Eger - hetilap, 1882

1882-04-27 / 17. szám

Miről Tavasy Antal polgármester, és Plank Kálmán házi pénztárnok végzésileg értesitendők. VI. Olvastatott Kovách Kálmán kir. főmérnök által készített költségvetés, .azon összes munkálatokról, melyek a czifra-faltól a melegvizi Ilidig terjedő patakrész szabályozásának végbefejezésé­hez még szükségesek, és melyek e testület folyó évi ápril. 2-án és folytatva tartott ülésében elfogadtattak. A felolvasott költségvetés, mely szerint az összes hátralévő munkálatok elkészítésére szükséglendő összeg (beleértve a kir. trvszéknél felépítendő kőfal költségeit is) 17,336 frt 80 kr. azaz tizenhétezer háromszáz harminczhat forint nyolczvan krajczárral van előirányozva, úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogad- tatik ; és ebből kifolyólag a városi tanács felhatalmaztatik, a mun­kálat folytatására szükséglendő kiadásoknak 5000 frt azaz öt ezer forint erejéig a fogyasztási adó pénztárból előlegesen leendő fedezésére, — a többi szükségleteknek, honnan és miként leendő fedezése iránt annak idején fog intézkedés tétetni. VII. Végül tekintettel azon körülményre, hogy Kovách Kál­mán kir. főmérnök saját lemondása folytán, a patakszabályozás vezetése illetőleg felügyeletéről felmentetett, a további vezetés és felügyelettel a városi tanács, mely Babocsay Sándor főügyész, és Wind István v. mérnökkel kiegészítendő — bizatik meg azzal, hogy mindenek előtt első sorban a czifra fal lesz kiépítendő, és hogy a munka további sorrendje, s az összes szabályozás mikénti kivitelére véleményt adjon. Miről a városi tanács tudomás, alkalmazkodás, és további megfelelő eljárás végett végzésileg értesittetik. Egy városi közkérdés.*) Azon Emlékirat, melyet az „Eger“ lap múlt 1881. augusztusi számaiban kezdett más helyi lap után szellőztetni és mely akkor a nyilvánosság elé nem érett, a hatóságoknál még tárgyalás alatt volt, — most ezen pályát megfutotta. Közel két évre volt szük­sége. A napokban kaptam meg a m. kir. belügyminisztérium har­madfokú legfelsőbb határozatát. — Közzé kell immár tennem az Emlékiratot, főleg azon okból, mert az nem is hatósághoz volt in­tézve, hanem Eger városának, mint erkölcsi testületnek és 20.000 főnyi lakosságának érdekében emel szót. Emlékirat Egerváros jólétének előmozdítására. Mire van szüksége Eger városának'? Szüksége van: I. Borpiaczra — nem itthon, hanem messze a nagy világban; nem társulat, borász-egylet vagy magánnyerészkedő tényezők; ha­nem hatósági kezdeményezés, szigorú felügyelet, hatósági tekintély fedezése alatt működendő minél kevesebb számú — kitelhető er­kölcsi és teljes anyagi garantiát nyújtó — megbízottak által; — — oly intézkedés, mely a bortermelő lakosságnak és ezáltal az ipar- és kereskedelemnek, meg a napszámos-kéznek jövedelmi és kereseti forrást nyit — maga után vonván egyszersmind a munka­bér, napszám, a munka stb. hatósági rendezését; — továbbá visz- szaállitja a világhírű egri nemes bor — fájdalom már hanyatlás­nak indult — régi jó hírnevét; és az egyes lakosok szerzési, gaz­dago dási, fizetési képessége által emeli a város vagyonosodását, képessé tevén azt, hogy magának jobblétet és hozzá méltóbb jö­vőt teremthessen. E borügyleti intézmény — ha egészséges szervezetet kap — életbeléptetése a városnak semmi költségébe nem kerül; fenn­tartani pedig magamagát fogja. Szüksége van városunknak : II. Az Eger patak gyökeres, nagymérvű szabályozására. Előre kell bocsátanom: 1. Mindenekelőtt elodázhatlan égető szükség van a patak oly nemű correctívumára, mely egy újabb áradás ellen a várost biztosítsa; és mely correctivum 2—3 rövid nyári hónap alatt, annál könyebben foganatositható, mert pénz van rá, a mennyiben a sorsjegyjátékból kimutatott 45,000 frt szabályozási tőkének egy­negyedét sem veszi igénybe. 