Eger - hetilap, 1882
1882-03-30 / 13. szám
125 visszavonult s félórai tanácskozás után megjelenvén a tárgyaló teremben kihirdette az Ítéletet. E szerint Orrnay István a btk. 462. és 463. §§-aiba ütköző hivatali sikkasztás s a 394. §-ba ütköző okirathamisitás bűntettében találtatott bűnösnek s 8 évi fegyház- ra és 10 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Tartozik egyszersmind a város által felszámított kárösszeget megfizetni. Forbesz Károly a btk. 394. §-ába ütköző okirathamisitás vétségében mint bűnsegéd mondatott ki bűnösnek s a btk. 92. §-ának (enyhítő körülmények túlsúlya) figyelembe vétele mellett 4 havi fogházra s 2 évi hivatalvesztésre ítéltetik. Orrnay s Forbesz. nemkülönben a kir. ügyész felebbeztek. — Felhívás. — Egerváros közönsége által 240./1878 sz. a. alkotott, s felsőbbileg is helybenhagyott szépészeti-szabályok 42. §-a alapján felhivatnak az illetők, hogy a lerakodási helyeken összegyűlt trágyáikat legkésőbb f. évi april hó 20-áig elbontatni ne terheltessenek. — Ezen határidőn túl a helyszínén talált trágyahalmazok eltávolítására nézve az idézett szabályrendelet alapján hivatalból fog intézkedés tétetni. — Egyidejűleg felszólittat- nak azok is, kik a begyűlt trágyát a hatóságilag engedélyezett, s mutató táblákkal jelölt lerakodási helyeken kívül meg nem engedett köztéren rakatták le, hogy a fentebb kitett határidő alatt el- hordását foganatosítsák, ellenkező esetben, azon kívül hogy az 1879. évi XL. t, ez.: 125. §-a alá eső kihágás miatt ellenük a f'enyitő eljárás hivatalból meg fog indíttatni, a talált trágya Egerváros házi pénztára javára nyilványos árverésen fog értékesíttetni. Eger, 1882. márczius 29-én. Grónay, i-főkapitány. — A curia egy ítélete. E hó 24-én intézte el a legf. itélőszék egyik büntető osztálya Perczel Béla elnöklete alatt és Osztrovszky József előadása mellett a keresztelésért elitéit tatai káplán, Cser Vendel ügyét. A királyi tábla elmarasztaló ítélete megsemmisittetett s a kath. áldozár felmentetett. Az indokolás az, hogy a keresztelés „nem felvétel“ valamely felekezetbe. — A nemzetiségek szaporodása s a nyelvek terjedése. Az utóbbi 80 év alatt néhány nemzetiség száma megdöbbentő mérvben növekedett. Az angol nyelvet beszélők száma 22 millióról 90-re; a németeké 38-ról 66-ra; az oroszoké 30-ról 63-ra; az olaszoké 18-ról 30-ra; a francziáké 34-ről 46-ra, a spanyoloké 32-ről 44-re, a portugáloké 8-ról 14-re emelkedett. A magyar nemzetiség szaporodása, — fájdalom — igen csekély: 5 millióról 7 millióra ment fel. — A nemzetiségek Ausztriában. Az 1880. deczember 31-én végrehajtott osztrák népszámlálás adatai nyilvánosságra kerültek. A bécsi statisztikai folyóirat összeállítása szerint Ausztria nemzetiségi képe a következő alkatelemekből alakul. Az 1880. évi népszámlálás szerint a 21.794.231 főre rúgott osztrák népességből az anyanyelv szerint: német............................... .... 8,008.864 vagyis 36-75 o/„ cseh, morva, tót .... .... 5,180.908 „ 23-77 .. lengyel............................... .... 3,238.534 n 14-86 ,. ruthen ............................... .... 2,792.667 .. 12-81 .. szlovén............................... .... 1,140.304 5-23 ,. szerb, horvát .................... 2-58 „ olasz .................................... .... 668.653 3-07 ,. román............................... .... 190.799 n 0-88 „ magyar............................... .... 9.887 .. 0-09 „ Az egyes vidékek adataiból kitűnik, hogy a németség mindenfelé gyors hanyatlásnak indult. E tételt mindenekelőtt Csehország igazolja, a hol a németség az utolsó fiz év alatt 0.44, tehát közel fél százalékkal csökkent úgy, hogy ama tartományban a népesség számerejére nézve 3,470.252 cseh többség áll 2,054.174 német kisebbséggel szemben. Galicziában a lengyelek nemzetisége van állandó .gyarapodásban még a németek rovására is. Krajnában a szlovének gyarapodása egészben fél százalékot tesz. Azonban mindezeket nagy mérvben meghaladja a trieszti olaszok rohamos szaporodása. A német elem e nevezetes városban az utolsó tiz év alatt 8-ról 4 százalékra, a szlovén pedig 54-ről 22 százalékra sülyedt alá, mindkét elem az olasz javára. Ha az ausztriai összes szláv népeket állítjuk a német népességgel szembe, kitűnik, hogy az egész osztrák területen 8 millió némettel szemközt majdnem 13 millió szláv népesség áll. — Az anyakönyvek megváltoztatása. Gyakran fordul elő izraeliták közt az az eset, hogy nem azon „nevet“ használják, a mely az anyakönyvbe bejegyezve van. így pl. a kinek az atya Izsák nevet adott, ha felnő Alfréd, vagy Aladár divatosabb hangzású névvel cseréli föl igazi nevét; ez nőknél is előfordul, Reginák Ilonákká lesznek stb. Aztán a kultuszminiszterhez vagy a városhoz oly kérelemmel járulnak, hogy az anyakönyvi rovat ily módon igazittassék ki. illetve az uj nevet