Eger - hetilap, 1882

1882-10-05 / 40. szám

388 száma. E mellett igen terjedelmes és beható két czikkben tár­gyalja a gőzeke-müvelést, kiterjeszkedvén annak minden egyes részére ; részletesen ismerteti a gőzeke-rendszereket s képekben is bemutatja az egyes gépeket és eszközöket. A megelőző szám közli továbbá gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszternek s az orsz. gazdasági egyesület elnökének sikerült arczképét és életrajzát. Ugyané számokban fejezi be Sarlay Károly nagyérdekű czikkso- rozatát a meteorologia és fóldmivelés viszonyáról. Dr. Rosenspitz Sándor Amerikában élő hazánk fia fölötte érdekes és tanulságos levelet közöl Amerika gazdasági viszonyairól, stb. Szóval, mint ezekből is látható, a Gazdasági Mérnök szerkesztősége minden lehetőt elkövet, hogy lapját a gazdaközönség részére tanulságossá, hasznossá és élvezetessé tegye. A szerke-ztőség és kiadóhivatal októbertől kezdve uj előfizetést nyit, negyedévi 2 írtjával, mely összeg a lap kiadóhivatalába (Budapest, Csillag utcza 8. sz. a.) küldendő. Ismételten és a legmelegebben ajánljuk e közhasznú vállalatot különösen a müveit gazdaközönség szives figyelmébe és tömeges pártolásába. — A bécsi egyetem és a magyarok. Most jelent meg a bécsi egyetem hallgatóiról a statisztikai kimutatás, melyszerint a téli félévben 4833 rendes, 579 rendkívüli hallgató volt bejegyezve, ebből hittani 191, jogi 1880, orvosi 1206, bölcsészi 456. Ebből erdélyi: 7 pap, 18 jogász, 54 orvos, 29 gyógyszerész, 121 böl­csész, összesen: 129. Magyarországból: 60 pap, 95 jogász, 436 orvos, 29 bölcsész, 14 gyógyszerész, 33 rendkívüli hallgató, ösz- szesen : 667. Horvátországból: pap 1. jogász 23, orvos 7, bölcsész 2, gyógyszerész 7, összesen: 40. Tehát a bécsi magyar alattvaló tanulók összes száma 836; 1206 az orvostanhallgatók összes szá­ma, s ebből 497 magyar. — Megugrott tolvajbanda. Szabó Bernát egri lakos házába 9 vándorczigányból álló tolvajbanda tört be s onnan több értékes ruhaneműt, asztali eszközöket s mintegy 290 frt készpénzt ello­pott. A károsult tulajdonos a lopást észtrevevén, a czigányokat, többedmagával üldözőbe vette s a bocsi elöljáróság segélyével si­került is őket Pétervásár alatt kézre kériteni. Itt az egri tör­vényszékhez leendő kisérés végett 2 pandúrnak adattak át, de ezektől a körösi pusztán levő birkahodályból, hol útközben pihe­nőt tartottak — megszöktek. A nyomnélkül eltűnt czigányoknak országszerte leendő köröztetése elrendeltetett. — A budapesti állami középipartanoda igazgatóságától. A föld- mivelés ipar s kereskedelemügyi m. kir. Ministerium által a buda­pesti állami középipartanodában a gépkezelők és fűtők számára rendezett második tanfolyam f. évi november hó első napján fog megnyittatni s hat hónapig tart. E. tanfolyamon a stabil gőzka­zánok és gőzgépek, továbbá a gőzmozgonyok (locomobil) és a csép­lőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétet­nek az önálló lakatosok, kovácsok, ezek segédei, továbbá a kü­lönböző gépgyárak munkásai, okleveles gazdák, valamint oly gaz­dák is, a kik a természettani tudományból annyi ismerettel bír­nak, hogy a tanfoíyamot kellő sikerrel hallgathatják, végre gyár- tulajdonosok. A beiratások az intézet helyiségében (VIII kér. bodzafautcza 28. sz.) október hó 1-ső napján kezdődnek s e hó folyamában a köznapokon estve 