Eger - hetilap, 1882
1882-08-10 / 32. szám
307 Az alapszabályok 2. §-ában megállapított csoportok a következő szakokat foglalják magukban: A) Orvos-sebészi csoport: 1) belgyógyászat, 2) sebészet, 3) közegészségügy. B) Természettudományi csoport: 1) biológia (állattan, növénytan, élettan), 2) antliropologia és ősrégészet, 3) pbysika, ebenda, gyógyszerészet és technikai tudományok, 4) földtan és ásványtan. C) Társadalmi s gazdasági csoport: 1) társadalmi tudomány és statisztika, 2) földrajz és meteorologia, 3) gazdaság és állat- gyógyitás. ' 6. A gyűlés folytában következő kirándulások vannak tervben : A természettudományi szakcsoport kirándul Szoboszló városába, hol egy árpádkori templomalap falai láthatók, s több régészeti lelet található, régészeti bizottsága által jelentést vétet fel, s a kirándulás alatt ásatást végeztet a hatóság szívesen felajánlott segítsége igénybe vételével. Az orvos szakosztály bizottságot küld ki a konyán Sóstó és Szalárd gyógyfürdő megtekintésére, mely bizottsághoz mások is csatlakozhatnak. A gyűlés bevégződése után 1) Kirándulás a Hortobágyra, mely két napot vesz igénybe, 2) néhány felső magyarországi fürdőbe. Ezen kirándulások programmja csak a helyszínén állítható össze, s a kirándulások csak a résztvevők bizonyos száma mellett jönnek létre. A szakelőadásokat bejelentésük sorrendjében, — az ülések számára kijelölt helyiségeket, — az ismerkedő estély, közebéd, esti összejövetel terítékeinek árát, — a kirándulás fuvardiját, — a ..Napi Közlöny“ Debreczenben f. év aug. 22-én reggel megjelenő 1. száma fogja a megérkezett tagoknak tudomásukra adni, melyet a tagok a beíró helyiségben igazolási jegyük előmutatása mellett átvehetnek. Révész Bálint, a XXII. vándorgyűlés elnöke, dr. Kovács József, a magy. orv. természetv. áll. közp. választm. elnöke, dr. Zelizy Dániel, a XXII. vándorgyűlés titkára, dr. Dulácska Géza, a m. orvosok és tv. áll. k. v. II. jegyzője, Simonffy Imre polgár- mester, a XXII. vándorgyűlés helyi bizottságának elnöke, dr. Varga Géza, a helyi bizottság jegyzője. Politikai heti szemle. London, aug. 7. A „Morning Post“ határozottan állítja, hogy a kormány ultimátumot intézett pénteken a portához, a melyet Dufferin nagykövet nyújtott át. Az ultimatum azt kívánja, hogy a porta rögtön lázadónak nyilvánítsa Arabi pasát és az angol kormány javaslata alapján egyezzék a közös beavatkozásba, vagyis, hogy angol parancsnokság alá helyezze a török csapatokat. Arra az esetre, ha az ultimatum nem fogadtatnék kívánt előzékenységgel, Dufferin utasítást nyert, hogy távozzék Konstantinápolyból és jelentse ki, hogy az angol hajók utasítást kaptak, hogy erőszakkal akadályozzák meg a török csapatok partra szállását. Konstantinápoly, aug. 7. A porta az angol kormány ultimátumára egy napi halasztást kért. hogy felelhessen, de a felelet ismét halasztás kéréséből állott. Szaid pasa azonban kötelező és határozott nyilatkozatot tett, hogy a porta Angliával való megegyezés előtt nem fog küldeni katonaságot Egyptomba. Konstantinápoly, aug. fi. A conferentia tegnap a Suez- csatorna együttes megvédése végett Olaszország által előterjesztett indítványt tárgyalta. Dufferin angol nagykövet az elvet elfogadja, kijelenti azonban, hogy határozott utasításokat még nem kapott. Xoailles marquis franczia nagykövet ez ügyben a nyilatkozatot kormánya számára föntartja. A többi cabinet Törökországgal együtt azon módosítással fogadta el az indítványt, hogy csak ideiglenes megvédésről van szó. Dufferin ismételten követelte, hogy a szultán Arabi pasát lázadónak nyilvánítsa és elmondta, hogy Egyptomban a muzulmánok közt az a hir terjedt el, hogy a szultán Arabit pártfogolja és az angolok elűzésére csapatokat fog küldeni; utalt továbbá arra, hogy a porta a közös jegyzék pontjainak elfogadását írásban még nem tudatta. Angolország tehát e habozást határozott vonakodásnak tekinti és a szerint fog eljárni. A török meghatalmazottak megígérték, hogy az írásbeli választ a conferentia jövő ülésében fogják előterjeszteni. Konstantinápolyból jelentik: A porta tudatta Bismarck herczeggel, hogy a porta kész résztvenni a Suez-csatorna megvédésére irányuló minden együttes intézkedésben, mely a conferentia által helyben hagyatik. — Oroszország képviselője uj utasításokat kapott, melyek felhatalmazzák, hogy a conferentia azon üléseiben, melyek tárgya a Suez-csatorna megvédése, résztvegyen. Az orosz képviselő azon ülésekben is részt fog vehetni melyekben a török beavatkozás fog tárgyaltatni; ezt azonban csak akkor teheti, ha Angolország határozottan kijelenti, hogy