pótlólag jegyeztesse be a hatóság. A vallás- és közokt. miniszter egy rendeletében meghagyja a hatóságoknak, hogy az anyakönyvbe jegyzett név megváltoztatása, módosítása, vagy utólagos bejegyzés általi bővítése soha semmi szili alatt meg nem engedhető, s az ide irányuló kérelmek visszautasitandók, mert az ily eljárás, az anyakönyvek közokirati jellegét semmisítené meg. — A párbaj ellen. A zürichi egyetemen azon tanulószövetkezeteket, melyeknek alapszabályai a párbajt előírják, vagy melyek a párbajt rendszeresen űzik. a zürichi rendőrség föloszlatta. — Jelesb magyar novellák gyűjteménye jelent meg német fordításban, Berlinben, Auerbach kiadónál. A fordítást GreinerLa- j o s sikerültén eszközölte. A 336 lapra terjedő kötet czime: Ungarisches Novellenbuch.“ — A föhlmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter elrendelte, hogy a jelenlegi Borsod-, valamint Pest-Pilis Solt-Kis- kunmegye, bányahatósági szempontból egészen a budapesti kir. bányakapitányság kerületéhez tartozzék, tehát az 1881. évi LXIII. t.-cz. 1. §. 4. és 9. pontjában felhozott Külső-Bőcs és Kis-Oroszi község a szepesiglói, illetőleg a beszterczebányai bányakapitányság kerületéből a budapesti bányakapitányság kerületébe kebelez- tessék át. — A szegedi egyetem ügye. Trefort Ágost közoktatási miniszter leiratot intézett Szeged város közönségéhez, melyben a miniszterrel múlt évi októberhóban az egyetem ügyében Szegeden járt szakértő egyetemi tanárok véleményét tudatja. A vélemény kifejti, hogy a harmadik egyetem fellálitásánál hazai tudományos életünk fejlesztésén kívül legközvetlenebb indok a budapesti egyetem tulterheltetésének megszüntetése. Tnlterheltetés pedig leginkább az orvos és gyógyszerészi hallgatóknál, kisebb mérvben a tanárjelölteknél mutatkozik, s e szerint a harmadik egyetemet úgy kell szervezni, hogy a budapesti hallgatók egynegyed vagy egy- harmad részének megfelelő legyen s a túlterhelt szakoknál működését azonnal megkezdhesse. A mathematikai és természettudományi tanszakok köréből hat kathedra (mennyiségtan, kísérleti fizika, kísérleti növénytan és ásványtan előadására) azonnal felállítandó volna. A tanszakok elhelyezésére a város a reáliskolai épületet s a kórházat jelölte ki és még szükség esetén uj épületek előállítását ajánlotta föl. A reáliskolában elhelyezhető volna a jogi kar egészen s a bölcsészeti karnak nem demonstrativ tanszakai, karok üléstermei, dékáni irodák, quaestura stb. De a demonstrativ tanszakok nem férnek el s azért a bölcsészeti kar szükségleteinek kielégítésére még két külön uj épület emelendő 2—3000 négyszög- öles telken. Az orvos-sebészi kar szükségleteire szintén nagyobb mérvű építkezések szükségesek. A kórház kicsiny s igy nem fogadhatja be a klinikákat és intézeteket; de azonkívül alapos egészségügyi kifogások is forognak fönn ellene, melyek miatt klinikákra átalában nem használható. A telek alacsonyan fekszik, földszinti helyiségei nedvesek. E szerint az orvosi kar elhelyezésére szintén uj épületről kell gondoskodni s pedig nem a kórház telkén, hanem alkalmasabb helyen. A közoktatásügyi miniszter megjegyzi leiratában, hogy a szakértőknek szakszerűség szempontjából előadott nézetét más, s jelesen pénzügyi szempontból nem bírálva, egyelőre csak oly czélból közli a város közönségével, hogy azokra nézve a maga szempontjából nyilatkozzék a fölállított követelmények kivihetőségéről, különösen a kórházra és koródákra vonatkozólag. — Menetrendváltozás. Az osztrák államvasut igazgatósága azon gyorsvonatot, mely jelenleg reggeli 8 órakor indul el Bécs- ből s délután 2 óra után érkezik Budapestre, junius 1-től kezdve éjfélkor szándékozik Bécsből elindítani. — Felszólítás a magyar- és erdélyországi összes 1848/9-iki honvéd-egyletekhez! Több honvédegylet felszólamlására alúlirt tisztelettel jelentem: hogy a múlt évi novb havában tartott „Országos honvéd közgyűlés“ óta, — a fennálló szabályaink értelmében az egyletek által jogosan követelhető központi választmányi ülések jegyzőkönyveinek kivonatait eddigelé azért nem küldhettem szét; — mert a menház az összes ingósággal és pénzkészlettel a m. kormánynak átadatott, s igy a központi választmány rendelkezésére egy fillér pénz sem maradt. Nehogy az előforduló sokoldalú költségek födözését ezután is az elnök, vagy a főjegyző, mint eddig, viselni kénytelenittessék; e nehézségeken a legközelebb, azaz f. évi april 2-án tartandó központi választmányi ülésben segítve lesz: hogy ily módon legalább egyszerre, a már félévig szerkesztett jegyzőkönyveket minden egylet teljes számban e f. évi május 22-ik napjára kitűzött országos honvéd közgyűlés határideje előtt még elég jókor megkaphassa. Egyidejűleg bajtársi bizalommal felkérem azon honvédegyletek t. ez. elnökeit, kik az „0rszágos hon véd-évkönyv“ szerkesztőségéhez a még élet