6 órától 7-ig, a vasár- és ünnep­napokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak. Az előadások naponkint estve 7 órától 9-ig, a vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9 órától 12-ig tartatnak; az utolsó hónapban gyakorlati oktatás lesz működő gépek mellett. A felvételre jelentkező munkások fő­nökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy jelenleg melyik szakban dolgoznak. Bővebb felvilágosításért Hegedűs Ká­roly úrhoz, az állami középipartanoda igazgatójához lehet fordulni. — Krajna tartománygyülésében a szlovének megtámadták a német „Schulverein“ működését és germanizálónak és törvényel­lenesnek nyilvánították. — Korai tél. Máskor, mint tapasztalt vadászok mondják, a vad csak október végén váltja fel nyári gúnyáját a télivel; az idén már most lőnek oly őzeket, melyek meleg téli szőrrel fedvék. Még a lovak is vedleni kezdenek már, és az egész világ, a fa- és szénkereskedők kivételével, sajnálja, hogy az esőbe fullasztott nyár után a rendesen meleg őszt is jég, hó temeti el. — A református zsinat határozatai. A hivatalos lap jelenti': A magyarországi helvét hitvallású egyház országos zsinatának múlt évi október és november havában lefolyt ülésszaka által ké­szített és legf. helybenhagyás és megerősités alá felterjesztett szervezeti javaslatra legf. helyen némely észrevételek tétetvén, az országos zsinat f. é. szeptember hó 10-én megkezdett folytatóla­gos üléseiben azokat tárgyalás alá vette, s a módositott szaka­szokat az uj szerkezetben ismét felterjesztette. A vallás- és köz- oktatásügyi magyar kir. miniszter addig is, mig a szervezeti ja­vaslat teljes szövege ismét felterjesztethetnék, legalázatosabb elő­terjesztést tett ő Felségéhez a módositott szakaszok uj szövegé­nek előleges helybenhagyása iránt, a mire ő császári és apostoli királyi Felsége a következő legf. elhatározást méltóztatott legke­gyelmesebben kibocsátani: „Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­niszterem jelen előterjesztését helyeslő tudomásul vevén, s a ma­gyarországi helvét hitvallásuak országos zsinata által az egyházszer­vezeti javaslaton tett módosításokat előlegesen jóváhagyván, meg­engedem, hogy az ekképen megállapított szövegű egyházi törvény az általam egyúttal szintén helybenhagyott jóváhagyási és meg­erősítési záradékkal ellátva, nevezett miniszterem által aláírásom alá terjesztessék.“ — Karánsebesen szeptember 26-án Pausz János volt szö- rénymegyei alispán sikkasztási ügyét tárgyalta a törvényszék a közönség rendkívüli érdeklődése mellett. A vádat képviselték Ferku alügvész, Armbrust alapitványi ügyvéd és Nádasy megyei ügyész; védőül Bessenyei Ferencz temesvári ügyvéd szerepelt. Az ügyész a sikkasztás egész összegét 23,727 frt 73 krra teszi. A vádirat pontonként fölolvastatván, a vádlott néhány pont kivételével tel­jes beismerésben van. Az ügyész a bizonyítási eljárás befejezté­vel hivatalos sikkasztásban kéri a vádlottat bűnösnek kimondani, mig a védő mentő körülmények felsorolásával hűtlen pénzkezelés vétsége mellett emelt szót. A törvényszék délután 5’/s órakor hir­dette ki az Ítéletet, mely szerint az ügyészi indítvány értelmében Pausz Jánost a sikkasztás vétségében mondca ki bűnösnek s őt 3 évi börtönre s polit kai jogainak 3 évig való felfüggesztésére ítélte. A börtönbüntetésbe azonban