Eger - hetilap, 1882
1882-09-28 / 39. szám
374 VIII. Bankett. A gyűlés után a törzskaszinó nagytermében diszebéd Tolt, melyen a vidéki érdekeltség képviselői, mint Eger városának vendégei s nagyszámú egri polgárok vettek részt. A 100-nál több terítékű lakomán, az ügynek érdekében, lelkes felköszöntések mondattak a hazára, az egri érsekre, az egri főkáptalanra, a vidéki vendégekre, Eger városára, ennek képviselőjére, Hevesmegyére stb. E bankett egyúttal a jelenvolt helybelieknek s vidékieknek kölcsönös ismerkedési alkalom gyanánt szolgált. *) IX. Phasisok és esélyek. Habent sua fata libelli! Egernek a vasúti nagy hálózatokba való bevonására már ezelőtt is több kísérlet történt, de sikert csak most remélhetni. Lássuk ezen ügy eddigi lényegesb phasisait s a még mindig bizonytalan jövő esélyeit; nem mellőzve azt sem, a mi mint rideg való, roszul esik. 1. A pest-miskolczi vasútvonal eredetileg úgy volt tervezve, hogy az Gyöngyös és Eger városokat közvetlenül érintse. Mindkét város egyes polgárai az előmunkálatok költségeihez készséggel adtak pénzt, — de a város, mint ilyen, igen keveset tett, s hallomás szerint leginkább e miatt maradt ki Eger az említett vasútvonalból. Most azonban reméljük, hogy a város, mint ilyen, meg fogja hozni az utólagos összeköttetés érdekében szükséges áldozatokat. 2. Az országgyűlés képviselő háza, midőn Eger városát 1868-ban a fővonalból kihagyta: e város jövőjének érdekében azon határozatot hozta, hogy Eger egyelőre legalább szárnyvonalat kapjon, idővel pedig e szárnyvonal Bánréve felé a felvidéki vasutakig építtessék ki. Az államnak akkori kedvezőbb pénzviszonyai mellett a füzesabony-egri szárnyvonalnak folytatólagos tovább építése az állam költségén, leginkább azért nem történt meg, mivel Eger város, mint ilyen, a kedvező helyzetet akkor föl nem használta és saját részéről jelentékeny áldozatok hozatalát már csak akkor pendítette meg, midőn a Krach beállott s ezzel a helyzet roszra fordult. 3. Eger városa aztán - ha nem csalódunk, 1875-ben — küldöttség által fölkérte Péchy Tamás közmunkaügyi ministert az iránt, hogy az állam az eger-nádasdi vonalon a vasutat építse ki. De az állam nagy deficitje miatt ez akkor s azóta nem történhetett meg. 4. Akadt egy élelmes és messzelátó consortium, mely néhány évvel ezelőtt Füzesabonytól Karczagig vasútvonalat tervezett; az előmunkálatokra az engedélyt a kormánytól megkapta s a nyomjelzést is végrehajtotta. Ha ezen vonal létesül: akkor az szükségkép rövid idő alatt maga után vonta volna a füzesabony-egri vonalnak Nádasdig való kiépítését, s igy Eger már bent volna a nagy vasúti forgalomban : mint a felföld s az alföld közepe közti összeköttetés csomópontja. Hanem Eger városa a karczag-füzesabonyi vonal érdekében úgyszólván semmit sem tett s igy továbbra is bentmaradt a szárnyvonal zsákutczájában. *) Különösen ki kell emelnünk, egyrészről azt: hogy: id. Sa mássá János, Fiilöp József, Vavrik Béla, Tavasy Antal, Mátékovics Mór, és még többen, kitűnő italokat ajándékoztak a diszebédhez; más részről pedig azt, hogy a rendező bizottságnak lapunk múlt számában említett tagjai a bankett rendezése körül fáradhatlan buzgalmat fejtettek ki. 5. A múlt év végén az egri általános ipartársulat engedélyt kért és nyert az eger-nádasdi vonalra. De