Eger - hetilap, 1882

1882-10-12 / 41. szám

XXI. év-folyam.

41. szám.

1882. október 12-én.

Előfizetési díj:

Egész evre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 . Negyed évre .1 „ 30 , Egy hónapra. — 45 ,

Egyes szára . — 12 *

EGER,

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Hirdetésekért

minden 3 hasábo/.ott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt' s Szolcsányi Gyula

könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési előre fizetendő.

jr* Eger város és vidékének szellemi £ és anyagi érdekei.

(Díjnyertes pályamű.)

Irta: dr. Szolcsányi Hugó.

(Folytatás és vége.)

XIX.

A nemzeti jólétnek tulajdonképpeni forrását nem any- nyira annak ingó és ingatlan vagyona, mint inkább magában a népben rejlő intellectuális erő és elem, mely az ingó vagyont szerzi, az ingatlant pedig termelésre képessé teszi, képezi, — a mely anyagi és szellemi kölcsönös és közös munkássága által az állami czélokat. kifejezésre juttatni s állandó jólétet teremteni hivatva van. — Igen természetes tehát, hogy e folyton tevékenykedő elemet növelni, és a reá várakozó nagy feladatok sikeres megoldása czéljából, kímélni, anyagi viszonyait és szellemi világát fejleszteni, az állam és társadalom egyik legnagyobb és legsürgősebb feladatát képezi, — annál is inkább, mivel tudva van, hogy a népesség műveltségi és gazdasági állásától függ egyúttal az illető állam műveltsége és gazdagsága, tehát hatalmi állása is.

Számában növeli a népet mindazon állami vagy társadalmi cselekvőség, mely a család alapitói forrásait megnyitja, és a létfeltételek megszerzését könnyíti. Innen van az, hogy az ipar meghonosítására és kifejlesztésére mindenütt rendkívüli erőfeszítések történnek, mivel köztudomású, hogy az ipar az önállóság megszerzésének legbiztosabb útja, s a megélhetésnek egy hatalmas forrását megnyitván, úgy a nép jólétére, mint a nép növekvésére is közvetlen jó kihatást gyakorol.

Tőlünk még talán nagyon messze van azon kor, melyben az iparos államok sorában fogunk neveztetni, és nálunk még sokáig az őstermelés, főleg a mezei gazdászat fogja a családi élet úgy szólván egyedül jövedelmező forrását képezni. Mivel pedig földmivelésünk, főleg az Oroszország, Románia- és Amerikával folytatott egyenetlen verseny folytán, újabban inkább sajnos maradást, semmint emelkedést tanúsít : e sajnos körülmény magát a legutóbbi évek népesedési mozgalmában is visszatükrözi, a mennyiben nálunk a népszaporodás mérvei, az utolsó évtizedben oly csekélyek, hogy a nyugati államok viszonyai előtt, majdnem egészen eltörpülnek.

Miért is nálunk addig is, mig a megélhetésnek uj anyagi forrásai feltárhatók lesznek, legalább arról kellene komolyan gondoskodnunk, hogy a már meglevő népanyag

megkiméltessék, az mindenféle káros behatás ellen megoltal- maztassék, leginkább pedig a Magyarországon mindenütt, lőleg pedig városunk és (vidékén észlelhető roppant mérvű elhalálozás arányai csökkentessenek, evvel tehát az átlagos vagy közép élettartam növeltessék. Miudenesetre ez lenne érdekeink egyik legnagyobbika,

A közegészségi ügy rendezéséről alkotott törvényünk által e tekintetben is a müveit államok színvonalára emelkedtünk. És törvényhozásunk eme nagyfontosságu alkotása teljesen reorganizálhatná az egészségügyi viszonyokat, elháríthatná a közegészség kifejlésének akadályait, csökkentené az elhalálozásoknak országszerte tapasztalt roppant mérvű arányait: ha meg nem törnék népünk közönyén és indolen- tíáján, másrészt, ha hatóságaink az egészségügyet szigoru- abban vezetnék.

Vegyük pl. csak a köztisztaság kérdését, mely a közegészség kedvező állásának első elengedhetlen feltétele, s kérdjük történik-e valami komolyabb intézkedés annak érdekében? Kivált városunkban, hol a piszok és biiz úton-út- félen boszantja a járókelők érzékeit, — útczaink némelyikét, ha rondának nevezzük, még igen gyengéd épitethont használtunk. Útczáinkat kivétel nélkül, főleg a belvárosban száraz időben átláthatlan porfelleg, nedves időben sár, piszok pedig minden időben fedi. Még a város kellő közepén is találhatók házak, melyek előtt erjedésnek indult állati és növényi maradványok biizlenek, és melyek közepén a levegőt megfertőztető s káros miasmák terjesztésére legalkalmasabb eszközül szolgáló ganajdombok diszlenek. A patakon túli részek némely útczái, a piszok és bűz állandó tanyáivá szegődtek, kivált a vár alatt- és közelében; — még különben a széles és csinos házakkal beépített Mecsettér és útcza is szüntelen levegőt rontó pocsolyával fedett, melyben nyaranta békasereg tanyáz és gyönyörködteti az ott lakókat egyhangú brekegésével.

Hogy lehetne ott a közegészségi ügy, a jólét, szellemi és gazdászati fejlődésnek e nélkülözhetetlen eleme kifogástalan, hol annak legelső és legnélkülözhetetlenebb feltétele, a köztisztaság hiányzik? És kétségkivlil ez volt azon sajnos okoknak legnagyobbika, melyek az 1880-ik évben a halálozási arányokat városunkban annyira növelték, hogy átlag már minden 24-ik emberre esett egy halálozás.

így a város. És a vidék ? ott nagyobb lévén a baj, ott még több ember hal el.

A halandósági viszonyok kedvezőtlen alakulásának második okáúl városunkban és vidékén, a gyermekhalandóságnak, az országos átlagot felülmúló arányait kell tekintenünk.

Hogy a halál a gyermekek között leghálásabb aratásra talál, azon senki meg nem ütközik. De megíitközhetik mindenki akkor, ha azt kénytelen tapasztalni, hogy az el