Eger - hetilap, 1882
1882-09-28 / 39. szám
377 alapból fog fedeztetni, s ezen nyugdíjalapnak a most szolgálatban levő állami tisztviselők olyképen lesznek részesei, hogy az állam az ezek által a nyugdíjra befizetett összegből az alkotandó nyugdíjalapba bizonyos évi százalék-befizetéseket teend. Különösen kedvező határozmányokat tartalmaz a javaslat az özvegyi nyugdijakra, s az árvák ellátására nézve, valamint azon nagy előnyben is részesíti a tisztviselőket, hogy a nyugdíj kiszabásánál a nyugdijképességhez megkivántató tíz éven felül minden év számítani fog. — A hivatalos lap a következő legfelsőbb kéziratot közli: Hadi tengerészetemhez! Több év múltán újból alkalmam nyílt derék tengerészetem körében megjelenni, s a tisztek és a legénység ki- képeztetését, a hajók gyakorló képességét, valamint a tengeri intézmények berendezését és cselekvő képességét szemügyre véve, a csapatoknál uralkodó fegyelemről, jó szellemről és a szolgálat minden ágában tanúsított rend és pontosság felől meggyőződést szereznem. Különös megelégedésemre szolgál, hogy azon elismerést, melylyel tengerészetemnek 7y2 év előtt adózhatni szerencsés valék, ma is a legteljesebb mérvben ismételhetem, s azon megnyugtató tudatban távozhatom, hogy tengerészetem dicsteljes hagyományait megőrzi, a korszellemmel minden téren lépést tart, s ezentúl is — mint eddigelé — békében és háborúban egyaránt meg fog felelni minden várakozásnak.“ — A nemzetközi jog institutuma e hó 16-án befejezte tanácskozásait Turinban, miután pár oly fontos tárgyat elintézett, melylyel régebb idő óta foglalkozott. Ilyen, azon határok kérdése, melyek közt az európai nemzetközi jog a keleti népekre alkalmazható. Ehhez társulnak a consuli bíráskodásról s a keleti vegyes törvényszékekről szóló tárgyalások. Az e két fontos kérdésben hozott határozatot beható s alapos bizottsági munkálatok előzték meg. Végezetül a zsákmányjogi tervezetet beszélték meg, melylyel az Institut évek óta foglalkozik. Az első részt, mely az anyagi zsákmányjogot tartalmazza, e hó 16-án állapították meg véglegesen. Az alaki rész, azaz azon kérdés, hogy zsákmányolási esetekben a törvénykezés mennyire legyen nemzetközi, a jövő évi ülésekben fog elintéztetni. Elhatározták, hogy az anyagi zsák- mányjogról szóló tervezetet és a consuli bíráskodásról szóló tárgyalások eredményét közölni fogják a kormányokkal. A bezárást megelőző napon Rolin belga miniszter beható értekezést tartott Bluntschli tudományos érdemeiről, ki az Institut egyik alapitó tagja volt. A jövő évi gyűlés helyéül München van kiszemelve. — Szüreteljünk-e már most, vagy várjunk jobb időre ? Az idén uralkodó esős, kedvezőtlen időjárás mellett a fentebbi kérdés igen előtérbe lép s sok indokot haliunk az azonnali és a későbbi szüretelés mellett is. Mindenesetre jobb lenne, ha a szürettel még nehány hétig várhatnánk, mert az kétségkívül álló tény, hogy a mig a szőlő levelei zöldek és épek, a czukorképződés vegyfolyamata — napos idő mellett — folyvást tart. Esős idő mellett azonban a czukorképződés teljesen szünetel, úgy hogy a milyen merész több laikus azon állítása, mintha esős idő alkalmával a czukortartalom fogyna, ép úgy áll az, hogy pl. 8 nap óta a szőlő nem érett és nem fejlődött épen semmit. De az még mind nem lenne baj, ha a szőlő az esős idő