Eger - hetilap, 1882

1882-09-28 / 39. szám

376 — A király ő felsége Budapestről Becsbe utazott, a hová őt a közös és osztrák miniszterek fogják követni. — Ifj. Ráday Gedeon, uj honvédelmi miniszter, jelenleg 43 éves, Péczelen született, az abszolutizmus alatt a közös hadsereg­ben mint huszártiszt szolgált, később ő Felsége kedvencz szárny­segéde volt. Az uj alkotmányos korszak elején a katonai pályától megválván, a fejedelem által kamarási méltósággal diszittetett fel. Ekkor visszavonult Aszód mellett fekvő ikladi birtokára gazdál­kodni. 1872-ben a váczi választókerületben a balközépi Degré Alajossal szemben kisebbségben maradt, 1875-ben szabadelvüpárti programmal, nagy többséggel választatott meg ugyanazon kerület orsz. képviselőjévé. Az uj honvédelmi miniszter programmjában kiválóan hangsúlyozta a magyar ipar érdekeit. — Az egri jogász segélyző-egylet vasárnap d. u. 4 órakor tar­totta alakuló közgyűlését, melyen a tisztikar s a választmány kö­vetkezőleg / választatott meg : elnök: Kozma Endre, alelnök: Lipcsey Adám, pénztárnok: Csáky Alajos, titkár: Elek Árpád, jegyző: Radvánszky Lajos. Választmányi tagok: Breuer Soma, Costán Miklós, Gelléri Ignácz, Horánszky Béla. Mazányi Kálmán, Paszternák Henrik, Simics Dusán, Werner Gyula. — A szüret Eger városa területén — a városi hatóság ha­tározata folytán — okt. hó 4-én kezdődik. — A herczegprimás és a katholikus egyetem. A „Pozsonyi La­pokéban olvassuk e sorokat: „A harmadik egyetem ügyében tar­tott tanácskozás leírásában többek közt az van mondva, hogy a főispánnak azon határozott kérdésére, hogy a katholikus klérus átalában ohajt-e egy egyetemet fölállítani s különösen Pozsonyt kivánja-e annak székhelyévé tenni, a herczegprimás hasonló hatá­rozottsággal igenlőleg válaszolt. Amint egy jólértesült budapesti levelezőnktől halljuk, a prímásnak erre vonatkozó s a főispánhoz intézett levele f. hó 12-dikéről szól s épen nem titkolja azon aka­dályokat, melyeket ezen eszme foganatosítása elé részint annak ellenségei, részint pedig azon nagymérvű költségek görditenek, melyekbe annak kerülni kell. Lőwenben, Liliében, Amerikában — igy szól a levél — vannak ugyan katholikus egyetemek, hanem ezeket a katholikusok áldozatkészsége teremtette s ugyanaz tartja is fönn. Hogy ilyen áldozatkészség fog-e mutatkozni Magyaror­szágban is, azt egyelőre meghatározni nem lehet, hanem egy ka­tholikus főiskola felállítására és fentartására okvetlenül az összes katholikusok áldozatkészsége szükséges. A mi azonban azon áta- lános főelvet illeti, hogy kell-e egy katholikus főiskolát felállítani, arra a primás határozott igennel nyilatkozik, egyszersmind azon­ban azt is megjegyzi, hogy hiszen tulajdonkép a budapesti egye­tem is katholikus főiskola, még pedig előbb egészen az volt. most meg legnagyobb részben szintén. Annak alaptőkéje kezdetben egészen katholikus volt s az állam később csak toldásokkal járult hozzá. Azért a katholikusoknak a budapesti egyetemhez elévülhe­tetlen joguk van. — Ez a lényeges tartalma a herczegprimás le­velének, melyet a főispánhoz intézett. Mindezekhez még hozzáte­hetjük, hogy a levél tartalmáról Trefort miniszter is értesült s a főispánhoz f. hó 16-án kelt iratában szintén teljesen méltányolja azon nehézségeket, melyekről a primás levele szól. Egyszersmind azonban azon alkalmat fölhasználja annak kijelentésére, hogy nem teheti magáévá a herczegprimásnak azon nézetét, mintha a buda­pesti egyetem tulajdonkép katholikus tanintézet volna és ahhoz az állam csak holmi „toldásokkal“ járult volna.“ (Az alapítványok­nak. s köztük az egyetemre vonatkozóknak is. jogi természetét eldönteni a bíróságok illetékesek, nem pedig a ministerium.) — Egyházmegyei rnuzeum. Dulánszky Nándor, pécsi püspök, székhelyén egyházmegyei keresztény múzeumot fog fölállítani, melyben a székesegyház restaurácziójánál napfényre jött és ezután napfényre jövő középkori műrészletek, a mennyiben azok a hely­reállításhoz nem fognak fölhasználtatni, lesznek őrzendők. A püs­pök továbbá elrendelte, hogy a nagyobb papnöveldében a lelki- pásztorkodástan tanára ezentúl a műarchaeologiának elemeit is adja elő. — Primitia. S z a 1 a y Gyula, városunk szülötte, végzett theologus, tegnap mondotta első miséjét az irgalmas nénék tem­plomában. Koszorúlányok voltak az uj miséző nővérei. A fólszentelt- nek első áldásában a rokonságon kívül, számos idegenek is ré­szesültek. — Hosszú ősz lesz. Ezt jövendölik a tapasztalt gazdák azon körülmény folytán, hogy az orgonafa s körtefa másodszor virágzik. — A kolera már Odessában is fellépett, rémületet keltve a lakosságban. Hasonlót jelentenek a lengyel lapok Charkowból is. — Komédia. A „Korona“ téren épült arénában komédiások ütötték föl tanyájokat. Jupiter pluvius azonban nem igen kedvez nekik, mert majd folyton eső esik, mióta