Eger - hetilap, 1882

1882-10-05 / 40. szám

389

életnek és jólétnek első föltétele — a tiszta levegő. Lakásunkban is folyton erre kell ügyelnünk, különben az élet-folyam által keletkezett s egészségünket romboló anyagokat újra magunkba szívjuk. Ezt már természetünknél fogva érezzük, mit az is bizonyít, hogy az ablakot szép időben lehető soká nyitva hagyjuk. De ha zivatar, eső a vagy a tél áll be, s a kályhát ismét használni kezdjük: a gazdasszony óvatosan bezárja az ablak- és ajtóréseket, mintha csak az egészségügy minden szabályáról egyszerre megfeledkeznék. A dolog csakugyan igy van, és télen át még sem érezzük a jó levegő hiányát, bár minden ember naponkint 2400 liter élenyt változtat át életfolyama által szénsavvá. Hogy van ez ? A talányra könnyen felelhet mindaz, a ki csak egyszer fordult meg az egyetemi vegytani előadáson, midőn az illető tanár a levegőnek a téglán és kövön át való átömlését bizonyítja kísérletileg. A tégla száz meg száz likacsán át perczenkint jön szobánkba fris levegő és pedig szüritett, azaz minden kártékony anyagtól megtisztult levegő, mely úgy minket mint a kályhát is bőségesen táplál. Ez azonban csak normális, azaz u. n. közönséges agyagos festékkel bemázolt falakon át történhetik. Azok a falak, melyek olajos festékkel vannak bemázolva, s ehez még nedvesek is, csak nehezen vagy egyáltalán nem bocsátják át magukon a levegőt. — Mindezt a természettudósok kísérletileg bebizonyitották, s nehány évvel ezelőtt egy természttudományi estély folyamán a fővárosi közönségnek is alkalmában volt; hogy a tudomány ez állításának igazságáról meggyőződjék. Önmagától értetődik tehát mennyire czélszerütlen és a közegészségre káros, a házaknak olajos festékkel való bemázolása, vagy a szobáknak ily anyaggal való kifes- tetése. Az ily szobában az ablakok bezárása után, hosszabb rö- videbb idő múlva fülledtté lesz a levegő, s nemsokára érezni kezdjük azt a sajátságos szagot, mely a légenytartalmu szerves anyagokkal telt levegőt jelzi, s mely oka a szívdobogásnak, szédülésnek, főfájásoknak és számtalan más betegségeknek. Ugyanily hatása van a fénymázzal bevont szőnyegeknek is, müveket újabban a falak betakarására szintén használni kezdtek.

— Bölcseleti Füzetek. XXVIII. A Bölcselet Története. Irta Stöckl. Első rész. Az antik vagy Krisztus előtti bölcselet. Ford. R é p á s s y János. — Fordító e füzet hátlapján figyelmezteti t. megrendelőit, hogy ez idő szerint következő munkáit is adhatja intentiókért: a) Egyházi Beszédek. Két teljes évfolyam. Az első évf., melyből már csak 30 példány van, 15 intentio; a második (újabb )évf 16. — b) Csevegő Habok, humorisztikus gyűjtemény, 30 iv; 10 intentio. Nyolcz egyszer re megrendelt példányra egy tiszteletpéldány adatik. — c) A Népiskolai Hitoktatás Módszertana, hitelemzők, tanítók stb. számára; 3 intentio. — A postabér a megrendelők terhe.

— A „Magyar Lexikon“-nak, 110-ik füzete hagyta el a sajtót. A füzet a „Maffei“ czikkszóval kezdődik és a „Magyar Tempe“ czikkszóig terjed.

— Magyarország naptárirodalma. A folyó 1882. évre Magyar- országban összesen 116 naptár jelent meg; és pedig magyar nyelven 92, németül 11, tót nyelven 7, románul 5 és horvát nyelven 1.

— A borpiaczröl. Az ó bor ára kezd emelkedni; sok nagyobb borvidéken a héten a bor ára hektoliterenkint máris 1/2—1 forintot emelkedett. A külföldről a lapok rósz kimenetelű eredményt jelentenek, sőt a franczia és svájczi lapok kilátásba helyezik, hogy e két állam az idén nagy importra szorul. Vájjon számita- nak-e az importnál Magyarország termésére is — ezt ma még nem tudhatjuk. Olaszország igen bő szüretnek örvend s a szüretbe már bele is kapott. — Francziaországba már eddig is 8 millió kilogrammon felül vittek be finomabb szőlőt, mely ott borrá dol- goztatik fel. Arra tehát már ma elkészülhetünk, hogy Franczia- ország és Svájcz szükségletének egy részét a jó szüretü Olaszországból szerzi be s mi csak úgy tudunk Olaszországgal konkurálhatni, ha idei borunk újévig valami türhetővé. fogna fejlődni s olcsón adhatnék, mire ép az idén van a legkisebb kilátásunk.

— Gabonaforgalom a magyar állam vasutakon. Augusztus hó elejével kezdődött az a rohamos gabonaforgalom, melyhez hasonlót vasutaink fennállásuk óta még nem értek meg. Most azonban részint a beállott árcsökkenés következtében, részint pedig azért, mert a vasúti állomásokhoz vezető utakat az esőzések tönkre tették, úgy, szeptember 20-ka óta a rohamos gabonaforgalom véget ért. Érdekes lesz megtudni, hogy ez idő alatt (7 héten át) a magyar kir. államvasutak központi kállózatához tartozó vonalakról összesen 18,900 kocsirakomány mindennemű gabna szállíttatott el, minek mintegy 35 százaléka magyarországi állomásokra (legnagyobb részben Budapestre), 32 százaléka az osztrák tartományok állomásaira és végre 33 százalék külföldre ment.

