Eger - hetilap, 1881
1881-03-17 / 11. szám
94 másrészről maga az illető bíróság saját hármas kijelölési javaslatába fölvesz. (Ugyanitt megjegyezzük, hogy a semmitöszék tagjainak kinevezésénél is a kormány, illetőleg a király hasonló módon van korlátolva; tudniillik, a s e rn m i t ó- szék s a senatus külön-külön tett hármas kijelölési javaslata alapján történik a kinevezés.) Nem a tartományi, hanem az á 1 1 a m i pénztár terhére esnek: a kormányzónak, s irodaszemélyzetének, az állandó bizottmány tagjainak, a tartományi titkárnak, s a járási biztosoknak (Commissaires d' arrondis- sement) járandóságai ; továbbá a milicia, az orvosi bizottságok s a fémjelzés körüli kiadások. A törvényben kijelölt fontos tárgyak körül hozott közgyűlési határozatok, a király megerősítését öl függnek, mely egyébiránt hallgatagon megadottnak tekintetik, ha a határozat hozatalától számított 40 nap alatt a kormány nem nyilatkozik; de ha a megerősítés elmarad, a felfüggesztés vagy megsemmisítés indokolandó. 2) A tartományi gyűlés állandó bizottmánya 6 tagból áll. négy évre választva, de két évenkint felében megújítva. Ezen állandó bizottmánynak elnöke: a tartományi kormányzó, s akadályoztatása esetében a bizottmány által saját kebeléből választott tag; ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök dönt, kivévén, ha a bizottmány hat tagja közül valamelyik hiányzik, mert ekkor a távollevők utólagosan szavaznak. Az állandó bizottmány mindegyik tagja számára é v i d i j u 1 3000 frank van megállapítva ; de olykép, hogy mindenki a díjnak csak felét kapja eló- legesen; másik fele pedig összesíti e- t i k s egy-egy évnegyed lejártával ezen összeg a b i- zottrnány tagjai közt azon arányban osztatik fel, a mint az ülésekben résztve t t e k. A tartományi gyűlés állandó bizottmánya lényegileg a következő hatáskörrel bir: tanácskozik s határoz mindazon folyó ügyekben, melyeket a tartományi közigazgatás érdekei s folytonossága igényelnek, valamint a törvények végrehajtása fölött s a kormány részéről hozzáintézett különféle megkeresések eseteiben is. Az állandó bizottmány e mellett akkor, midőn a tartományi gyűlés nincs együtt, az ennek hatásköréhez tartozó ügyekben is határoz, ha azok halasztást nem szenvednek, csakhogy ily határozatok a közgyűléshez fölebbez- hetők; kivétetnek s csupán a közgyűlés által intézhetők el, a költségvetés megállapítása, számadások megvizsgálása, választások eszközlése s kijelölési javaslatok tétele. Az állandó bizottmány elkészíti s a tartományi közgyűlés elé terjeszti, a költségvetési tervezetet, a szükséglet és fedezet iránti javaslataival, nemkülönben az előző évi bevételekről s kiadásokról szóló számadással együtt. 3) A tartományi kormányzó a király által neveztetik ki. Joga van, jelenlenni vagy magát megbízottak által képviseltetni a tartományi gyűlés tárgyalásain, ott felszólalni, s a szükséges megkereséseket a gyűléshez intézni, mely azokat tárgyalni tartozik ; ö hajtja végre a közgyűlésneks az állandó bizottmánynak határozatait; ha pedig valamely határozat ellen kifogása van, az ügyet lOnapalatt köteles fölebbezni a kormányhoz, mely esetben a végrehajtás 30 napig fel van függesztve s ily határozat csak úgy hajtható végre, ha ezen idő alatt a kormány nem nyilatkozik ; feladata továbbá őrködni a törvények végrehajtása, a személy- és vagyonbiztonság, valamint a rend fentartása fölött s előkészíteni az ügyeket, melyek a közgyűlés elé terjesztetnek; a tartomány irodaszemélyzelét ő nevezi ki s bocsátja el, s ezen személyzet a tartományi titkárral együtt az ő rendelkezése alatt áll. 4) A tartományi titkár — ki egyszersmind levéltárnok -- vezeti a közgyűlés s az állandó bizottmány üléseinek jegyzőkönyveit s fogalmazza azok határozatait; akadályoztatása esetében helyetteséül az állandó bizottmány saját tagjai közül jelöl ki valakit. 