Eger - hetilap, 1882
1882-07-27 / 30. szám
287 sága minden eshetőséggel szemben, különösen pedig a Suez-csa- torna veszélyeztetése esetén, megóvassék. Dufferin junius 28-kán utasittatott, hogy a többi nagykövet előtt adja elő ezen kikötés czélját. Julius 17-dikén Angolország és Francziaország a confe- rentiában következőleg nyilatkoztak: „Javaslatainkat a rend helyreállítására Egyptomban már a conferentia elé terjesztettük. A Suez-csatorna biztonsága, külön kérdést képez, melyet politikai tekintetek nem tesznek hasonló mértékben súlyossá. Eltekintve minden egyéb kérdéstől, mely egyénileg bármely hatalom kötelességére nézve támadhat, ha a hirtelen kitört és komoly veszély minden más intézkedés hiányában az együttes actiot teszi szükségessé, óhajtandó, hogy bármely eszközlendő eljárás Európa, és ha elérhető, Törökország szentesítését megnyerje. Francziaország és Angolország tehát azt javasolják a conferentiának, jelölje meg azon hatalmakat, melyek kiválólag a csatorna megvédésére szükséges intézkedések végrehajtásával fognak megbizatni, és hogy idő megtakarítása végett a kijelölt és a mandátumot elfogadott hatalmak az eljárás módjának és időpontjának megállapítására is feljogosittassanak. Az actio mindenesetre az önzetlenségi jegyzőkönyv elve fog szerint végrehajtani. London, jul. 22. A hadügyminiszter a képviselőházban 2.300,000 fontnyi hitelt kért és pedig 900,000 fontot a hadsereg, és 1.400,000 fontot a hajóraj számára. P á r i s, jul. 22. A conferentia tárgyalni fogja a Suez csatorna megszállását. Francziaország egyelőre csak ebben az actió- ban akar részt venni. Itt nem hiszik, hogy más actio is elkerülhettem a melyet a franczia parliament csak végső esetben fog helyeselni. A Suez csatorna megszállásában valószínűleg Olaszország is közre fog működni, a mivel a négyes szövetség hallgatólag beleegyezését fogja nyilvánítani a nyugati hatalmak beavatkozásába. London, jul. 22. Az egyptomi expeditio, körülbelül 20,000 ember, Sir Wolseley vezérsége mellett, 24-én fog elindulni. Alexandria, jul. 22. Arabi pasa megigérte seregének, hogy második Plevnát fog csinálni Kafr-el-Devarból. A Kairóban lemészárolt 46 keresztényt közös sírba temették, de nem találkozott keresztény pap, a ki elvégezze a szertartást. Az Azar egyetem tanulói külön önkénytes csapatot alakítottak Kairóban. Alexandria, jul. 22. A Reuter-ügynökségnek jelentik: 250 angol vadász előrenyomult a 6 angol mértföld távolságra fekvő Deria Mihalla felé. Egy rész a vasút szétrombolásához fogott s pár fegyverlövéssel megszalasztotta Arabi pasának ott czirkáló lovasait, kik 2 halottat hagytak hátra. A vadászok erre munkásokat befejezvén, visszavonultak. Arabi mintegy félmillió font sterling hadi adót vetett ki. Az alkirályhoz érkezett jelentések szerint Arabi élelemmel és lőszerrel jól el van látva, serege azonban nem szaporodik, katonái közül sokan elszöknek. Arabi egy kiáltványban azt mondja, hogy kién geszt élhetetlen ellenségei, az angolok ellen harczol, kikkel a khedive szövetségben áll. a ki az éjjeket az angol hajókon tölti, nappal pedig Alexandriában az egyptomi csapatok és a fegyvertelen egyptomiak legyilkolásában segédkezik. Arabi pasa haditörvények alatt szándékszik tartani az egész országot mint eddig, mindenki csak az ő parancsainak tartozik engedelmeskedni. Az alexandriai osztrák-magyar consul atus jelenti, hogy a bombázás alatt igen kevés osztrák-magyar alattvaló maradt Alexandriában és még eddig nem jelentetett, hogy valamelyik közülök életét vesztette volna. A Kairóból menekült magyar és osztrák alattvalók Port-Saidból Lloyd-hajókon teljes biztonságban Triestbe szállíttattak. Alexandria, jul. 23. A Reuter ügynökség jelenti: A khedive rendelete kimondja Arabi pasa letételét és lázadónak nyilvánítja. — A khedive kiáltványa megtiltja a hadseregnek, hogy Arabi pasa parancsainak engedelmeskedjék. — A khedive egy másik kiáltványa felszólítja a nemzetet, hogy az Arabi pasa által kivetett adót ne fizesse. Kafr-el-Dewarból érkezett magán hírek 12000 főre becsülik Arabi pasa hadseregét. A viz a Mehmudieh csatornában, az angolok által a tengerpart irányában épített töltés daczára, rohamosan apad. Alexandria, jul. 22. A „Reuter ügynökség“-nek jelentik: Alison tábornok törzskarával kémszemlét tartott és három mérföldre hatolt Arabi állásához, és úgy találta, hogy a hadállás igen