e vonal nyomjelzése elmaradt: leginkább azért, mert a folyó év első felében működött itteni vasúti bizottság többsége annyit sem mert reményleni, hogy az előmunkálatokra szükséges 8—10,000 frtot előteremteni sikerül!! Ha ezen bizottság még az év elején megindította volna az előmunkálatokra a pénzgyüjtést s ha ehhez Eger városa saját életérdekei tekintetéből szükség esetében ezerekkel járul: úgy most már kész volna ezen vonal nyomjelzése s ezzel egy fontos alappal rendelkeznénk a most tervezett hármas vasútvonalhoz, s már most e hármas vonalból csak egynek nyomjelzése volna hátra: az eger-terenneié. Ha Eger városa, mint ilyen, áldozatkészséggel vette volna kezébe ezen vonalak ügyét idejekorán; úgy oly bevég- zett tényekre, mint előnyökre támaszkodhatott volna, melyek ellenében a kisterenne-kaál-karczagi vasuttervezet többé szóba sem jöhetett volna. Most pedig ezen utóbb említett vonal tervezői Egert és érdektársait túlszárnyalással fenyegetik! 6. A folyó évben ugyan Eger városa már határozottabb állást foglalt el a vasúti ügyben; a közgyűlésből kiküldött vasúti bizottság pedig a mostani iigyallásnak lehető legmegfelelőbb vasúti combinatiókat dolgozta ki. De már most Egerre és érdektársaira nézve nehezebb lett a helyzet: az említett terenne-karczagi vonal tervezőinek élelmessége folytán, kik vonalukon az előmunkálatokat javában foganatosítják s a végleges kiépítéshez szükséges pénzt is már nagyrészt előteremtették. 7. A mostani nehéz ügyállás daczára, Eger város vasúti bizottságának többsége még a múlt héten is azon il- lusióban ringatta magát: mintha az általa tervezett hálózat keresztülvitele érdekében legalább még hónapokig sem kellene a hálózatra engedélyt kieszközölni s az előmunkálatokat foganatosítani. „Hisz rá érünk arra még!“ ez volt a jelszó, főkép azért ez, mivel a vasúti bizottság többsége nem remélte az előmunkálatokhoz szükséges költségeket előteremthetni. Szerencsére azonban, az ügy vasárnap az érdekeltségi nagy közgyűlésen jobbra fordult! 8. Már most az érdekeltségi közgyűlés határozatai folytán azon bizottság, mely Eger és érdektársai központi bizottságának czime alatt alakíttatott, az ügyet remélhetőleg gyorsan fogja a kijelölt helyes irányban tovább fejleszteni. 9. A terenne-karczagi tervezett vasútvonal részére egy pénztársulat lett megnyerve, mely az építési költségek 3/s-öd részét adja, mig a többi 2/5-öd részt a vonal érdekeltsége vállalta el. Ily számadatokkal szemben valóban szégyenkeznünk kellene, ha nálunk még a nyomjelzési munkálatok költségeinek előteremtését is sokan úgy, mint eddig az irányadó többség, lehetetlennek tartanák. Mert ha a pessimistáknak igazuk van, akkor legjobb az egészről nem is beszélni. Mi azonban jobb véleményben vagyunk polgártársainkról s általában az érdekeltségről. 10. Most Egerváros és érdektársai központi vasúti bizottsága alkudozásba fog lépni a terennye-karczagi vonal tervezőivel, aziránt : nem lehetne-e a két vasúthálózat tervezői közt mindkét fél lényeges érdekeinek kielégítésével egyezségre lépni? De az alkudozáshoz ügyünknek nyomatékot mindaddig nem szerezhetünk, mig az általunk tervezett vasúthálózat előmunkálataira vonatkozólag a kormánytól az engedélyt meg nem nyertük. B a ezen engedélyt most kérjük: azt legjobb esetben is
