Eger - hetilap, 1881
1881-02-10 / 6. szám
48 Valótlan adatok alapján nyert segélyt pedig köteles az illető azonnal visszatéríteni. Kelt Egerben, az ügyvédi kamarának 1880. évi junius 20. és folytatva 29-ik napjain tartott rendkívüli közgyűlésében. Babies István, Szokolay Lajos, elnök. titkár. (P. H.) 24,330. sz. I. M. 1880. Jelen szabályokat jóváhagyom. Budapesten, 1880. évi augusztus hó 31-én. Az igazságügyminister rendeletéből: Berczelly Jenő, (P. H.) ministeri tanácsos. Az ipartörvény revisiója tárgyában, f. é. február 20-án a fővárosban tartandó enquete elé, a kormány által terjesztendő kérdések. 1. Czélszerü-e kötelezni az iparosokat, hogy ipartársúlatokba lépjenek ? Ha igen: 1. Alkalmazandó-e a kényszer: a) gyárosokra, b) kereskedőkre és c) kézművesekre egyaránt ? vagy csak a kézművesekre? 2. Mi legyen a társúlatok hivatása, tisztán humanistikus vagy fegyelmi is? — jelesen, Iegyen-é e társulatoknak befolyása a ta- noncz felvételénél, a tanszerzödés ellenőrzésénél, a tanoncz felszabadításánál, illetőleg a tanbizonyitvány kiállításánál, a segédek és mesterek közötti viszony rendezésénél, a munkakönyvek kiállításánál és ellenőrzésénél, esetleg súrlódásoknál ? 3. A társulatbalépés kötelezettsége terjedjen-e ki az ország bármely kis helységében lakó iparosára is, avagy csak a meghatározott (10,000) számú lakossal biró helyek iparosaira? 4. Legyen-e minden helység számára csak egy (általános) ipartársúlat, avagy alakulhat-e foglalkozási ágak szerint több ipar- társúlat is, s ez utóbbi esetben ki határozza meg, hogy mikor keletkezhetik egyes foglalkozások számára külön társulat? Ha nem : czélszerü volna-e az ipartársúlatokat bizonyos hatósági jogosultsággal felruházni, különösen a tanoncz felvételénél, a tanszerzödés ellenőrzésénél, a tanoncz felszabadításánál, illetőleg a tanbizonyitvány kiállításánál, a segédek és mesterek közötti viszony rendezésénél, a munkakönyvek kiállításánál és ellenőrzésénél, esetleg súrlódásoknál. Mily föltételek mellett lehetne ily hatósági jogosultságokat nyújtani ? II. Az 1872. VIII. törvényezikk 1-sö §-ában foglalt azon intézkedés, mely szerint „a magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánitott egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátái közt bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol önállólag és szabadon gyakorolhat“, fentartandó-e vagy nem ? Ha nem: 1. Mily feltételeket kellene követni? —jelesen képzettség kimutatását-e ? azt-e, hogy az iparos bizonyos meghatározott ideig inaskodott, mint inas elméleti és gyakorlati oktatásban részesült, mint segéd bizonyos ideig működött; azt-e, hogy képzettségét külön vizsgálattal igazolja ? 2. A követelt feltételek a gyárosnál, kereskedőnél és kézművesnél egyiránt igényelhetök-e? vagy csak a kézművesnél? III. Czélszerünek bizonyult-e a törvény 5-ik §-ának azon intézkedése, mely a közigazgatási hatóságokat feljogosítja arra, hogy az ott nevezett iparokra nézve (1. szállodák, korcsmák és kávéházak tartása, 2. zsibárúskodás, 3. zálogra való kölcsönzés, 4. cselédszerzés, 5. kéményseprés, 6. tűzi játékszerek készítése, 7. rendes járati időhöz kötött személyszállítás és 8. azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító eszközöket tartanak készen, szolgálataikat ajánlják, mint hordárok, bérszolgák stb.) köz- biztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi és más egyéb közérdekek szempontjából a helyi szükséghez képest általánosan kötelező, de az iparszabadság elvén nyugvó szabályokat hozzanak ? avagy nem kellene-e a szabályozást a kormánynak fentartani és az iparágakat átalában nem az iparszabadság, hanem az engedélyezés elve szerint szabályozni ? IV. Szükséges-e a segédeket (kereskedelmi segédeket és gyári munkásokat is) arra kényszeríteni, hogy munkabérükből segélyzö alapokhoz járuljanak ? Ha igen: 1. Az illető munkaadók felelősséggel terhelhetök-e ezen járulékok pontos befizetésére nézve? 2. Ha az illető segédek más városba mennek, mily módon tartassák fel igényük a segélyzö alapra ? 3. Mire terjedjen e segélyzés ? — csak betegség és halálozás esetére — vagy más és milyen esetekre is ? 