem székhelyének megállapításánál figyelembevétethetnék; de különben alig jöhetnek szóba a kathol. egyetem székhelyéül más városok, mint: Pozsony, Eger és Pécs, melyek közül Eger országos centrális helyzeténél s egyetem befogadására legalkalmasb nagyszerű lyceumi épületénél fogva, — mely a hazai első csillagdát is magában foglalja — versenytársai közt kétségtelenül első helyen áll. II. Ezúttal megjegyezzük, hogy a mint múltkor nem volt, úgy most sem szándékunk azon kérdés vitatásába bocsátkozni: vájjon a hazai egyetemek nagymérvű szaporítása már most szükséges-e? Annyit azonban kijelentünk, hogy hazánkban a főtanodák helyes reformja nem követeli okvetlenül sok uj egyetem felállítását, melyekhez elégséges jeles tanerők talán nem is állanának rendelkezésre. A kérdés üdvös megoldását lehetségesnek tartjuk úgy is, ha a mostani jogakadeiniák a két egyetem jog- és államtudományi karaival teljesen egyenlő szervezetet és jogkört kapnak, — ide értve a tudori szigorlatok megtartására vonatkozó jogosultságot is. Annyi kétségtelen, hogy a jogakadeiniák nem érdemelték meg azon vádakat, melyekkel néhány év óta többnyire obseurus egyének részéről illettéinek; mert ha vannak js árnyoldalaik, ezek könnyen megszüntethetők: mialatt a létező egyetemek árnyoldalai sokkal szembeszökőbbek s a fenforgó viszonyok közt nehezebben orvosolhatók. A hazánkban fennálló két egyetem ezen árnyoldalaira rámutatott egy röpirat, mely két évvel ezelőtt ily czim alatt jelent meg Egerben: „A hazai jog tanodák kérdéséhez.“ Most pedig a „Pesther Lloyd“-ban B. E. akadémiai tanár teljes kíméletlenséggel tárja fel az egyetemnek árnyoldalait, hogy kimutassa a jogaka- demiák fentartásának szükségességét. III. Említett kartársunk nézeteivel nem mindenben értünk egyet. Különösen nem tartjuk fölöslegesnek, hogy hazánkban egykét uj egyetem állittassék fel idővel — fokozatosan s annyiban, a mennyiben a most létező s akkor nagyrészt megszüntethető jogakadeiniák tanerői s az addig is kiképzendő újabb tenerők az egyetemi tanszékek ellátására kellő számmal fognak rendelkezésre állani. De ta- gadhatlan, hogy a mostani két hazai egyetem, az említett B. E. czikksorozatában felsoroltakon kivül még több árnyoldalban is szenved, melyek mind összevéve oly jelentékenyek, hogy a hazai felsőbb tanügy csak vesztene azáltal, ha a jogakademiák azért szüntettetnének meg, hogy mindazon különféle árnyoldalakban szenvedendő u j egyetemek állíttassanak fel. A jogakademiák az egyetemekénél szeré- nyebbfeladataiknakjobban megfelelnek, semmint a magasb igények kielégítésére hivatott s ezeket ki nem elégítő mostani hazai egyetemeink. Mindenekelőtt tehát reformáljuk azt a mi sürgősb reformot igényel: tudniillik meglevő egyetemeinket; azután, a tökéletesített egyetemek mintájára állítsunk a czélnak szintén megfelelő uj egyetemeket — köztük egy katholikust is, — s akkor a jogakademiák egy része a felsőbb tanügy hátránya nélkül is meg lesz szüntethető. Addig is fejleszszük az akadémiákat; állítsunk fel felsőbb uj szaktanodákat is, és ugyan pl. Szegeden orvosi, Kassán technicai főtanodát. Keressük a valódi reformot; de kerüljük a haszontalan experimentatiókat, milyenekkel már is sok lett rontva hazai tanügyünkön. A reformtervezetek elkészítése előtt pedig hallgattassanak meg nem csak az egyetemi tanárok, hanem a jogakademiák tanárai is, kik különben is többnyire egyetemi magántanárok, — mialatt az egyetemeknél alkalmazott tanároknak aránylag csak kisebb része bir egyetemi tanári képesítést kimutatni. Más elemek is kérdeztessenek ugyan meg, a reform körüli véleményeik iránt, de egyáltalában ne olyanok, kik a tanügyhoz s különösen a felsőbb tanügyhöz