2. Az eddig megindított patakszabályozási tárgyalás alig vezet eredményre. Pedig az idő halad; árvizeink óta már másfél év telik le; és a patakmenti lakosság még mindig hajmeresztő aggodalmaknak van ezer félelem közt kitéve. De nem is kívána­tos, hogy e szabályozási tárgyalásból valami legyen; mert maga a szabályozási tervezet nem egész, nem teljes, csak részleges *) Egy röpivből,, mely legközelebb jelent meg. Kapható Szolesányi Gyula könyvárusnál Egerben. Ara 20 kr. csonka mű. Még csak fél- vagy negyedrendszabály sem — pedig, mint tudjuk, félrendszabályok sem vezetnek soha czélhoz; — ha­nem toldozás, foldozás, kisérlet (essay - szárnypróbálgatás), mi ezerek és ezerekbe kerülne és mégis csak ott lennénk vele, hol voltunk ; sőt következményeiben még károsabbá válnék városunkra, a miért utóbb netán kártérítési felelősségre vonatását senkinek nem kívánhatjuk. Nem értem a tervezet technicumát, mert a műszaki munkálatok közt vannak oly piécek, melyek bármily gyökeres szabályozásba beválnának. Hanem értem a tervezetet egészben véve; szóval, értem azt, hogy nem ott fogták meg a dolgot, hol kellett volna. Visszatérve most már a II. pontra, — szükséges tehát: Az Eger patak gyökeres, nagymérvű szabályozása; mely — a mennyiben a város belterületén hajtatnék végre — involválná, mint minden nagy és kisebb provincziális városban történt és történik: a) a canalisationalis rendszer megállapítását; b) a város építkezési szabályzását; c) a közterek és utczák rendezését; d) az összes egészségügyi, tűz-, szépitészet-, tisztaság- stb. rendőri szervezetet; e) sok, eddig haszon nélkül hevert városi ingatlannak érté­kesítését ; f) más hasonló helyiségeknek haszonhajtóvá tételét; g) ez utakon a házi pénztár javára új jövedelmi források teremtését; h) szóval, felölelné az egész város regeneratióját, re- organisatióját, reconstructióját, — magyarán: olynemü újjászüle­tését, illetőleg újjá-alkotását, mely a jelen marasmusban tétlenül szunnyadó erőknek munkára, keresetre, foglalkozásra, újabb és nemesebb fiatal pezsgő életre adjon lendületet; a városnak pedig — a lakosság és házi pénztár terhelése nélkül — egy szebb és jobb jövőt teremtsen. Mindez nem egyszerre, de — a mű nagyszerűségéhez és fon­tosságához képest — oly tüzetes összhangzásban viendő ki, mely a sikert biztosítsa. A siker biztosítékai pedig: egészséges szer­vezet, jó rendszer, eszélyes és erélyes vezetés — — — De mi lenne tehát az a correctivum, mely a patakmenti la­kosság árvíz elleni nyugalmát biztosítaná ? Hogyan lenne egy ily nagymérvű gyökeres szabályozás, mely ezen felül még annyi sok lényeges ágra is szakad, létesíthető ? — Hol venne a szegény város ennyi pénzt a kiadásokra ? — Tehát ismét a „hogyan“, „miként“ sat. kérdések. Szüksége van városunknak: III. Egy teremtő, alkotó észtehetségre, a hozzá való tudo­mányos készültséggel; oly észtehetségre, mely a pénzt előterem­teni tudja — nem adók, vágj7 más terhek kirovásával, nem köl- csönvétellel, nem gyűjtögetés, vagy sorsjáték, nem fellegvárakat építő ábrándozás, nem nyerészkedési mükedvelés vagy kontárko­dás, nem is szédelgő vállalkozás vagy éppen — egy város méltó­ságához nem illő — más nemtelen üzérkedés útján; hanem magá­ból a város saját erejéből. És ehhez szükség van oly reális fér­fiúra, kinek közügyszeretete és soliditása kielégítő erkölcsi garan­tiát nyújtanak, hogy midőn komoly javaslatokat terjeszt egy ha­tóság elébe, oly fontos kérdésekben, minők egy város és lakossá­gának jobbléte, azokért felelősséget is vállal, hogy szavával nem játszik, hanem annak ura is tud maradni; ki nem csak szavakkal és hangzatos szép szónoklattal, hanem tettleg is igazolni tudja, hogy akkor, midőn polgártársainak anyagi jólétéről van szó, mi­dőn reális téren kell mozognia, nem engedi magát politikai párt- szükkeblüség vagy éppen önhaszonlesés által megdermesztetni, ha­nem igazságszeretete, ismeretes részrehajlatlansága vezérli őt; ki­nek múltja, szerzett tapasztalatai, eszélye, erélye, tanúlmányai és ismeretei, társadalmi állása, jelleme, tiszta kezei, becsületessége — mind összességökben kielégítő erkölcsi garantiát nyújtanak a megbízhatósági qualifieatio alapjáúl. Szüksége van végre a városnak: IV. Hatóságra, illetőleg an­nak határozatára. — Engedje meg az igen tisztelt városi elöljá­róság, hogy e részben — a nélkül, hogy igen becses intézkedésé­nek irányt adni bátorkodnám — azon szerény nézetemet nyilvá­níthassam, miszerint, ha e javaslatok helyesek, a határozat egye­lőre csak elvi elfogadást mondana ki, mely e közkérdéseket fel­karolja azon kikötés mellett, hogy a lakosság, házi pénztár, vagy az utókor terhelve ne legyen. Ez initiális úton lenne aztán a meg­bízandó egyéniség által legrövidebb ,határidő alatt, egyik vagy másik, vagy mind e közkérdésekben kidolgozott részletes javas­latokhoz képest, a kivitel elrendelendő és szigorú felügyelet alatt ellenőrzendő.

Next

/
Thumbnails
Contents