Eger - hetilap, 1882

1882-03-30 / 13. szám

123 Kivett egy kis szobácskát a szomszédban, abba áthurczolta a szerszámokat, s a bútort. Aztán dolgozott más mesternek, ki­adott munkát. Sok a dolog, kevés a bére; nincs benne haszon, de azért eltengődik vele az ember. Múltak a napok, eljött a tél is. Szomorú idő kétszeresen le­hangolja az embert, hátha még a lelkében is rág a búbánat. Az öreg Marcsik elgondolkozik. Úgy súgja neki valami: „Mit töröd magad öreg, ember? hisz nem munka való már neked, hanem nyugalom! Ápoló kell neked, gyámolitó kell neked, s mindez itt van a szomszéd utczában. Békiilj ki fiaddal!“ De a haragos vad indulat letorkolja ezt a csendes józan beszédet, s igy szól: Nem ő volt a te tisztességednek megrontója! Erre a csendes józan beszéd megint visszamondja: No de látod, — van neked egy kis unokád is. Már hét éves kis lány. Milyen jól elmulatnál, beszélgetnél vele; mesét mondanál neki, vele mennél vasárnap templomba, tanítanád betűkre a nagy bibliából, ő meg megcsókolna téged, s azt mondaná: nagytata! Erre már a haragos vad indulat csak negyed óra múlva tu­dott valamit mondani, de ennek a mondásnak nem volt már meg a rendes alakja; csak annyi volt, hogy: nem, mégsem! Nagytata! Igaz, hogy rágyújtva egy pipadohányra, boldognak mondja magát az ember, ha azt mondhatja, hogy: nem szorulok senkire, megélek a magam emberségéből, — se mellett némi büszkeséggel veri a szöget a csizmatalpba, — de melyik a jobb ? jó meleg kályha mellett ülni a zsöllyeszékben, nézni a szorgalmas munkát, színi a jó muskotály dohányt, miközben a kis unoka odadörgölőd- zik a nagyapa térdéhez, s mosolygó arczczal azt mondja: Nagy­tata ! t A haragos vad indulat ma csakugyan kisebbségben maradt. Semmit sem tudott szólni; akart ugyan nagysokára némi ellenve­tést tenni, de nem volt rá ideje, mert az ajtó kinyílt, s azon egy kis barna lányka perdült be egy nagy kosárral a karján, a miből bőröket, talpat mit rakott ki. — Tessék; az édesapám küldte. Tessék belőle csizmát csi­nálni. — Hát aztán ki a te édes apád ? — Hát Márcsik János. Tudta pedig jól az öreg, de jól esett most ezt kérdezni. — Téged meg úgy hívnak, hogy Márcsik Mariska, — Igenis úgy hívnak. — No hát én meg neked a nagytatád vagyok, tudod-e ezt? — Hát haza tetszett már jönni? mond a gyermek öröm­mel. Mert édes apám azt mondta, hogy nagytata elment messze városba. Jaj, csakhogy haza tetszett jönni. Mindjárt meg is mon­dom az édes apámnak. — Ne menj még kis szentem ; mondd meg nekem, hogy jöttél most te ide, — Hát az édes apámnak nagyon sok a munkája, ez meg sürgős munka. Mert az édes apám most egy nagyon szép csizmát csinál ám magának Nagytata, Azt mondta az édesapám, hogy úgyis a jövő hónap elsején lesz az ő nevenapja, akkor talán haza jön nagytata, vagylia nem, Hát elküldi azt a szép csizmát neki abba a városba. Csakhogy hazajött ! De mért nem szállt egyene­sen hozzánk: olyan szép szobánk van nekünk, és a mama is olyan nagyon jó! Te vagy az én tisztességemnek megrontója. Voltál! most lehetsz még boldogságom visszahozója is. Te megbélyegezted a becsületemet is ! pattogott tovább a ha­ragos vad indulat. — Ugyan nézz rá erre a kis lányra, unokádra, felel vissza a szív, s csókold meg beszédes kis száját. Márcsik uram bizony megcsókolta, s azt mondta unokájának: Eredj haza Mariskám, aztán mondd meg az édes apádnak, hogy elmegyek hozzá a nevenapjára; addig meg elkészítem ezt a pár csizmát. * * * Márcsik Mátyás uram csakugyan kibékült a fiával és menyé­vel. De azért azt súgta valami belől, hogy: Nem vagy egész ember, mert elfelejtetted, hogy ő volt a te tisztességed megrontója! Ott ül a zsöllyeszékben a meleg kályha mellett, nézi a szor­galmas munkát, szívja a jó muskatályt; a kis Mariska meg oda- dörgölődzve térdéhez, mosolygós arczczal fordái feléje: — Nagytata. Philisztcr. '^ZjZHUEE. — Érsek ur ö Excellentiája, rövid távoliét után e hó 24-én székhelyére — városunkba — a legjobb egészségben visszatért. — Érsek ur ö excja az emődi tüzkárosultak felsegélésére ezer o. é. frtot adományozott, hogy az a leginkább sújtottak közt valláskülönbség nélkül kiosztassék. A nagylelkű adományért több tagból álló küldöttség (a róni. k. s- reform, lelkész, Weltner