— Az eső és a termés. A hiv. lap jelenti: A folytonos esőzések következtébe a burgonya sok helyett, különösen az északi megyékben rothadásnak indult, a tengeri pedig érésében akadályozva van. Egyébként a tengeriből közép, a burgonyából gyenge középtermés várható. — Kivételt képez e részben több volt erdélyi megye, a hol mindkét növény jó termést Ígér. A szőlő a nedves időjárás és a hideg éjszakák folytán igen sokat szenvedett. A sarju általában közép, sőt néhol jó termést adott, de a nedves időjárás következtében behordható nem lévén, többhelyett, megromlott. A repcze-vetések szépen állanak.

— Az egri vásár e hó 1-én és 2-án igen lanyhán folyt le. A hosszas esőzés folytán elromlott utak állapota idézte nagyrészt elő azt, hogy eladók és vevők kevés számmal jelentek meg a vidékről. A szarvasmarhák és a lovak aránylag olcsó áron keltek; szárnyasok és sörtések drágák voltak; ipari czikkek többnyire póton áron adattak s igy sem volt nagy kelendőségök.

— A szüret e hó 4-én vette kezdetét városunkban. A nagyobb területű szőlők tulajdonosai azonban még várnak a szürettel, mivel a szőlő többnyire éretlen s azt is reményük, hogy száraz meleg idő jön, mely még valamennyire tovább érlelheti a szőlőt. Ha azonban ily óhajtott időjárás nem következik be: úgy az idei bor nagyon gyönge minőségű lesz.

— Időjárás. A múlt heti esőzés után, — mely a szőlőkben a rothadást tömegessé tette — vasárnap és hétfőn szép meleg napjaink volt. Kedden borongott; tegnap szép idő volt,

— Gazdasági tudósítás Kápolna vidékéről. Oktober 1. 1882. A folytonos esőzés, minden előállott mezei munkát akadályoz. A cséplés, őszi vetésre való szántás, vetés, kukoriczatörés, krumpli-, és burgundirépa-ásás — a dohányszáritás pang, szünetel, nagy hátrányára a mezei gazdáknak. A lekaszált lóherések, sarjuk az eső alatt dagadnak. A szőllők rohadnak, szemeik önként a tőke alá hullanak. A szeptember hó első napjaiban vetett ősziek szépen bokrosodnak, de igen sok van szántva őszi, mik el sem voltak vethetők, daczára, hogy sz. Mihály napja már el is múlt. — Ha a hosszú, lágy meleg ősz nem segíti ki a gazdákat — nagyon hátra esnek az őszivetés bevégzésével; megtörténik, hogy a vetések a téli hó alatt (ha lesz ?) csak kelhetnek ki — mint már voltak idők, midőn az alatt keltek ki, s azért volt jó aratás. Nagy baj, hogy a most kiásott krumplik többnyire rohadtak, — s mind ezen bajnak daczára a legszebb egészséges Jakab-krumplinak hektoliteres zsákja, egy írtért is alig kelendő. — A szarvas marhák egészségesek.

— Az „Egyetértés“ sze'pt. 24-iki számából vesszük a következőt ! A legelőkelőbb bécsi napilapok, köztük a „Neue Freie Presse,“ „Deutsche Zeitung,“ „Fremdenblatt“ stb. f. év szeptember 10-iki számuknak „törvényszéki csarnokában“ alábbi következő közleményt hozzák: (Elkobzás és letartóztatás.) Az „Azienda“ osztrák- franczia élet és járadék, valamint az „Azienda“ osztrák-franczia elemi és baleset biztosító-társaságok nevében dr. Neuda Miksa által tett feljelentés folytán az „Assecuranz-Blätter“ kiadója Bato- vec Henrik Gyula által terjesztett „a két Azienda oszrák-franczia társaság“ czirnü röpirat elkoboztatok és Batovec fogségba vettetett. Batovec ellen a vizsgálat zsarolás által elkövetett nyilvános erőszak bűncselekmény czimén indíttatott meg. Ezen közlemény magyarázatára meg kell jegyezni, hogy az „Azienda“ hosszabb idő óta jóhirét károsító módon támadtatott meg hirlapczikkek és röpiratokban, a fenyitő bíróság által most felelősségre vont és letartóztatott Batovec által, mig végre önvédelmi eszközökhöz nyúlt; helyesebben tette volna, ezzel nem késni. Eddig egyátalában az osztrák közönség, különösen a bankok és biztositó intézetek csakis saját közönyös engedékenységüknek és — sajnos, de igaz — az ilynemű sajtótermékek versenyczélokra irányzott felhasználásának tulajdoníthatják, a páratlan bécsi revolversajtó ezen zsarolási vakmerőségét, s annak oly nagy fokú elfajulását, hogy ezen baj már csak a leggyökeresebb módon orvosolható és bécsi kollegáink kénytelenek a savanyu almába harapva, azon üdvös eredményt eüsmerni, melylyel a magyar hirlapiróegylet a hasonnemü irány ellen küzd, annak utánzását önmaguknak ajánlva.

— Gabnapiaczunk e hét folytán sem nagy hozatalnak örvendett, az árak csekély vételkedv mellett igy álltak: Tiszta búza 7.—8.20. Rozs és kétszeres 6.—6.40. Árpa 5.20—6.20. Kukoricza

8.20—8.40 Zab 5.60.—6.40. métermázsánkint.

— Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 65 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 45 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Felelős szerkesztő: 3Dr_ Kiss