Eger - hetilap, 1882

1882-07-13 / 28. szám

262 A tervezett eger-nádasdi vasút előmunkálataira vonatkozó készületek. *) VIII. Ezen fontos ügy lassan bár, de halad, s már most legalább az „előkészületek előkészületein“ tnlleszünk. Az egri vasnti bizottság folyó hó 8-án ismét ülést tartott. Elnök, Gyubek Lajos, az ülést megnyitván: sajnálko­zással jelenti, hogy az ózdi gyártársulat tagadólag válaszolt azon megkeresésre, melyben fölkéretett, hogy az előmunká­latokra vonatkozólag rendelkezése alatt álló adatokat az egri vasúti bizottsággal közölni szíveskednék. Ke mpelen Béla titkár jelentést tett, az előmunká­latokhoz szükséges adatok összegyűjtésével megbízott tagok működéséről. Egyúttal bemutatja a szóban levő adatokat, Ezután, tekintettel arra, hogy egy külföldi pénz- társulat hajlandó volna az eger-nádasdi vasút­vonalat kiépíteni, ha ez jövedelmezőnek Ígérkeznék; ezen pénztársulatnak az egri vasúti bizottsághoz intézett meg­keresésére adandó válasz jött szóba. Az összegyűjtött ada­tok alapján készített választervezetet Kempelen Béla titkár bemutatván: e tervezet némi bővítésekkel helyben- hagyatott, Ezen adatokból ezúttal csak azt emeljük ki, hogy a más vasutaknál szokásos kulcs alapján tett számí­tás szerint remélhetni: miszerint az eger-nádasdi vonalon évenkint köriilbelől 150.000 személy s közel egy millió mé­termázsa teher fog szállíttatni; tehát e vonal — tekin­tettel az építési költségek aránylag fölvehető összegére — jövedelmezőnek ígérkezik. Az előmunkálatokhoz szükséges adatok össze lévén gyűjtve: már most a legközelebbi feladatot — a vasúti bi­zottság f. é. május 4-iki határozata folytán — az képezi, hogy ezen adatok alapján emlékirat szerkesztessék; aztán pedig Egerben népgyülés hivassék össze s a vasúti előmun­kálatok költségeinek fedezésére pénzgyiijtés indittassék meg. Az érintett emlékirat tervezetének elkészítésével egy választmány bízatott meg, melynek tagjai: Szederkényi Nándor, Gyubek Lajos, Kempelen Béla, dr. Kiss Ist­ván, és dr. Ma ez ke Valér. [Mihelyt, az emlékirat tervezete elkészül: ez a vasúti bizottságnak végleges megállapítás végett be lesz mutatandó. Városi ügyek. Bőr- és rongy-raktározási szabályrendelet. 1- ső §. A nyers bőrök, melyek bárhonnét kerülnek ki, a belváros területén nem raktározhatok el; külvárosokban is csak elöleges bejelentés folytán a tanács által megengedett alkalmas helyeken. 2- ik §. Szárított bőrök, csontok, és egyéb kellemetlen sza­got terjesztő anyagok, mint rongyok raktározása a város terüle­tén minden egyes esetben megelőző bejelentés mellett a tanács­tól nyert engedély után foganatosítható. 3- ik §. Ezen szabály áthágni az 1876-ik évi XIV. t. ez. §- szában kiszabott pénzbüntetéssel, esetleg elzárással fognak fe- nyittetni. 4- ik §. A behajtott bírságpénzek Egerváros női kórház­alapjára fognak fordittatni. Egervárosa részéről 1881. október 23-án tartott képv. ülés­ben elfogadtatott. Tavasy Antal s. k. polgármester. Dusárdy Jó­zsef s. k. vár. főjegyző. Ezen szabályrendelet Hevesmegye részéről 1882. évi január hó 19-én Egerben folytatva tartott bizottsági közgyűlésben jóvá­hagyatott. Jegyzetté Zalár s. k. megyei főjegyző. *) Lásd: az „Eger“ folyóévi 9-ik és 19-ik számait. Kisdedovodai ügy. Az Eger-városi kisdedovodában, a házi rendszabály 9-ik §- álioz képest, az örömünnepély (vizsga) folyó év julius 23-án dél­előtt 10 órakor fog megtartatni; mely ünnepélyre az érdekeltek tisztelettel azzal hivatnak meg, hogy ez alkalommal egyideüleg, az ugyanott berendezve levő „menhely“ megtekinthető. Egerben, 1882. julius 9-én tartott kisdedovodai választ, ülés­ből. Dusárdy József vál. jegyző. 