a beavatkozást elfogadja. Alexán dr iából aug. 5-én jelentik: Ütközet volt, mely vasútvonal felé eszközölt előnyomulással kezdődött. A 60. vadászezred azalatt a csatorna nyugoti partján, a dél-staffordshirei ezred pedig a csatorna keleti partján nyomult elő. E mozdulatok arra kényszerítették az ellenséget, hogy csapatait valamennyi előőrsi állásból visszavonja és a rendelkezésére álló egész haderőt Kafr- el-Devar melletti fővonala előtt összpontosítsa. E haderő 4 zászlóalj gyalogságból, 4 osztály lovas katonából és néhány ágyúból állott; utóbbiakat az angol ágyuk hamarjában elnémították. Az Alison tábornok által vezetett és a vasútvonal mentén felállított tengerész katonák az ellenséget a Kafr-el-Devar mögött levő hadállásaira űzték vissza. A tengerész katonák csekély veszteséget szenvedtek; az élénken folyt tüzelés közepette azonban a legnagyobb nyugalmat és hidegvérüséget tanúsították. Miután eléretett azon czél, hogy az ellenség hadállásain összpontosított csapatok és ágyuk számáról kellő tájékozás szereztessék, az angol csapatok az éj beálltával visszavonultak. Az ellenség halottjai és sebesültjeinek száma ismeretlen; számos sebesült és fogoly esett az angolok kezeibe. Az ellenség a hareztéren több halottat hagyott hátra. Páris, aug. 5. A Suez csatorna-társaság igazgató tanácsa Lesseps által táviratilag egybehívott ülésen határozatilag kimondotta, hogy a khedive azon feltételeket, melyek alatt a Suez-csa- tornára az engedély megadatott, meg nem változtathatja, az engedélyesek a szerződéses kötelezettségeknek magokat az egész világ előtt alávetették, s ezen feltételek a csatornát semlegessé nyilvánították. A társaságnak ezen kötelezettséget fenn kell tartania, minek következtében a csatornán bárminemű katonai intézkedés ellen óvást tesz és a Lesseps által tett óváshoz csatlakozik. Az igazgatótanács végül Lesseps iránt háláját fejezi ki. A párisi „Siécle“ a békés politikát ajánlván, ezt írja: „Milyen külügyi politikát lehet kezdeni oly nemzet nevében, a melyet folyton a régi szerencsétlen háború emléke kínoz, a mely minden választás alkalmával kivallatja jelöltjeivel, vájjon a háborút vagy a békét kivánják-e. A képviselőházat vádolják, rosszkedvű pillanatainkban mi is kárhoztattuk; de a képviselőház hű tükre az országnak; vájjon ezt bűnéül lehet-e fólróni ? Még tovább kell mennünk és kérdeznünk, vájjon oly országban, nemcsak Francziaországban, ahol a vezér államférfinak számolnia kell a parliameutaris kormányzás nehézségeivel és oly eshetőségekkel, a minő az általános szavazatjog bárgyusága, általában lehetséges-e következetes és czéltudatos külügyi politika. Ha az emberek kormányzása minden időben és helyen nehéz mesterség volt, mennyivel nehezebb most valamely európai nemzet sorsát intézni azon borzasztó zűrzavarban, a melybe az utóbbi 20 év taszította régi szárazföldünket. Az európai egyensúly nincs többé. Minden nép más politikai kormányzás alatt él. Minden fej és alfaj felbőszült egymás ellen, birtokváltoztatásra és csoportosulásra törekszik. Hogy kiszabaduljunk ebből a zűrzavarból, vagy Bismarck mindenhatóságára van szükség, a kinek háta mögött győzelmes hadsereg és szolga parliament van, vagy Disraelinek és Gladstone- nak valóban szilárd állására, a kit a tenger oltalmaz minden in- vasio ellen, a flotta a gyarmatok megtámadtatása ellen, végre a census alapján való választás a vak tömeg oktalansága és köny- nyelmüsége ellen. De mi nem lakunk szigeten, Bismarckunk sincs, vagy, a mi több, három ízben győző hadsereg által szerzett tekintélyünk sincs. Nekünk számolnunk kell az általános szavazat- joggal, a politikai versenygésekkel, a melyek hevesebbek, hogy elnémíthatná őket a hazafiság, és a mi szomoritóbb mint mindezek, oly hadsereggel és flottával, a mely tizenkét év óta várakozik a végleges újjászervezésre. Ugyan miért nem kezdtük el azzal!“ Páris. aug. 7. Freycínet ma délután ellenjeg}'ezte Duclerc kineveztetését kormányelnökké és külügyminiszterré. A cabinet végleg megalakult és ma este az Elysée-palotában fog összegyűlni. Mint az Agance Havas állítja, a cabinet következőleg alakult meg: Palliéres : belügy ; Pierre Legrand: kereskedelem; Devés: közmunkaügy; Develle : igazságügy; Tirard: pénzügy; Mahy, Billot, Jauréguiberry és Cochéri megtartják tárczájukat. Hire jár, hogy Berthelot fog közoktatásügyi miniszterré kineveztetni. Bern. jul. 31. A népszavazás eredménye: A járványról és az oltási kényszerről szóló törvény 200.000 szavazattal 50.000 ellenében mellőztetett. A szabadalmak oltalmáról szóló törvény szintén elvettetett. *