productióikat muto­gatják. — Szegeden, szeptember 21-én a képviselőválasztás a kormány­párt győzelmével végződött. A választás eredménye: 351 szavazatból Mészáros Nándor nyert 315, Enyedy Lukács 36 szavazatot. — Miért van az idén annyi esőnk? Erre a kérdésre egy ille­tékes lipcsei szakférfiú ezeket Írja: „Hogy miért volt az idén olyan esős nyarunk, ezt 1—iy2 év alatt meteorologiai közlemé­nyekből fogja ön megtudni, s bebizonyítva látni. Rendesen úgy vagyunk vele, hogy hosszabb idő leteltével vagyunk képesek rá­jönni bizonyos okokra s azok korderejére. Hogy az üstökösök és napfoltok, valamint Vénusznak nemsokára történendő átvonulása teljesen ártatlanok, a mi időjárásunkat illetőleg, azt biztosan állít­hatom. Leginkább a szelek harczárói van szó, vagyis a (felső) délnyugoti egyenlitőáramlatról, mely nyáron rendesen uralkodni szokott s a meleg időjárást okozza. De ez azonnal elejti a tenger­ből felszitt nedvességet, mihelyt hideg levegőbe jut. A múlt télen az északi tengerek erősen befagytak s még most is hatalmas jég­tömbök úsznak a tengeráramlattal északról délnek. A levegő sark- szélaramlata e jégtömböktől áthidegül s annyi hideget hoz ránk, hogy már augusztusban füthetünk, az egyenlítői áramlat nedves levegőjéből pedig esőt zudit a nyakunk közé. Ezekből magyaráz­hatók ki ez évben a hideg és esős napok.“ — Halászatunk emelésére vonatkozólag a földművelési minisz­ter elhatározta, hogy halászati viszonyaink javítását és a halá­szat terjesztését ugyanoly alapon fogja eszközölni, mint a hogy a talajjavítások terjesztésére létesített kultúrmérnöki intézmény szerveztetek, t. i. állami halászmesteri állomásokat fog szervezni a kultúrmérnöki állomások módjára. Egyelőre Iglón fog egy ily halászmester alkalmaztatni s maga az uj halászati intézmény foko­zatosan fog fejlesztetni. — Barg vizsgálóbíró népszerűsége. Hogy mily nagy népszerű­ségnek örvend Bary József, nyíregyházai vizsgáló biró, bizonyítja a következő eset is. Szabolcsmegye főispánja a legutóbb tartott megyei közgyűlés után bankettet adott, melyen a jelen volt Baryt Mezőssy László felköszöntötte többek nevében, önzetlen és lelki- ismeretes buzgalmáért, melyet a tiszaeszlári bűnügyben idáig ki­fejtett. Az összes jelenvoltak szűnni nem akaró éljenzésbe törtek ki s tüntetőleg felállott mindenki, hogy Baryval kocczinthasson, s a kik nem ismerték személyesen, azok bemutatták magukat neki. — A póttartalékban álló védkötelesek felmentési, illetőleg el­bocsátási kérdései, ezután mindenkor november hónapjában fog­nak elintéztetni. S ha a védköteles és ennek szülői, avagy érde­kelt rokonai, többszöri személyes felszólitás után sem adják be novemberiga védtörvény-utasitás 167-ik §-ában előirt igazolványo­kat : ez esetben erről a községi elöljáróság bizonyitványt állít ki hivatalból, — melynek alapján az illető védköteles felmentési igényeinek elvesztése határozatilag fog kimondatni és szolgálati kötelezettsége törvény szerint foganatba vétetik. így rendeli ezt az 1877-ik évi augusztus 22-én 4572 szám alatt kiadott közös hadügyminiszteriumi körrendelet. — Vasúti szerencsétlenség az eszéki drávai hídon. Eszékről szept 28-áról jelentik: Az alföld-fiumei vasút eszék-villányi vonal­részén fekvő vasúti hídnak közvetlenül a magyarpart mellett fekvő hatodik hidlábja ma délután, midőn azon az 1 óra 55 perczkor induló vegyesvonat áthaladt, összeomlott; ennek következtében a rostélyszerkezeten körülbelül 60 méter hosszú nyílás támadt, ennek következtében a gép, a szerkocsi, két megrakott teherkocsi és két katonákkal telt személykocsi beleesett a megáradt folyóba. A katonai szállítmány Szerajevóból és Mostarból jött, szabadsá­golt huszárokból állott, a kik a nyíregyházai huszárezred harma­dik svadronjához tartoztak. A 74 emberből álló huszárszakaszból megmenekült 49 ember, ezek közül Gyuritska huszárnak össze­törtek a bordái, 17 ember pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szen­vedett. A szerencsétlenség alkalmával 25 huszár vesztette életét. Ezenkívül elveszett a Gregersen építő vállalat egyik helybeli ács­mestere. A vonat személykocsijai a hid sértetlen részén maradtak vissza, mivel a kapcsoló lánczak szerencsére elszakadtak. A ne­hány magán] utazónak az ijedtségen kívül nem lett semmi baja, kivéve egy asszonyt, a ki súlyos sérüléseket szenvedett. Szak­férfiak a szerencsétlenséget annak tulajdonítják, hogy az áradás folytán a hid illető részén tömérdek odausztatott fa gyűlt össze, melyek eRisztitását nem szorgalmazták kellő erélylyel. — Az államtisztviselők, nyugdijáról szóló törvényjavaslatról, melynek elkészültét már volt alkalmunk jelezni — az „0. E.“ előzetesen annyit közöl, hogy a nyugdij nem az állam bevételei­ből, hanem a hivatalnokok tiszti járulékaiból alakítandó nyugdij-

Next

/
Thumbnails
Contents