Eger - hetilap, 1882
1882-06-01 / 22. szám
XXI. év-folyam. 22. szám. 1882. junius l-én. Előfizetési dij: Egész evre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 . 50 , Negyed évre . 1 .. 30 , Egy hónapra. — 45 , Egyes szám . — 12 , Hirdetésekért minden 5 hasé hozott petit sorhely után 6, bélyegado tejében minden iiirdetesh'i! 30, nyílttérien egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-liáz) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Városi ügyek. Eger város képviselőtestületének május 28-án s 29-én tartott ülésében a következő ügyek tárgyaltattak s intézteitek el: 1) A kir. törvényszék mellett levő börtönépület egy része fazsindellyel fedetvén be, ezen födémnek mint szabályellenesnek eltávolítása s más födémmel való pótlása iránt szólittatik fel a kir. ügyészség. 2) A czifrakapunál a védgát építése azonnal megkezdetni rendeltetett. 3) Kovács Kálmán főmérnök, minthogy bizonyos 1089 frtnyi összeget, a hozzáintézett felhívás daczára, mindeddig be nem fizetett : felhivatik, hogy nevezett összeget különbeni következmények terhe alatt 8 nap alatt fizesse be. 4) A patak egy szakaszánál a szádfalak elégséges alap nélkül lévén elkészítve: ezek alápadlózása szükségesnek találtatott; egyszersmind el lett határozva, hogy a város előlegezi a költségeket, de fentartja a kártalanítás iránti fellépés jogát Kovács Kálmán főmérnökkel szemben, mint a kinek a patakszabályozás vezetése körüli hibás eljárása okozta ezen alápadlózás szükségességét. 5) A szádfalak körül beléczezés válván szükségessé, e belé- czezés a vállalkozók által saját költségükön eszközlendő. 6) Javaslat tétetvén aziránt, hogy a Hebron háztól Babies István házáig partvéd építtessék; a képviselőtestület ezen partvéd építését ezúttal szükségesnek nem találta. Az említett patakszakasz melletti házak tulajdonosai azonban felhatalmaztatnak, hogy a szabályozási terv keretén belül partvédet saját költségükön építtethetnek. 7) Az eddig végrehajtott patakszabályozási munkák collau- dálása kívánatos levéli: a közgyűlés e czélra saját kebeléből hat tagú bizottságot küldött ki; egyúttal felkéri a ministeriumot s a fővárosi törvényhatóságot, hogy ide egy szakértő állami s illetőleg fővárosi mérnököt a collaudálásban való közreműködés végett kiküldeni szíveskedjenek. A debreczeni színtársulat Egerben. Krecsányi Ignácz, a debreczeni színtársulat igazgatója, a közelmúltban nehány napot töltött Egerben, azon czélból, hogy itt nyári s z i n k ö rt építtessen s kitünően szervezett színtársulatával, tapintatosan, a legújabb eredeti és idegen müvekből összeállított műsorával s díszes kiállításaival az egri közönségnek oly mííélvet szerezzen, melyben csak ritkán van alkalmunk gyönyörködhetni. A terv sikerült. Krecsányi megkötötte a szerződést egy, a H u n y a d y-t éren ideiglenesen felállítandó színkörre. Az épület junius hó utolsó napjaiban állani fog s a társulat július hó elsején szándékszik azt ünnepélyes előadással, alkalmi, Eger város múltjából merített „Pro 1 og“-gal stb. megnyitni. Nem akarunk reklamcsinálás gyanújába esni. A föntebbi tény eléggé dicséri a debreczeni színigazgató áldozatkészségét. Aztán Krecsányit ismeri már közönségünk. Ő körülbelül öt év előtt körünkben töltött égy őszi és egy tavaszi cyklust. s a A ma is beszélik, hogy olyan színtársulat, olyan színi előadások, azóta sem voltak városunkban. Tehát csak a magyar szinügynek, magyarosodásunk, közművelődésünk ez egyik hatalmas tényezőjének vélünk hathatós szolgálatot tenni, midőn a pár hét múlva körünkbe érkező, kitűnő erőkkel