Eger - hetilap, 1882

1882-03-30 / 13. szám

124 azt, hogy mely községek nem felelnek meg felhívásának, hogy an­nak alapján a végrehajtás foganatosíttathassák. Eger, 1882. már- czius 20-án. Alispán helyett: Zalár József, főjegyző. — A fiumei kiránduláshoz. Kempelen Béla tűzoltó főparancs­nokunk f. hó 27-én este a következő táviratot vette: ^Sebestény István, parancsnok, bennünket látogatásával megtisztelvén, ezúttal következő felköszöntés mondatott : Mint tűzoltók és mint fiumei polgárok egyhangúlag törhetlen ragaszkodásunkat nyilvánítjuk a magyar nemzet iránt. Szivünk mélyéből ,.Éljent“ kiáltunk Eger lakosaira és tűzoltó kartársainkra. Trankovich főparancsnok.“ Főparancsnokunk azonnal táviratilag válaszolt. — Márczius hó 17-én Ernőd községét csaknem egészen el­hamvasztotta a tűzvész, több mint 300 épület és számos igavonó állat lett a tűz martalékává. A leégett házak közül csupán kettő nem égett be és igy a lakosság ruházatát, házi bútorát, élelmi szereit mind elveszítette. A tűz a róm. kát. templom szomszédságá­ban keletkezett, a biró háza gyűlt ki, vagy talán meggyujtották. Két óra volt délután s a roppant szélvihartól élesztett lángok 2 óra lefolyása alatt 200-nál több családot juttattak koldusbotra. Leégett a reformátusok temploma a toronynyal együtt, a papiak, a reform, és katholikusok iskolája. Az urasági, s az egyházi épü­leteket, továbbá az árváknak vagyonát kivéve, alig volt három négy embernek a háza biztosítva. — Borsod megye Ernőd helységében f. hő 21-én gyújtás követ­keztében ismét tűz-ütött ki, — mely a kántorlakot hamvasztá el. Ez alkalommal a közbecsülésben állott jeles kántor-tanitó Éne­kes Boldizsár a tűzvésznek áldozata lön. Ugyanis vagyona mentése közben, a beégett padlás rázuhanása folytán, az égő ro­mok közt lelte halálát. Temetése f. hó 23-án ment végbe átalános, megható részvét mellett, melyben egyenlően osztoztak úgy a re­formátus, mint az izraelita vallásúak a róm. katli. hívekkel. A sze­rencsétlenül elhűnytban egy tiszta jellemű hasznos honpolgár és legjobb családapa veszett el! — A Szent-lstván társulat közgyűlése e hó 23-án délelőtt tartatott Budapesten a központi papnevelde földszinti imatermében. Ott voltak: Haynald bibornok-érsek, gr. Cziráky János, Majláth György, Ipolyi Arnold, Szalay István, Károlyi Sándor gr.. Latino- vics Gábor, Gervay Antal, Fraknói Vilmos, Pongrácz Adolf gr., Apponyi Albert gr., Bossányi László, Somhegyi József fóti apát, Weisz B. F., Lipthay Kornél, kir. tábl. biró, Császka György sze­pesi püspök, Kovács Zsigmond veszprémi püspök, Néger Ágost pápai apát, Göndöcs Benedek, Tárkányi Béla, Herich, Rudnyánsz- ky Ferencz stb. Cziráky János gróf kijelentvén, hogy Simor her- czegprimás betegeskedése miatt akadályozva van a megjelenésben, indítványozza, hogy a nagygyűlés vezetésére Haynald Lajos bi­bornok-érsek kéressék fel. Haynald Lajos bibornok-érsek elfoglal­ván az elnöki széket, emlékbeszédet mondott Károlyi István gr., mint a társulat volt elnöke felett. Beszéde, bár a néhai gróf vi­lági érdemeire is kiterjedt, főképen egyházi érdemeit, mint a tár­sulat elnökét méltatá. Ha — úgymond — mély vallásos meggyő­ződésből eredt istenes tetteket, hazafias áldozatokat méltányolni akarunk, akkor