alatt „in statu quo“ maradna; a későbbi jó idő folytatná a czukorképzést és ebből következőleg az érlelést. De ez nem igy van. A szőlő az eső következtében a talajból igen sok vizet vevén fel: a bogyó héja állandó nyomásnak van kitéve belülről kifelé, minél fogva a bogyók felrepednek s a bogyó belső tartalmához a bogyópenész (Botrytis acinorum) hozzá férvén, megkezdődik a rothadás, a melynél a czukor részben alkoholikus, részben azonban nyálkás erjedésen megy keresztül, s a képződött szesz után csakhamar eczetsav is fejlődik, mint ezt Mach és Schultz kísérletei beigazolták. Az ily rothadó fürtökből sohasem válik rendes és egészséges bor, bár a konyakolás, többszöri fejtés, kénezés és derítés sokat segíthetnek is rajta. De ha e nagy bajtól még eltekintünk is, van egy nagyobb másik kérdés s ez a fináncziális kérdés. Tretter, német borász 1878-ban kísérletet tett s egy és ugyanazon talaj, szőlőfaj, valamint ugyanakkora számú tőkéről, de két héttel később szüretelve 17‘5%-al kevesebb termést kapott, mintha azt is két héttel előbb szüretelte volna; ha ezen eredménynek csak felét veszszük is fel Tirolhoz arányitva, a mi viszonyainkhoz képest még akkor is nagy rubrika nálunk, vájjon a mai silány borárak mellett termésünknek tizedrészét elveszitsük- e, akkor, midőn kvalitás tekintetében vagy semmit, vagy igen csekélyét várhatunk ? 1878-ban igen sokan egy heti eső után azonnal szüreteltek szept. 22. és 23-án, ezek kaptak gyengébb és fekete fajoknál világosabb szinti, de kemény, tartós és egészséges bort, melyből ügyesebb kezelők még jeles bort is faraghattak. Voltak ellenben, kik az esők daczára bevárták az október első negyedét s ebben szüreteltek, s kaptak oly bort, mely bármiként kezeltetett is, még ma is ráismerhet az ügyesebb és hozzáértő fogyasztó. S hány helyről olvastuk, hogy lefőzték konyaknak, hány helyen öntötték ki a trágyára! ? Ez okból nem lehet kárhoztatnunk, hogy sok vidéken már a szüretet megkezdték s igen sok helyen legközelebb meg fogják kezdeni. — A csensztochaui Szűz jubilaeuma. Csensztochali városa Lengyelországban még nem látott annyi embert falai közt s falain kívül, mint a múlt héten. A csensztochaui szent Szűz képének jubilaeumára nem kevesebb mint 200,000 ember gyűlt össze, kik a városban s a városon kívül a mezőn táboroztak. A zárandokok többnyire szláv typusuak: lengyelek, rutkének, csehek, morvák, sőt vannak köztük bulgárok és szerbek is. Még Jerusálemből is érkezett 20 zarándok. A zarándokok 1500 processioban érkeztek. Azon kápolnában, melyben a csodatévő kép van. kora reggeltől késő estig fölváltva 200 pap mondott misét. A „fekete madonna“ nevű kegykép valószínűleg byzanti eredetű, a monda szerint maga szent Lukács festette. Kezdetben szent Ilona császárné birtokában volt, később egy ruthén fejedelem Belzbe vitte, oda pedig, hol most van, 1382-ben vitte oppelni Ulászló herczeg, a csensztochaui kolostor alapítója. A kép egy cyprusfából készített, deszkára van festve, sötét coloritja az idő folytában egészen megfeketedett. Három kerete van aranylemezből, melyen csak a kép fejének és kezének van nyílás hagyva. Az egyik keret gyémántokkal és smaragdokkal, a másik gyöngyökkel és rubintokkal, a harmadik gyémántokkal van kirakva. Mária és a gyermek Jézus gyémántokkal ékített koronát visel fején. A