a 2 évi vizsgálati fogság be- számittatik. Mind az ügyész, mind pedig a védő fölebbeztek. — A tiroli és karinthiai árvízkárosultak fölsegélyzésére ki­adott legfelsőbb rendelet következőleg hangzik: 1. §. Kormányom felhatalmaztatok, hogy Tirol herczegitett grófságom és Karinthia herczegségemnek ez év szeptember havában vizáradások által súj­tott vidékei segelyre szorult lakosságának állami pénzekből a tényleges szükség mérve szerint segélyt nyújtson és pedig Tirol­nak 500,000, Karinthiának 200,000. írtig. 2. §. A 700,000. frtnyi főösszegből a kormány 250,000. frtot vissza nem fizetendő segé­lyezésekbe fordíthat és pedig 200,000 frtot Tirol és 50,000 frtot Karinthia számára. 3. §. Az államsegély többi része a községek­nek, megrongált utak és épületek, megkárosított községi objectu- mok helyreállítására, úgyszintén segélyre szorult és megkárosult községi tagoknak adható, mely utóbbi esetben a községek kezes­séget vállalnak az általuk községi tagjaiknak kiadott előlegekért. 4. §. Az előlegek visszafizetése 1886. január 1-én kezdődik öt egyenlő évi részletben. 5. §. A nyújtott előlegekről fölvett okira­tok. kiállított beadványok és jegyzőkönyvek bélyeg- és illetékmen­tesek. A mennyiben a községek szükségesnek tartanák, hogy a maguk jótállása mellett egyes községi tagjaiknak adott előlegeket telekkönyvileg biztosítsák, ezért illeték nem fizettetik. 6. §. A hátralékos részletek azoktól, kik előlegekben részesittettek, köz- igazgatási utón hajtatnak fel. — Czélszerü-e a házakat olajos festékkel bemázolni ?. A házak festése épen most folyik a legjavában. Egyik angol lap tehát idő­szerűnek tartja a házak festésmódjávai foglalkozni és tekintettel arra, hogy a házaknak olajos festékkel való bemázolása mindin­kább divatba jön, felteszi azt a kérdést, vájjon a közegészség- ügy szempontjából czélszerü-e ez a máz ? Az orvosi tudomány e kérdésre „nem“-mel felel. Az ember minden lélekzetvétel alkalmá­ból az ót környező levegőbe vízgőz és szénsavon kívül gázalaku- szerves elhasznált anyagokat bocsát, melyek részint a véráram­lás közben történt oxydatió, részint pedig a táplálkozás folytán keletkeznek. S valamint az ember szervezetében az élet folyamán, épen úgy a nedves mocsáros vidékeken szerves anyagok lassú égése áll elő, számos fojtó gáz keletkezésének kíséretében, a mi az ily vidékeket lakhatlanná teszi. E gázt mindenki ismerheti sa­játságos szagáról, ha mocsáros vidékeken, nedves lakásokban, vagy oly helyeken fordult meg, hol sok ember lakik együtt. Az ily he­lyeken való tartózkodás az emberben tompa, aggálylyal eltöltő érzetet szül, melyet Agnus Sraith-ig a levegő kevés éleuy, de sok szénsav tartalmának tulajdonítottak. Csak Pasteur nagyszerű vizs­gálatai. Tyndall kísérletei és Smith vegyelemzései. kik mind e rom­lott levegő vizsgálatával foglalkoztak, derítették ki a tudomány kétségbe vonhatlan bizonyságával, hogy e rósz levegőben a szer­ves anyagok szétbomlása folytán keletkezett légenytartalmu gázok hatnak oly kártékonyán az egészségre. E nagy fölfedezések tel­jesen megváltoztatták az egészségügyi intézkedéseket; ezeknek köszönhető az, hogy ma a közegészségügyi hatóság oly nagy fon­tosságot tulajdonit mindenféle szemét, szóval rohadó anyag és álló viz eltávolításának. Abban mindenki egyetért, hogy az emberi

Next

/
Thumbnails
Contents