forduljunk gróf Károlyi István emléke felé. Az ő mély vallásos érzelmei, rendithetlen hite, lankadatlan munkássága legyen örökség tőle a társulatnak. A bibornok-érsek szavait éljenzés kö­vette. Ennek lecsillapultával Cziráky János gróf hálás köszönetét mondva a bibornok-érseknek, indítványozza, hogy Károlyi István gróf helyére Mailáth György országbíró választassák. Majláth György ezt nagy megtiszteltetésnek veszi, de minthogy többet senki sem vállalhat el, mint a mennyit megbir, kéri, hogy ment­sék őt fel. Haynald Lajos bibornok-érsek kérlelő szavára azonban Mailáth a közgyűlés nagy éljenzései között kijelentette, hogy a megtisztelést elfogadja. Cziráky János gróf indítványára ezután a pápához Rómába hódoló távirat küldetett. Ugyancsak Cziráky in­dítványára elhatározták, hogy a Sz. István társulat válogatott ki­adványaiból egy díszes gyűjteményt fognak a pápának felajánla­ni. Tárkányi Béla fogja ezt husvét után a pápának átnyújtani. Ezután kihirdették, hogy a Tárkányi Béla által kitűzött 100 ara­nyos pályázatra, (A kereszténység első korszaka Magyarországon) 1 pályamunka érkezett be s azt a pályabirák nem találták olyan­nak, mint a melynek a dij kiadandó lenne. A társulat azonban ki fogja adni a munkát. Tárkányi Béla a 100 aranyat újólag felajánl­ja. s a pályázati kérdés folytatására újabb 100 aranyat ajánl fel. — Az előterjesztett igazgatósági jelentés főképen a társulat iro­dalmi tevékenységéről számol. A m. év folyamán 77 tankönyv je­lent meg a társulat kiadásában; a könyvtárban ez idő szerint mintegy fél millió kötet van fölhalmozva. Az előterjesztett pénz­tári jelentésből kiemeljük, hogy a társulat bevétele a múlt évben 85,150 forint 48 kr, kiadása 73,733 forint 94 kr. volt. A többlet tehát 11,416 forint 49 kr. A régi tisztviselők újra megválasztattak. — Eljegyzés. Huszerl Róza kisasszonyt, Huszerl Ármin úr, kereskedő, szép leányát Pásztón eljegyezte : dr. Kohn Antal gyermek- orvos. Gyöngyösön. — A magyar szent korona országai vörös-kereszt, egyletének hevesmegyei választmánya kedves kötelességének tartja az angol kisasszonyok helybeli intézete által a szegény sebesült harczosok részére készített és adományozott 172 méter pólyát — továbbá Hegedűs András biró, Bete István és Siposs Lajos jegyző, mint Ecséd község elöljárói által gyűjtött következő adakozásokat kö­szönettel és nyilvánosan nyugtázni : Fáy József 10 fr, Bognár János 5 fr, Tót József (jorki) 30 kr, Smid János (katona) 5 kr, Kakas Jánosné 6 kr, Grünbaum Lipót 10 kr, Kürti József 10 kr, Vig József 10 kr, Fáy József 1 fr, Henlér György 30 kr, Molnár István (tanító) 10 kr, Sánta János 10 kr, Smid Pál 10 kr, Nosza János 3 kr, Nosza János (gazda) 10 kr, Nagy Pál (vak) 4 kr, Tót Mihály 14 kr, Tót Pál (lédér) 10 kr, Nagy József 30 kr, Nagy Mátyás 40 kr, Lőrincz Ferencz 10 kr, Luda Istvánné 9 kr, Smid István 10 kr, Agocs János 20 kr, Kurjak Pál 20 kr, Kis János 10 kr, Tári Ferencz 10 kr, Maksa Imre lánya 10 kr, Mak- sa Ferencz 70 kr, Maksa György 12 kr, öregebb Kürti József 8 kr, ifj. Kürti József 4 kr, Maksa András 6 kr, Tánczos János 4 kr, Nagy János 20 kr, Pásztor Györgyné 3 ki1, Nagy János (hu­szár) 2 kr, Scholcz János 60 kr, Papp Ferencz 50 kr, Maksa Ist- 4 kr, Maksa