Eger - hetilap, 1881
1881-03-03 / 9. szám
XX. év-folyam. 9. szám. 1881. marczlns 3-án Előfizetési díj : Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 r Negyed évre . 1 ,. 30 r Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 , EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Poiiiikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden esői öltökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumí nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-liáz) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Választás? vagy: kinevezés? (Folytatás.) Hazánkban a kinevezési rendszer a bíróságoknál igen helytelenül lett megállapítva. A főbb hibák e téren a következők : a) Az 1869: 4. t, ez..-midőn az itélöbirói állomásokra alkalmazandók qualificatióját körülírta: a j o- gi tanfolyam rendes elvégzésétől eltekintett! Ugyanígy intézkedett a kir. tigyész- s é g e k r e nézve az 1871: 33. t. ez. De e törv é- n y e k mégis legalább vizsgákat kivannak a kir. bíróságoknak Ítélő tagjaitól s a kir. ügyészektől; különösen azt, hogy az illető vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgát, vagy pedig az elméleti vizsgákat s a gyakorlati bírói vizsgát letette legyen. Hanem — fájdalom ! — mindjárt aztis kimondotta az 1869 : 4. t. ez., hogy e kellékek alól az u j bírói szervezetéletbeléptetése alkalmával kivételt tehet az igazságügyminister, azokra nézve, kik valami rendszeresített bírói hivatalt viseltek. Mi lett ezen határozatnak következménye? Egy közelebb megjelent röpirat („A magyarországi jogtanodák kérdéséhez“) e részben ezeket mondja: ,.Jött az 1871. év vége, a midőn a törvényhatóságok bíróságainak meg kellett szünniök, hogy helyöket az 1872. évi január 1-ével 103 kir. törvényszék s 360 kir. járásbíróság foglalja el. A t ö m é n t e- len sok itélőbiró kinevezésénél, a törvénynek imént ismertetett kivételes intézkedését a kormány úgy értelmezte, hogy a megyei szolgabirákés esküdtek is. — a kik pedig akkor nagyrészt jogot nem végzett egyénekből állottak s még csak egyszerű j ogi vizsgákat sem tettek. — rendszeresített bírói hivatalt viselt egyéneknek tekintendők. Mi következett ebből? az, hogy j o g v é g z e t t- ség és jogi vizsgák nélkül lettek bírák k á nagyon, nagyon sokan. Hogy ezen eljárásnál a j kinevezések körül „hibák“ történtek s a királyi uj birói kar sok helyen nagyon gyönge volt a jogban: az nem csupán abból tűnt ki, hogy a felsőbb bíróságok az alsóbbaktól feljebbvitt Ítéleteknek körülbelől felét kénytelenek voltak megváltoztatni s e téren még napjainkig sem történt nagy javulás; de kitűnik abból is, hogy midőn a bíráknak áthelyezhetlenségét s egyéb előnyeiket megállapító 1871: 9. t. ez. határozmányainak ideiglenes felfüggesztésére került a dolog (1875: 36. t. ez.), az ez iránti törvényjavaslatot az igazságügyministeri államtitkár azzal is ajánlotta a képviselőháznak, hogy ez által helyre lehet ütni a k i r. bíróságok első szervezése körül történt „hibákat.“ b) Nagy hiba volt s növelte a bajt az is, hogy a törvény a bírósági tagok kinevezését teljesen az igazságügy- ministeriumra bízta: a nélkül, hogy az addigi bíróságoknak s a törvényhatóságoknak kijelölési jogot adott volna. Ha ily korlátolást állapított volna meg a törvény, úgy bizonyára jobban esett volna ki az uj bírósági rendezés. Ily közhatóságokról mint testületekről feltehetni, hogy tagjaik legjobban ismerik a körükben lakó s működő egyéneket ezeknek képzettségére, s tevékenységi szellemére és jellemére nézve egyaránt; továbbá föltehetni. hogy e közhatóságok ily nagyfontosságú uj szervezésnél javaslataikkal nem blamirozzák magukat, hanem a protectio és nepotis- mus, valamint pártszellem félretételével teszik meg az ó kijelölési javaslataikat, a melyekben foglalt egyének sorából aztán az igazságiigyminister igen jó birói kart állíthatott volna össze, — főkép akkor, ha úgy ezen közhatóságok a kijelölésnél, mint az igazságügyministerium a kinevezésnél. csupán csak a teljes birói qualificatiót kimutató egyéneket köteleztettek volna figyelembe venni. így több önálló tényezőnek egymást ellenőrző s kiegészítő közreműködése üdvös eredményt hozott volna létre. * * * Az itt megpendített modalitás az, melyhez hasonlónak törvény általi szigorú megállapítása szükséges a bírósági állomások betöltésére nézve. De valami hasonló modalitás kívánatos a közigazgatási hivatalok betöltése körül is, ha esetleg a megyei tisztviselőket a kormány fogná kinevezni; azon esetben pedig, ha a választási rendszer, — a mint ez nálunk sok fontos oknál fogva óhajtandó — fentartatik, ezt akkép kellene reformálni, hogy a kormány vagy kijelölési vagy pedig jóváhagyási jog gal bírjon a választásokkal szemben s általában oly intézkedések történjenek, melyek mellett csak oly egyének nyerhetnek közhivatali állást, kik a törvényekben szorosan kijelölendő szigorú tisztviselői qua- lificatióval birnak. Mindenesetre pedig óvakodjunk, egyoldalúan a kormányra bízni minden közigazgatási állomás betöltését: hacsak úgy nem akarunk járni a közigazgatási rendszerrel is. a mint 1872. elején a bírósági rendszer átalakításánál történt. Akkor ugyanis a helytelen kinevezési rendszer miatt, a törvényhatósági tisztviselöbirák helyét átlag véve oly kir. járásbíróságok és kir. törvényszékek foglalták el, hogy azon birósági szervezés az igazságszolgáltatásnak épen nem vált előnyére. Tagadhatlan ugyan, hogy az igazságügy terén egy idő óta igy is javul már a helyzet: egyrészről a nagyszámú nyugalmazások s némely szerencsésb kinevezések folytán, másrészről pedig annak következtében, hogy annyi