4. Törvény vagy hatósági szabályrendeletek által szabályoz- tassanak-e ezen segélyalapok és mily elvek szerint? V. Czélszerü-e, hogy az I. és II. fokú iparhatóság az ipartársúla- tok által e czélra választott iparosokkal egyetemben, a II. fokú hatóság pedig az ipar- és kereskedelmi kamarák által választott iparosokkal egyetemben járjon el? VI. A közigazgatási bizottságok, mint III-ad fokú iparhatóságok fentartandók-e, avagy a ministerium legyen-e a III-ad fokú iparhatóság ? Politikai heti szemle. A görög-török határkérdésben a diplomatia megint a sötétben tapogatózik ; legalább erre enged következtetni az e kérdésre vonatkozó múlt heti távirati jelentések határozatlansága. E táviratok unalmas egyhangúsággal registrálják, hogy a nagyhatalmasságok a porta múlt héten ismertetett jegyzékét örvendetes tudomáséi vették, s hogy a világért sem fog egyikök sem a jószándék elé akadályokat gördíteni. De a konstantinápolyi nagy követek conferentiájával hirtelen elhallgattak. E helyett azonban egyes táviratokból arra lehet következletni, hogy a nagyhatalmasságok külön-külön lépnek föl a portánál, kipuhatolandók a porta által nyújtandó engedmények maximumát. Újabb fordúlat nincs az egész kérdésben; hacsak új fordulatnak nem tekintjük azon békés szellemet, mely a török-görög határkérdésre vonatkozólag a conti- nens diplomatáit megszállotta. S e békés hangulatot úgy a közvélemény, mint a sajtó örömmel üdvözli, igy legutóbb is Barthélémy Saint-Hilaire franczia külügyministernek a kamarában békés politikájáért nyert gyözedelmét nem tudják eléggé méltányolni. Mindezekből pedig az következik, hogy rósz idők járnak a katonásdit játszó hellén hősökre. Botrányos napokat élt át az angol parlament a múlt héten. Forsternek Írországra vonatkozó kényszer-javaslatát tárgyalták volna, de az ir képviselők az elnapolást hozták javaslatba s agyonbeszélésökkel a vitát 41 óráig nyújtották. Végre is az elnök az angol parlament történetében eddig páratlanúl álló eszközhöz nyúlt, vagyis önkényüleg berekesztette a vitát és szavazásra bocsájtoíta Forster javaslatát, melyet a parlament nagy többséggel elfogadott. Ezután egy home ruler képviselő kivánt szólni, de az elnök nem engedte meg s e miatt a home rulerek tömegesen hagyták ott a parlamentet. Ez volna rövid vázlata az egész botránynak, mely folytatását Parnell felszólalása által nyerte. Parnell ugyanis felelősségre akarta vonni az elnököt törvénytelen eljárása miatt, de az elnök kijelentette, hogy a magatartása feletti vita nem kivált- sági kérdés, igy tehát Parnell indítványát előbb be kell jelenteni. Ebből kifolyólag, miután az elnök eljárását az ir képviselők vita tárgyává nem tehették, újra az elnapolást indítványozták, s egyes botrányos apró jelenetek után 36 képviselőt erőszakkal távolítottak el a teremből. Forster törvényjavaslata az alkirályt valóságos zsarnokává fogja tenni Írországnak, mert elég, ha az alkirály valakire gyanakszik, hogy azt, mint felségsértöt, a kényszertörvény alkalmazása alatt fogságban tarthassa. Az Írek, hogy e törvényt kijátszhassak , a liga székhelyét Dublinből Londonba teszik át. Sokat foglalkozott a sajtó Bismarck nyilatkozatával is a múlt héten. A vaskanczellár febr. 3-án kijelentette a porosz kép- viselöházban, hogy még sokáig nem félhetünk a háborútól. Egy része a sajtónak a nyilatkozattal ellentétben azon kérdést veti föl, hogy ki akarja megzavarni a békét ? Következtetéseikben végre Görög- és Törökországig jutnak, s nagyon örülnek, hogy a jóslatainál oly tartózkodó Bismarck itt sem lát veszélyt a béke megzavarására. Országgyűlés. A képviselöház jan. 31-én tartott ülésében S z a pá ry Gyula gr. pénzügyminister bemutatta az 1880. évi közösügyi költségek fedezése czéljából pótlólag fizetendő összegről; a réz váltópénz szaporításáról ; a 8 és 4 frtos aranypénz finomsági tartalmára nézve megengedett eltérés megszorításáról; a földrengések által Zágráb városban és környékén megkárosított házbirtokosoknak nyújtandó kölcsön- és adókedvezményekről; a játékkártya bélyegilletékéröl, végül a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatokat, melyek elöleges tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittat-
