Eger - hetilap, 1882
1882-08-17 / 33. szám
XXI. év-folyam. 33. szám. 1882. augusztus 17-én. Előfizetési díj: Egész evre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 r Negyed évre .1 „ 30 , Egy hónapra. — 45 r Egyes szám . — 12 „ Hirdetésekért minden Ö hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetőstül 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A tervezett eger-nádasdi vasút előmunkálataira vonatkozó készületek. *) IX. Ezen ügy legközelebb egészen uj stádiumba 1 é- p e 11. Hogy miképen következett be ezen fordulat és miben áll ez ? itt alább fogjuk vázolni. Előbb azonban czélszerűnek látjuk, a szóbanlevő kérdés körül odáig fölmerült mozzanatokat — a kérdés egyes előbbi phasisait — röviden összefoglalni. X. Az eger-nádasdi tervezett vasútvonalról van szó. Ezen vonalon egy vasút kiépitése már többször terveztetett; ezen vonal érdekében a magyar országgyűlés képvisel őháza egy határozatot is hozott. Mind a képviselőház, mind pedig a vasút tervezői, kétségkivül tudatában voltak annak, hogy ezen vasútvonal sok tekintetben igen nagyfontosságú lenne s igy kiépitése óhajtandó. Evekkel ezelőtt e vonalon gróf Keglevich Béla felméréseket is eszközöltetett. A képviselőház pedig, imént érintett határozatában azt mondotta ki, hogy a füzesabony-egri szárnyvonalnak egri indóháza akkép épitendő, miszerint ezen vonal Egertől Nádasdig az egri indóház változtatása nélkül folytatható legyen. Ezen határozatot a képviselőháznak azon meggyőződés sugallta, hogy a szóbanlevő vonal úgy stratégiai, mint általános forgalmi tekintetből előbb-utóbb okvetlenül kiépitendő. Ki is épült volna az, ha a fenttisztelt grófot vagyon- bukás nem éri s ha be nem áll a „Krach,“ mely a vállalkozási szellemet itt is megbénította. A múlt évben az egri általános ipartársulat vette föl az ügy elejtett fonalát, s a kormánytól engedélyt kért és nyert az eger-nádasdi vonalon tervezett vasút előmunkálatainak eszközlésére, Ezen engedély lényeges tartalma, — mely a mint látszik, már a legközelebbről érdekelteknek emlékezetéből is kisiklott, — ez : az engedély Egertől Felnémet — Szarvaskő — Monosbél — Apátfalván át a nádasdi állomásig szól; e vonal létesítése esetére a kivitelre nézve az egri ipartársulatnak előjogot nem biztosit; a minisztérium fentartotta magának az eldöntést, vájjon általában s ha igen, ki által legyen a pálya létesítése eszközlendő ; végre kijelenti a minisztérium, hogy ha az ipartársulat által készítendő művelet átengedése mellett — mely meg nem tagadható — a vonal létesítésének joga másra ruháztatnék, ez esetben az ipartársulat az előmunkálatokra fordított költségeiért kárpótoltatni fog. (Lásd az engedélyokmányt: az „Eger“ folyóévi 6-ik számában.) *) Lásd az „Eger“ folyóévi 9-ik, 19-ik és 28-ik számait. Ezen engedély folytán az egri ipartársulat elnöksége folyóévi február 2-ára Eger város intelligentiáját a vasúti előmunkálatok iránti intézkedés végett értekezletre hívta össze. Az értekezlet tagjai — több távollevő ügybaráttal együtt — az eger-nádasdi vasút előmunkálatainak foganatosítása iránt (természetesen, az engedélyt nyert ipartársulat jóváhagyásának esetére) intézkedő nagybizottsággá alakultak és saját kebelökből a végrehajtás módozatainak előkészítése végett 23 tagú kisebb bizottságot küldöttek ki. A teendőkre nézve két ut állott nyitva. Az egyik ut ez lett volna: „Megvan az előmunkálatokra, vagyis a tervezett vonal nyomjelzési kimérésére s költségvetési tervezetének elkészítésére, vonatkozó engedély; most tehát pénzt kell gyűjteni, hogy megtörténjenek az előmunkálatok, — melyek a hasonló talajviszonyok szerint más vasutak nyomjelzési költségeihez képest legföljebb 10.000 frtot igényelnek. Mialatt az előmunkálatokra pénz gyüjtetik, azalatt pályázatra szólitandók fel a nyomjelzésre vállalkozni kívánó mérnökök. Ugyanezen idő alatt lépéseket kell tenni arra nézve, hogy a most már felmérendő eger- nádasdi vonalnak Füzesabonyon keresztül Karczag felé leendő folytatására irányoztassék az összes érdekeltség figyelme; annyival inkább, mivel igy Eger vidéke teljesen bejutna a nagy világforgalomba, egyrészről Nádasdon át a felvidékkel, másrészről Füzesabonyon keresztül Karczag felé az alföld szivével.“ A másik út ez volt: „minthogy az említett mindkét vonal kiépitése kívánatos, ennélfogva a két vonal érdekében együttesen véve tétessenek előkészületek; a pénzgyüjtés tehát későbbre halasztassék.“ Sok tétovázás mellett körülbelül az utóbbi út lett követve. Tisztelt olvasóink ismerik lapunkból az említett vasúti bizottság tanácskozásainak s határozatainak lényegét, azon legújabb néhány mozzanat kivételével, melyeket itt a következőkben kiegészitéskép ismertetünk. A vasúti kisebb bizottság, miután a vasut-ügyre vonatkozó különféle adatok gyűjtése iránti határozata folytán az adatgyűjtés befejeztetett, elhatározta: hogy ezen adatokat körülményesen közli azon vasútépítési belgiumi pénztársulattal, mely a bizottsághoz intézett iratában hajlandónak nyilatkozott az eger-nádasdi vasút kiépítésére, ha a szolgáltatandó alapos adatokból ezen vonal jövedelmezőnek ígérkezik. Továbbá a vasúti kisebb bizottság egy öttagú küldöttséggel emlékiratot készíttetett az említett adatok alapján — de a részletek helyett általános vonásokban; készíttette pedig oly czélból: hogy ezen emlékirat kinyomassék, s egy összehívandó népgyülésen kiosztassék, még pedig pénzalá- irási ivekkel együtt, mely ekkép gyűjtendő pénzből az eger- nádasdi vonal nyomjelzési költségei fognának fedeztetni.
