Eger - hetilap, 1882
1882-07-27 / 30. szám
286 az eszme lelkűkben megfogamzott, és megkísértették a szövetke- zést, közöljék tervöket a város egyházi és világi elülj ár óival, és kérjenek tanácsot; a többit megadja az Isten és a tapasztalat. Egy fa sem áll elő teljes gyümölcscsel, előbb ültetni kell és ápolni, hogy idővel gyümölcsöt hozzon. Ennek mintaképéül szolgálni akarván, alakított az ovodabi- zottság a városi ovoda-épületben a Rózsautczán egy szobát, melyben csak kisérletképen egy gyermekmenhely berendeztetett, hova néhány keresztény-gyermek felvétetik; reggeltől estig, vagy bármely rövid időre, egy külön ápolónő gondozása alatt. Ennek és a keletkezendő külvárosi menhelyek fentartására szükséges alap megszerzése végett, valamint a közrészvét felébresztésére már most megindittatik a kéregetés, éspedig a városi elöljáróság engedőimével ; a bevett pénz pedig takarékpénztárba tétetik. Kéregetés egyszer történnék évenkint meghatározott időben. Kére- gető lenne a koldusbiró, bizonyos napidíj mellett, minden adományozó egy nyomtatott czédulára feljegyezné, hogy ki mennyit adott, ha egy krajczár lenne is; a czédulákkal és pénzzel beszámolna egy gondnoknak, ki annak kezelését egyelőre Isten nevében felvállalná, az ovoda-bizottmány felügyelete alatt. Évenkint egyszer számadás készíttetnék az intézet bevételéről és kiadásáról és az ..Egri Népújságában valamint az „Eger“ lapban közöltetnék, úgy ezzel az önkény- tes adományozók névsora is; hogy a nép ebből tájékozást merítsen arról, mikép kell a krajczárból forintot csinálni, és egy jótékony intézetet létre hozni társadalmilag, mire egyes ember képtelen. Átértem, hogy az egyes menhelyek felállításában főtényező az illető tanító és fertálymester lehet, ha a közjó előmozdítására kellő érzékkel bir, és jó szive van, ő keltheti fel az érdekeltséget a szülőkben, kikkel különféle összeköttetésben van, és velők gyakran érintkezik; azért ők ezennel felkéretnek, hogy a mintaintézetet az ovoda épületben megtekintsék, és hasonlót szervezzenek; lelkesítse őket azon tudat, hogy ez által Isten és ember előtt érdemesűl- nek, hogy Üdvezitőnk mondotta, a ki befogad egyet ezen kisdedek közül, engem fogad be, - én pedig hozzá teszem, hogy a mely külvárosban először fog életbe lépni a gyermekmenhely, a főtényező általam öt darab aranynyal fog megtiszteltetni. Györgyényi. Megyei ügyek. Hevesmegye 1882. évi Julius 24-én s következő napjain tartott közgyűlése. A jövő közgyűlés f. é. okt. 23-ára tűzetett ki. Az első nap felolvasott jelentések tudomásul vétettek; kivé- vén azon alispáni jelentést, mely szerint a belügyministernek rendelete, melylyel a zsidóügyre vonatkozólag Egerben és más helyeken megjelent röpiratok elkobzása rendeltetett el, végrehajtatott. Az utóbb említett ministeri rendeletet többen törvénybeütközőnek találták. Csiky Sándor indítványozta, hogy a vármegye ezen belügyministeri rendelet ellen, mely a sajtó-szabadságra vonatkozó 1848: 18. t.-czikk ellenére adatott ki, felirat által az országgyűlés képviselőházánál keressen orvoslást. Az elnöklő főispán ezen rendeletet az 1870: 42. t. ez. azon intézkedése alá tartozónak véli, mely szerint az állam veszélyben forgó érdekei tekintetéből halaszthatlan rendőri intézkedést tár- gyazó kormányrendelet feltétlenül végrehajtandó. Babies István hasonló szellemben nyilatkozik. Szederkényi Nándor, midőn pártolja Csiky Sándor indítványát, ezen szavazatát behatólag indokolja. Felhozza, hogy a ministeri rendelet által elkoboztatni rendelt röpiratok közül azt, mely f. é. junius elején jelent meg Egerben, a belügyminister a kormánypárti clubban oly modorban említette fel, mely igazságtalan föltevéseket kelthetett, mert ott a belügyminister hangsúlyozta, hogy a röpirat „az egri érseki nyomdában“ jelent meg. Mely nyomda pedig — mint alapítványi nyomda és üzlet —- nem működik az érsek parancsszavára s különben is az egri érsek ismert felfogása épen legkevesbbé sem irányul az izraeliták ellen, sőt inkább azoknak kedvező.) Szóló a belügyministernek ezen nyilatkozatát annál is inkább roszszalja, mivel a belügyminister ezen sensationalis nyilatkozattal a közfigyelmet országszerre ezen izgató röpiratra irányozta, melynek ekkép reclamot csinált s nem érdemlett pártolást szerzett, úgy, hogy e röpirat aztán új kiadást ért. Ezen sajnos következményt szóló fájlalja; de még inkább sajnálkozik a fölött, hogy a minister nem ragadta meg a törvény által rendelkezésére bocsátott eszközt, tudniillik az izgató röpirat szerzőjének