M. ur stb.) tolmácsolta tegnap őexcja előtt a község Hálás kö­szönetét. — Színészet. Völgyi György színtársulata által ma, csütör­tökön , adatik: „A piros bugyelláris“ népszínmű három felvo­násban. — Fogarassy Mihály, erdélyi római katli. püspök, e hó 23-án Gyula-Fehérvárott élete 82-ik évében meghalt. Nagytudományú férfiú volt s a magyar irodalom terén több munkával szép névre tett szert. Mint a „Magyar Állam“ értesül, egy Gyula-Fehérvárott felállítandó kathol. egyetemre nevezetes alapítványt tett. Béke poraira! — A középiskolai törvényjavaslat sorsa. A közoktatásügyi mi­niszter által a képviselőházhoz most talán negyedízben beterjesz­tett s tárgyalás végett a közoktatásügyi állandó bizottsághoz utasított törvényjavaslatot a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról, a bizottság, 7 szavazattal 5 ellen (elnök nem szavazván) nem fo­gadta el a részletes tárgyalás alapjául s azon javaslattal lép a ház elé, hogy a javaslat a napirendről vétessék le. — A véderőre vonatkozó törvényjavaslatban, melyet a képviselőház elfogadott, előny az, hogy a közös katonai intézetek hadapródai átléphetnek közvetlen a honvédségbe; előny az, hogy az egy­éves önkénytesség életbelép a honvédség keretében is; előny, hogy a közös hadseregben szolgálatukat kitöltött tisztek átlépnek a honvédség tisztikarába; előny az, hogy a javaslat kiváló figyelmet fordít a honvédség tisztikarára, megnehezítve még a tiszti rang­ról való lemondást is. — A nagytudományú dr. Danteiik János v. püspök ur ő méltóságától megjelent Egerben az érsek-lyceumi nyomdában: Adalék a „Néhány szó XIII. Leo pápa ő szentségének 1879. aug. 4-én kelt apostoli körlevele méltánylásául“ czimü értekezéshez. Ezen adalékot a kitűnő szerző egy kifejlett polémia folytán ön­igazolásul irta. — Az egri hath, legényegylet f. évi april 2-án d. u. 3V2 óra­kor saját helyiségében szavallati előadást tart, melyre a m. t. közönség tisztelettel megliivatik. Eger, 1882. márcz. 29-én. Az elöljáróság. — ..A katholikus álláspont a középtanodák kérdésében.“ Ily czim alatt Budapesten a „Hunyadi Mátyás“ intézetben érdekes kis fűzet jelent meg, melyben a fent jelölt kérdést Schlauch Ló­ri 11 ez szatmári püspök remekül fejtegeti. — Az egri kir. postahivatalnak nagyszerűen fokozódó forgal­mára vonatkozólag, ezúttal a kézbesítési szolgálatot feltüntető adatok birtokába jutottunk, melyek a következő érdekes részlete­ket tüntetik fel: Az 1882. márcz. 13-tól 23-ig terjedő 10 napi időközben Egerbe érkezett és kézbesittetett : A) Levél posta. 1) egyszerű levél 7881, 2) 2 kr. levéllap 2649, 3) kereszt-kötés és nyomtatvány 2707, 4) hivatalos levél 3088, 5) újság 6985; ösz- szesen 23,310. Tehát egy hóra esik 87.930, s egy évre 1.055,160 db. levélpostai küldemény. B) Érték-küldemény: 1194 db, 2898 kilo súly, 70,462 frt érték. Ekkép 1 hóra esik 3582 db, 8694 kilo súly, 211.386 frt érték, 1 évre 42,984 darab, 104.328 kilo súly, 2.586,592 fit érték. S mind ezen temérdek anyagot 5 szolga pontosan kézbesíti. — Közmunkángy. Hogy a folyó 1882. évi közmunka erő­nek azon része, mely természetben ledolgozandó, minél jobban ér­vényesíttessék s azoknak, kik ezzel tartoznak, a lerovás megköny- nyit'tessék, a kir. főmérnök, mint a megyei közmunkaerő kezelője fel­hívta a községeket, hogy felhasználva a kedvező időszakot, a ter­mészetbeni közmunka-kötelezettséget a munkaidő beállta előtt dol­gozzák le, mely végből a leszolgálandó mennyiséget kirendelte; ily esetben a szabály azt rendeli, hogy azok, kik a közmunka le- szolgálására kirendeltettek, de megjelenni és tartozásaikat leróni 14 nap alatt elmulasztják, a közmunkaváltság kétszeresét tartoz­nak megfizetni, mi tőlük végrehajtás utján beveendő. Ugyanazért felhivatnak a községek, miszerint, a tett kirendelésnek okvetle­nül akként feleljenek meg, hogy a f. é. aprilhó tizedikéig (10-éig) a kirendelt közmunkát természetben állítsák ki. vagy egyszeres árban váltsák meg; mert ezen határidőnek eredménytelen elteltével azoktól, kik sem nem dolgoztak, sem az egyszeres árt be nem fizették, a kettős ár végrehajtás utján fog bevétetni; mely végből felhivatik a kir. építészeti hivatal, hogy april 15-éig mutassa ki

Next

/
Thumbnails
Contents