kép tömör ezüstlemezekkel van a fekete fából metszett oltárhoz erősítve. — Felhívás a Balaton-egylet érdekében! Augusztus 23-án jelentékeny lépés történt Balaton-Füreden, hazánk e remek, természeti kincsekben gazdag vidékének érdekében. Ekkor alakult meg a Balaton-egylet, melynek ideiglenes bizottsági tagjai, u. m. gr. Eszterházy László, gr. Nádasdy Ferencz, hg. Odescalchy Artkur, Jókai Mór, Szalay Imre, Fackli G-edö, Fenyvessy Ferencz, Csapó Kálmán, Écsy László, dr. Herczegh Mihály, Nagy Sándor, Lévay Imre, Bárczy László, Czigány Károly, Csepelyi Károly, Kállay Gyula, dr. Engel Gyula, Szekrényessy Kálmán, Mihálkovics Tivadar, Komlódy Gyula, Jalsovics Aladár, Győrffy Imre, Trsztyánszky Lajos, Neu- gebauer Miksa, Losonczy István, Békássy Károly, Ányos Tivadar, Áldási Ignácz, Benyák Ottó, Sziklay János urak az augustus 24-én tartott alakuló közgyűlésen újabb jelentkezőkkel gyarapodva, az egylet megalakulását megerősitették s annak ideiglenes vezetésére tisztviselőket — az alapszabályok megerősítéséig ideiglenes minőségben — választván, megvetették az egyletnek szilárd alapkövét. Az egjdet czélja: Általában a Balaton-vidék felvirágoztatása és népszerűsítése a bel- és külföldön, még pedig az által hogy : törekedni fog a Balaton vidékére jövő, gyógyulást és üdülést kereső vendégek kényelmi, egészségügyi igényeinek mentői teljesebb mértékben való kielégítését előmozdítani, megismertetni és általánosítani a szőlő-gyógymódot; állandó kirándulási összeköttetéseket teremt a Balatonvidék természetileg szép, történelmileg nevezetes pontjai között, melyekhez eddig a fürdővendégek vagy nem, vagy csak nagy fáradsággal és költséggel juthattak; kényelmes vendéglátó helyiségeket (vendéglőket, menházakat) építteti e pontokon, mi által nemcsak a kirándulók kényelméről gondoskodik, hanem eszközt nyújt a Balatonvidék munkás népének uj keresetforrásra; gondoskodik uj telepek, uj kikötők építéséről, megmenti a történeti emlékeket, várromokat, templomokat stb. a pusztulástól; a kirándulásokkal párhuzamosan a nagy közönséggel megismertetni és megkedvelteim igyekszik a Balaton vidékét a vizi sport fejlesztése által, mely czélból évenkint többször versenyeket fog rendezni, ezenkívül kezére jár az egylet halászat- és vadászatkedvelő tagjainak; felvirágoztatni törekszik a balatonvi- déki borászatot és gyümölcsészetet, haltenyésztést, erdőművelést, boráru-csarnok felállítása, fásítások, faiskolák alapítása, gyümölcs- kiállitás rendezése stb. által; ismertetni fogja a Balatonvidéket irodalmi téren, bel- és külföldi lapokban koronkint közzéteendő ismeretterjesztő czikkek, képek, évenkint pedig a közgyűlés alkalmával kiadandó díszes évkönyv által. E czélok sikeres megvaló- sithatása végett az egylet működését öt., egymástól független szakosztály fogja vezetni. A tagok rendes vagy alapitó tagok. Tag férfi és nő egyaránt lehet. A tagsági dij rendes tagoknak évenkint két forint, alapitó tagoknak egyszer mindenkorra huszonöt forint. Az alapitó és rendes tagok, a mellett, hogy ez aránylag nem jelentékeny összeggel előmozdítják az egylet nemes czélját, az egylet kirándulásaiban, mulatságaiban, versenyein mérsékelt áru jegyekkel vehetnek részt, viselhetik az egylet jelvényét és az egylet évkönyvét a bolti ár feléért rendelhetik meg. A jelentkezések