s kiadójának azonnali perbe fogatását a közvádló utján. E helyett a minister egy hónap múlva, — midőn már az ő sensatiót keltő clubbnyilatkozata folytán a röpirat mindenfelé el- terjedett, — a szóban levő röpiratot elkoboztatni rendelte, köz- igazgatási utón, a mely ut a törvény által meg nem engedtetik. A minister tehát nem tett eleget kötelességének : mely ez esetben abból állott volna, hogy az izgató röpirat ellen a küzvádló által azonnal sajtópert indíttasson, mely esetben a röpirat ideiglenesen lefoglaltathatott volna a közvádló indítványára addig is, mig az esküdtszék az ügyben Ítél. Vavrik Béla kiemeli, hogy a minister- nek ily izgató röpirat elnyomása iránti intentiójával egyetért; de mivel az idevonatkozó ministeri rendeletek szószerinti szövegét nem ismerjük, kéri ezt felolvastatni. A ministeri rendeletek felolvastatván: Csiky Sándor újra ajánlja indítványát, melyet G-áspárdy Géza és Zalár József szintén nyomatékosan pártolnak. Montedegoi Albert Ferencz s az elnöklő főispán a ministeri rendeletet védik. A nagy többség azonban elfogadta Csiky Sándor indítványát. Ezután felolvastatott s tudomásul vétetett a gyöngyös-benei út kiépítésére vonatkozó miniszteri rendelet. A poroszló-tiszafüredi révvámszedési jognak Hevesmegye által történt megvétele folytán : az eladók, mint poroszlói, illetőleg tiszafüredi birtokosok aziránt folyamodtak, hogy midőn a Tisza két partja között mezei munkák s betakarítások czéljából közlekednek, ilyenkor révvámot ezután se fizessenek. Határoztatott: hogy tekintettel arra, miszerint ezen eddigi előjogukat hallgatagon fentar- tani kívánták akkor, midőn a révvámszedési jogot Hevesmegyének 15.000 írtért eladták, — kérelmök teljesittetik. Tisza-Füred község aziránti újabb kérvénye, hogy a nevezett mezővárosban kir. járásbíróság állittassék fel: pártoltatni határoztatott : oly bővítéssel, hogy nevezett mezőváros és vidéke érdekében bizonyos töltések és utak készítése s illetőleg kijavítása mielőbb foganatosítandó. Eger város képviselőtestületének határozata, melylyel a Hosszú-pincze épület az állandó színház részére ajánltatott fel, jóváhagyást nyert. Egyéb, kevesbbé érdemleges határozatoknak ezúttal mellőzésével kiemeljük, hogy az egriekre nézve még egy nagy fontosságú ügy tárgyaltatott: tudniillik az egri általános ipar-társulatnak azon jelentése, mely a földművelés- ipar- kereskedelmi miniszternek a hazai ipar fejlesztése tárgyában 7472. sz. a. kelt rendelete folytán a megyei hatósághoz felterjesztetett. Ezen jelentésben — melyet mihelyt lehet, közölni óhajtunk — ki vannak mutatva azon különféle iparágak, melyek Egerben részint ezelőtt virágzásban voltak, részint most is űzetnek, s melyek állami támogatása az országnak is érdekében áll. A megye közgyűlése elhatározta, hogy ezen iparágakra, tekintetbevétel s állami támogatás végett felhívja a kormány figyelmét. Politikai heti szemle. Konstantinápoly, jul. 21. A porta válaszul a nagykövetek azonos jegyzékére a következő jegyzéket intézte a hatalmak képviselőihez: „Az alulírott kormány megkapta a július 15-én kelt jegyzéket, mely felszólítja, hogy Egyptomba török csapatokat küldjön, mivel ezen ország mostani helyzete ezt az intézkedést szükségessé teszi. Az ottomán kormány saját kezdeményezésére azért nem határozta el, hogy a helyszínére csapatokat küldjön, mert a meggyőződésben élt, 'hogy a szigorú intézkedések mellőzhetők lesznek. Bízva a hatalmaknak a rend helyreállítására irányzott törekvéseiben és ez alkalommal is megelégedéssel tudomást véve azon tiszteletről, melyet a hatalmak a szultánnak Egyptom- ra vonatkozó elvitázhatatlan souveraenitási jogai iránt ismételten és ünnepélyesen tanúsítottak, az alúlirt kormány szerencsésnek érzi magát, hogy a szultán parancsára a nagyköveteket arról értesítse, hogy a porta hajlandó résztvenni a conferentiában, mely jelenleg Konstantinápolyban egyes egyedül az egyiptomi ügyek tárgyalása és azon intézkedések megállapítása végett ülésez, melyek szükségesek arra, hogy Egyiptomban a normális és rendes állapotok helyreállítása biztosittassék. Az ottomán kormány nevében: Szaid pasa.“ L o n d o n, jul. 21. A képviselőházban Sir Charles Dilke válaszolva Bourke kérdésére kijelenti, hogy a kormány haditengerészeti intézkedéseket tett a Suez-csatorna megvédésére. A confe- rentiának junius 27-én tartott ülésében az angol és franczia nagykövetek az elszigetelt actio elleni nyilatkozatban azon fentartás- nak adtak kifejezést, hogy kormányaik teljes cselekvési szabad