5) A járási biztos hatásköre a falusi községekre (les communes rurales) s azon városokra terjed ki, melyek lakosainak száma az 5000-et el nem éri; kivétetnek azonban alóla a járási székhelyek, melyek a többi városokkal együtt közvetlenül a tartományi autonom kormány alatt állanak. A járási biztos különösen hivatva van .a kormányzótól s a tartományi gyűlés állandó bizottmányától vett utasítások szerint, az alatta álló községek közigazgatását, s pénztári és vagyonkezelését ellenőrizni, ott a törvényeknek s a tartományi autonom szabályoknak megtartásáról s illetőleg végrehajtásáról gondoskodni, a rendet pedig fentartani. A tartomány állandó bizottmánya oly esetben, midőn az ily községekhez közvetlenül fordul határozataival vagy utasításaival, egyidejűleg az illető járás biztosát értesíteni tartozik. 6) A belgiumi községek a magyarországi rendezett tanácsú városokhoz s illetőleg a nagyközségekhez hasonló önkormányzattal bírnak. A virilism üst azonban ott nem ismerik sem a községek, sem a tartományok. A községi képviselet 7—31 tagból áll, azon községi lakosok által három évenkint hat évre választva, kik (a népesség számához képest) 15 — 42 7? frank egyenes adót tizeinek. A községi képviselet ezen tagjai közül egyet a király polgármesterré nevez ki, s ez a melléje adott esküdtekkel (les éche- vins) vezeti a folyó kormányzati ügyeket; a különös szak- képzettséget igénylő ügyeket pedig külön választott községi tisztviselők viszik, igy a titkár (jegyző), adószedő, stb. Ezen tisztviselők, kivévén a polgármestert s az esküdteket, kiknek megbízatása 6 évre szól, élethossziglanra alkalmaztatnak : még pedig a rendörbiztosok, a kormány által neveztetnek ki, mely őket el is mozdíthatja ; a többieket pedig a községi képviseletet élethossziglanra választja, de a törvényszabta esetekben hivatalukból fölfüggesztheti s el is mozdíthatja őket. (Folyt, köv.) Márczius 15-ike Egeiben. A magyar szabadság nagy napjának 33-ik évfordulóját városunk közönsége megható kegyelettel ünnepelte meg kedden délután. Öt óra tájban gyülekezett már a közönség a lyceum-téren, s nagy seregekben csoportosult a csipös tavaszi szél által erősen lobogtatott nemzeti zászlók körül. A hullámzó csoportokból a bá- romszinü vállszalagok és az ízléses kokárdák élénken kiviritottak, s tetszösen szóródtak szét a meleg felöltök szürke tengerében. A menet hat órakor indúlt el a lyceum teréről, s a Rákóczy- indúló lelkesítő hangjai mellett vonóit a hatvani temető felé. Itt a honvéd-emléknél a tűzoltók alakítottak már megelőzőleg széles kört, s mikor a menet megérkezett, a honvéd-egyleti tagok s a jogaka- demia polgársága minden zavar nélkül csoportosulhatott a temető szögletében fehérlö egyszerű emlékkőhöz. A fáklyák meggyújtása után nyomban felzengett a „Szózat“ búsongó dallama, melyet a szorongó közönség együtt énekelt az ifjúsággal. Ezután Pillér Ede joghallgató az emlékkő emelvényére lépett, s messzecsengö hanggal lelkesülten szavalta Kuhffay Edének „Csillag“ czimü költeményét. Az ezt követő éljenzések el- csöndesülése után, Schwartz Dávid joghallgató beszéde következett. Az ifjú szónok szabatos beszédében a függetlenségi harcz dicső emlékű hőseiről s az áltatok vivott kemény csatákról