1882. julius 9-én tartott kisdedovodai választ, ülés jegyző­könyvének részes kiírása. Györgyényi Ignácz vál. tag előterjeszti, miként az 1881-ik évi június 28 ról kelt 27. számú határozattal, a kisdedovodai he­lyiségnél megrendelt „menedékszoba“ elkészült, melyet ő saját költségén a szükséghez képest bebutoroztatott; ehhez képest in­tézkedést kér tétetni arra nézve, hogy az ott elhelyezendő gyer­mekek (1. évtől 3. éves korukig) mily feltétel alatt lesznek be- fogadandók ? s az ápolás, illetőleg felügyelet, ki által, és mi mó­don gyakoroltassék'? Az előterjesztés tudomásul vétetik, s nagys. Györgyényi Ignácz vál. tag, s kanonok úrnak azon ujabbi jótékonyságáért, hogy a „menedékszobát“ sajátjából bebútorozni, illetőleg felszerelni szives volt, jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. Arra nézve, hogy az ott elhelyezendő gyermekekre, a fel­ügyelet ki által és mi módon gyakoroltassék: Tavasy Antal vál. elnök megbizatik, miként az iránt a helybeli irgalmas apáczák főnöknőjével értekezni, s az eredményt a folyó hó 17-én tartandó választmányi ülésben előterjeszteni szíveskedjék. Ez alkalommal egyszersmind megállapíttatik. hogy a „mene­dék szobában“ elhelyezendő minden egyes kisded után — az il­lető szülő, gyám, vagy gondnok részéről — egy napra élelmezés fejében 5 (öt) krajezár fizetendő. Az egri érseki joglyceumról. I. Jelentés az 18872 tanévi irodalmi pályaverseny eredmé- . nyerői. (Előterjesztetett az 1881 éoi janim 18-iki sárünnepélyen). A folyó I88V2 tanévben a következő kilencz 5—5 aranyas pályakérdést tűzte ki a lyc. jogi kar. 1) Fejtessék ki, hogy kit illet meg a katholikus egyházva- gyon tulajdonjoga; s micsoda jogai vannak az egyházvagyon kö­rül az államnak általában, különösen pedig a magyar apostoli ki­rálynak ? 2) Fejtessék ki a kegyelmezés fogalma és természete, vala­mint az is, vájjon a jog és czélszerüség szempontjából igazolható-e a kegyelmezés vagy sem? 3) Adassék elő a praetori jog képződése és befolyása a ius civile fejlődésére. 4) Adassék elő a nő jogállása a magyar jog szerint. 5) Kívántatik egy értekezés az államadósságok törlesztésé­ről, különös tekintettel' a törlesztési alapokra s a kamatleszál­lításra. 6) Fejtessenek ki Magyarország jelen közigazgatási rendsze­rének főbb elvei. 7) Fejtessék ki a magyarországi törvényhatóságok s külö­nösen a vármegyék intézményének történeti kifejlődése s mostani jogállapota. 8) Fejtessék ki a jogtudományok és bölcseleti erkölcstan összefüggése. 9) Kívántatik okadatolt kimutatása annak, hogy az állam­orvosi tudomány a jogtudósnak szükséges. A pályázati föltételek szerint az l-ső számú egyházjogi kér­désre theologusok is, a többire csak joghallgatók pályázhattak. A pályadolgozatok benyújtására záros határidőül f. é. május 1-je volt kitűzve, mely határidő azonban időközben kiterjesztetett május 20-áig. E most említett határnapra beérkezett összesen 13 pálya­mű, melyek bemutatásuk sorrendje szerint folyó római számokkal megjelölve, — minekutána alakszerűség tekintetében a pályázati föltételeknek megfelelőknek s igy versenyképeseknek találtattak, a május 21-iki kari értekezletből véleményezés végett kiadattak a bíráló bizottságoknak, melyek minden egyes kérdésre nézve a szaktanáron kívül még egy másik tanárból alakíttattak. Egyide­jűleg a névrejtő jeligés levélkék közös külső borítékba zárva s lepecsételve, a jelen ünnepélyes alkalomra félretétettek.

Next

/
Thumbnails
Contents