M. 10 kr, Lénárt Ján. 10 kr, Lenárt J. 20 kr, Lenárt János 20 kr, Lénárt Pál 10 kr. Huczka András 10 kr, Maksa Já­nos 10 kr, Nagy József (zabi) 5 kr, Hegedűs Józsefné 30 kr. Nagy András József 10 kr, Fekete Istvánné 10 kr, Nagy András (ka- hér) 2 kr, Ambruz József 10 kr, Maksa Ferencz 10 kr, Ambruz Ferencz 10 kr, Ludányi József 10 kr, Kormos András 3 kr, Bu- zás István 12 kr. Nagybandi Kata 6 kr, Nagy István 5 kr, Hol- czer József 20 kr, Barbás József 10 kr, Nagy Pál 20 kr, Siposs Lajos 1 fr, Hegedűs János 10 kr. Bolla Mátyás 30 kr, Bolla Mi­hály 10 kr, Nagy János (bagó) 10 kr, Parnyás Ferencz 20 kr, Kováts István 20 kr, ifj. Prisztóka Mihály 8 kr, Kováts István 10 kr, Prisztóka Mihályné 10 kr, Pesti Jánosné 20 kr. Összesen 26 fr 75 kr. Egerben, 1882. márczius 27-én. Alelnök: Nánásy Gyula. — A máramarosmegyei akna-szlatinai Miklós sóaknába, mely a Kunigunda aknával egyesül, betört a viz. A szivattyúk éjjel­nappal dolgoznak. — A vetések állása az országban márczius hó első felében: A búza majdnem kivétel nélkül mindenütt jól telelt ki és a ve­tések szép fejlődésnek indultak. — A rozsvetések közül több helyt, kivált a korai kiveszett vagy foltos. Hiányosak a rozsveté­sek különösen Esztergom, Pozsony pozsonyi járásában, Pestme­gye kecskeméti alsó és felső járásában, Jász-Nagykun-Szolnok me­gye alsó és közép tiszai járásában, Bács és Temesmegyében. A repcze kielégitőleg telelt, kivéve, hogy Zemplénmegyében egészen és 9/10 része Hevesben kiveszett. — Gyöngyösön az 1869. óta nagycsütörtökön tartatni szo­kott hetivásár az idén nagypénteken fog megtartatni. — Ormay bünpere Á budapesti királyi fenyitő törvényszék letárgyalta Ormay István, a Rókus-kórház megszökött gondno­kának bűnügyét. A fővárosnak okozott kárra nézve Toldy főügyész előadja, hogy Ormay az egyes hatóságok által a Rókus kórházi költségek fedezésére beküldött pénzekből 20.835 frt 11 krt sik­kasztott el; ezenkívül az Ormay szökése után tartott pénztári vizsgálat 10.206 frtnyi hiányt fedezett fel és igy az iratok közt talált csekély összegnek levonása után a sikkasztott összeg: 30.970 frt 10 kr. A lehetőség azonban nincs kizárva, hogy a fo­lyamatban levő vizsgálat esetleg még nagyobb kárt ne mutasson ki. A tárgyalás folyamán Ormay beismerte, hogy az elsikkasztott összeg megütheti a 30,970 frtot, jóllehet az összegre egész pon­tossággal nem emlékezik. Továbbá azt vallotta, hogy a sikkasz­tást 1878-ban kezdte, midőn egy Ízben Íróasztaláról 6000 forint elveszett. Ezen összeg eltűnéséről jelentést nem tett, ,.hisz úgy sem hitte volna senki.“ Ekkor nyúlt először a város pénzéhez, hogy ezen, gondatlansága által okozott 6000 frtnyi hiányt fedezze. Az elsikkasztott pénzösszeg nagy részét promesszek és sorsjegyek vásárlására fordította, sőt a kis lutrin is játszott, mert egy eset­leges nyereség által az elsikkasztott összeget pótolhatni remélte. Ormay és Forbesz még azzal is vádoltatnak, hogy a fejlapokat meghamisították. Erre nézve vádlottak azt adják elő, hogy ők nem hamisítottak, hanem a már egyszer kifizetett fejlapokat másodszor is kifizettették s az összeggel egy már elévült hátralékot fedez­tek. A válasz és viszonválasz után a törvényszék Ítélethozatalra

Next

/
Thumbnails
Contents