dicsekvő színtársulatot előre is melegen ajánljuk a közönség figyelmébe és pártfogásába. A debreczeni színtársulat itt működésének kettős előnye lesz. Először sok uj, általunk még nem ismert darabot fogunk kitűnő előadásban élvezhetni. Másodszor ha közönségünk, irányadó egyéneink e társulat előadásait, színpadját, díszleteit, kiállításait és jelmezeit meg fogják látni, még inkább meggyőződnek arról, hogy a már évek óta vajúdó eszme, az állandó színház felépítése sürgős és fontos kérdés, melyet, tovább halasztani, egyik évből a másikba tolni nem lehet. A kaszinói terem nem az egri közönség müigényeinek megfelelő helyiség. Sem színpadja, sem nézőtere nincsen. Azon a kétharmadfél öl hosszú, színpadnak gúnyolt kalitkán alig fér el három-négy ember s távolról sem alkalmas egy nagyobb személyzetű társalgási darab előadására sem. Mert hol lehetne ott egy termet bebutorozni, különösen olyan termet, minőket például a franczia szerzők újabb müveikben leírnak s melyek az előadások külső sikeréhez nélkülözhetlenek ? Hisz ha erre a színpadra egy divánt, egy asztalt és egy fauteuilt bátorkodnánk betenni, a színész már a színfalak közé szorulna ki. Pedig ezek még csak a társalgási darabok, melyek szükebb helyen elférnek! . . . Hol vannak a népszínművek, nagyobb szabású drámák, tragoediák, operettek, látványosságok, melyeknek szintere nagyobb részt tágas udvar melléképületekkel, nagyváros tere szobrokkal, palotákkal, park sétánynyal stb. stb. Szomorú paródia! A nézőtér nem kevésbbé kényelmetlen és életveszélyes. Ha például érdekesebb újdonság vagy vonzó darab kerül színre, a közönség a szűk, füledt levegőjű helyiségben egymás hátára préseltetik össze. Hát még kora őszkor vagy késő tavaszkor, mikor tudnillik már melegebbek vannak! Mintha csak gőzfürdőben volnánk. Legyen az bármilyen érdekes darab, alig várjuk, hogy kényelmetlen helyzetünkből szabadulhassunk, melyben úgyszólván purgatoriumi kínokat szenvedünk át. Egy ilyen előadás alkalmával nagyon könnyen bekövetkezhetnék nálunk, a ring-szinházihoz hasonló catastropha. Egy váratlan riadalom, petróleum-lámpa elpattanása vagy bármi véletlen baleset a szűk kijárató teremben s szűk folyosón keresztül a legnagyobb szerencsétlenséget idézhetné elő. Kissé eltértünk tárgyunktól. De helyén valónak láttuk, a bajra most, midőn egy idegen magánvállalkozó színigazgató jő körünkbe, rámutatni. Mert itt van már az ideje, hogy — más városok példájára — Thaliának végre mi is templomot emeljünk, melyben annak fülkent papjai szívből szívhez szólva terjeszszék édes anyanyelvűnket. Az egri színkör hossza a színpaddal együtt tizenhat öl lesz, következő beosztással: a nézőtér kilencz öl és két láb, a zenekari helyiség négy láb, a színpad mélysége hat öl, szélessége kilencz öl lesz, tágas, két feljárással ellátott karzattal, nagy földszinttel, a középen kettéválasztott zártszéksorokkal s tizennyolcz kényelmes páholylyal. A páholyok olyan magasan lesznek a zártszékek fölé helyezve, hogy a földszinten ülők és állók által ne feszélyez- tessenek. Az egész helyiség deszkával lesz födve; színpad, zártszékek és páholyok eleje gyalult deszkából építve. Szóval az igazgató gondoskodott arról, hogy az előadások külső hatása tágas színpad és fénj'es díszletek, a közönség kényelme pedig szintén nagy és kényelmes helyiség által biztosítva legyen. Az énekes darabok az igazgató által szervezett, betanult zenekar által lesznek kisérve. Biztos forrásból tudjuk, hogy daczára a színkörbe fektetett jelentékeny összegnek s mintegy -ötven emberből álló színtársulat