erős. Arabi a Mamudieh csatornát, mely Alexandria számára a vizet szolgáltatja, a Mariut-tóba vezette; a város víztartóit azonban, a mint hiszik, csak közelebbről töltötték meg. — London, jul. 24. A „Times“ Arabinak jul. 2-ról kelt s Gladstonehoz intézett levelét közli, melyet utóbbi a bombázás után kapott kézhez. Arabi a levélben azt mondja, hogy Angolországot biztosítja, hogy az első angol lövés Egyptomot minden szerződési kötelezettségek alól fölmenti, az adósságok ellenőrzése megszűnik, az európaiak vagyona elkoboztatik. a csatornák szétromboltatnak és az összeköttetések elvágatnak. A mohamedánok fanatizmusa lángra fog lobbantatni és a vallási háború ki fog hir- dettetni Syriában, Arábiában és Indiában. London, jul. 24. Arabi a következő nyilatkozatot intézte a portához: Én és seregem el vagyunk határozva, hogy megmentjük az izlámot a veszedelemtől és lerázzuk a hitetlenek igáját. Mi a szent hitért ontjuk vérünket és az isten parancsait teljesítjük. a szultán a legfőbb védelmezője a hitnek, ha tehát nem szándékozik segíteni minket, a legszentebb törvények ellen vétene, ha csapatokat küldene, hogy kiszolgáltasson minket ellenségeinknek. Mi kérjük a szultánt, hogy ne kössön szövetséget a hitetlenekkel, kik ellenünk küzdenének. Ha azonban a szultán mégis ily végzetes határozatra szánná magát, akkor éhség és düghalál fogja megsemmisíteni a török hadsereget. Mert az isten hatalmas és irgalmas azok iránt, akik az ő ügyét szolgálják. London, jul. 24. A „Standard“ szerint tegnap egy tisztet elfogtak a Konstantinápolyból érkezett postagőzösön és oly okmányokat találtak nála, a melyek világosan bebizonyítják, hogy Arabi összeköttetésben volt a szultánnal, a palotával és a pánszláv bizottsággal. Az elfogott neve Rhajib; ő bevallotta Arabinak konstantinápolyi híveit. A palotából eredt és jegyekkel irt levelet még nem betűzték ki. P á r i s, jul. 24. A tengerészeti miniszter a kamara elé terjesztette a Suez csatorna megvédéséhez szükséges 9 és fél milliónyi hitelre vonatkozó törvényjavaslatot. Pár is, jul. 24. Lesseps sürgönye azon biztosítást adja, hogy Arabi kijelentette volna, hogy a Suez csatorna semlegességét tiszteletben fogj i tartani. P é t e r v á r, jul. 21. A czárhoz levelet intézett a nihilisták végrehajtó bizottsága, a melyben négy heti időt ad neki Tolsztoj- elbocsátására és szabad intézmények adására. A levél elmondja, hogy a czár közvetlen környezetében több vezérük van a nihilistáknak, a kik a kormány erőszakos intézkedéseit jelnek fogják tekinteni a zsarnokság ellen való határozott föllépésre. B e 1 g r á d, jul. 23. A Piro csanatz kabinet, a skupstina egyhangú határozata értelmében. Rísz tics és Mihály exmetropolita ellen meg fogja indítani a bünfenyitő vizsgálatot, mivel a török háború idejében külföldről befoly t pénzekről nem nyújtottak be szám adást. T-Á-ISCZA. Színészet. Szerdán f. hó 19-én „A nagy zás hóbortja“ került szilire. — Krecsányiné (Komád) e leven deák, pajzán tettei sikerűitek s természetesek;—Cséky Ilona hálás szerepében a helyzethez képest gyöngéd, nemes volt ; — Németh József (Ringheim bankár) előadása, játéka és alakítása úgy egyenkint, mint összesen a legnagyobb dicséretet érdemlik; Medgyaszay Evelin és Abonyi Gyula jól alakítottak, de még jobban játszottak; — Csatár Győző, Somló Sándor, Závdorszky, Teréz Váczy Vilma és Kantai Teréz könnyű folyékonysággal; Lata bár Kálmán és Bóráiul Gyula szokott mulattatón adták szerepüket. — Közönség kevés. Csütörtökön julius 20-án „Az uj háziúr“ bohózat adatott. — Németh József (Blondó háztulajdonos) nagyon elemében volt; — Medgyaszay Evelin (előbbi leánya) jól alakított; Latabár Kálmán ügyes tenorista, szerepét igen jól kezelte; B o r á n d Gyula inkább ügyvéd, mint végrehajtó, alakítása hiányos; — Somló, Csatár, Egri, úgy Váczy Vilma, Cséky Ilona és K a n t a y Teréz a gyors fordulat és jelenetekben alakításaik által tűntek ki. — Közönség kevés. Szombaton julius 22-én. „Methuzalemherczeg“ került színre. — Cserváry Ilona (Methuzalem Leó herczeg) szerepében otthonos, szép hangjáért bő tapssal adóztak; Vadnay Vilma, (Pulcinella) e kis csalogány megjelenését szűnni nem akaró tapsvihar fogadta, mi az előadás alatt kedves csengő hangja, s még kedvesebb játéka elismeréséül — sokszorosan ismételtetett; Németh József (Prokaderó fejedelme) sokoldalúsága minden szerepében a *
