Eger - hetilap, 1881

1881-10-20 / 42. szám

456 bortermelőink figyelmébe, annál is inkább, mert jutányosak, s az erjedésre nézve megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek. Csak elisme­réssel tartozhatunk, bogy e dugaszokkal bennünket megismertetett, Grünbaum Ignácz urnák, ki drezdai virágzó borkereskedése által hazai borkereskedésünknek már is dicséretre méltó szolgálatokat tett; azért öt, borügyletekben, mint lelkiismeretes, buzgó és figyel­mes szakembert mindenkinek figyelmébe melegen ajánljuk. — A szüret városunkban — egynémely nagyobb szőlős gaz­dát kivéve — nagyobbrészt már be van fejezve, s ha nem a leg- kielégitöbb is a termés a minőségre nézve, a mennyiség ellen nem igen lehet panaszuk gazdáinknak. A múlt hét végével némely he­lyen voltak is ad formám régi szüreti mulatságok, holmi kedélyes szőlői összejövetelek, melyeken a szives házi gazda iparkodott ven­dégeinek kellemes szüreti szórakozást nyújtani. — Az egri polgári lövésztársulat zárünnepélye folyó október hó 30, 31 és novemb. 1-én, a szokásos liba- és versenylövészettel fog megtartatni, — melyben a lövészetkedvelö nem részvényesek is résztvehetnek és szivesen láttatnak. A liba lövés festett libán megjelölt czélpontban esik s a találók természetben egy-egy libát nyernek, a többi befolyandó pénz a talált összes libák arányához képest ki fog osztatni. Egy lövés ára a pályázó saját fegyveréből, s töltényével 12 kr. — a társulati fegyver, s töltény használatáért ezen felül 3 kr. Először mindenki 20 lövést tartozik váltani. A versenylövészet három rendbeli, összesen 9 jutalommal u. m. egy 10 frankos arany, két 1 forintos és egy 1 forintos ezüst a húsz lövéses bárczán legtöbbször kört, — ugyanannyi a legtöbb mély kört, és szintén annyi az egységek szerint legtöbb kört találóknak. Egy jutalomnál többet azonban ugyan- egy lövés nem nyerhet. A lövészet mind három napon reggel 9 óra­kor veendi kezdetét s társas ebéd által megszakasztva tart estig. Ha az idő kedvezni fog, esteli lövés is rendeztetik. Felhívjuk a lö- vészetkedvelök figyelmét e rendesen jól sikerülő érdekes mulat­ságra. — A vörös bor készítéséről, a „Magyar Pénzügy" egy czikket kö­zöl, melyben azon alaptalan állítás is foglaltatik, mintha Eger vi­dékén a vörös bor szinének megadásához valami külön anyagot szoknának használni. Czikkező tudhatná, hogy épen E-er vidékén oly fajta fekete szőlő terem, melyből minden idegen anyagnak, mint úgy is fölöslegesnek, hozzáadása nélkül a legsötétebb vörös bort nyerik.-— Utczáink rondaságáról a városunkban megjelenő valameny- nyi lap irt már annyit, a mennyit csak Írhatott, gondolván minde­gyik, bogy hátha ez által valamit képesek lennének elérni. Azon­ban mind nem használt semmit. Hiába való volt a szép szó, hiába való való volt a gúny, mintha csak falra borsót hánytak volna. Az aszphaltozástól fölmaradt szenny, piszok, kövek, kavicsok most is ott hevernek szerteszéjjel az útczákon, mintha bizony azok maguk­tól volnának kötelesek onnan eltünedezni; pedig éppen most volna a legczélszerübb azokat mihamarább elhordatni, mert ha az őszi esőzések ott érik, egész télen át, meg tavaszszal is, lehet részünk a feneketlen sárban. — Rendőrségünk. Ejjelenkint órákhosszat eljárhatunk a legné­pesebb útczákon, hogy csak egy szál rendőrrel is találkoznánk, pe­dig városunk more patrio szokásaiból tudhatjuk, hogy az ujbor ko­rában ugyancsak volna szükség a rendőrségre féken tartani azokat, a kikkel az ujbor elfelejteti, hogy mások az éjjelt talán nyugalomra is használják. — Tűzoltóink hétfőn délután tartották átvonulásukat régi őr- tanyájukról az almagyarutczai Sugárféle házban lévő új örtanyá- jukra. Az idő igen kedvezőtlen volt rájok nézve, mert egész napon át esett az eső s a légmérséklet is alászállt, mind ennek daczára a tűzoltók majdnem teljes számban részt vettek az átvonulásban s a közönség részéről is többen voltak jelen. Az átvonulás után a tűzoltók Mózernél fecerunt magnum áldomás, melynél Markovics Lajos segédtiszt szokott szépszavú dictiójával éltette a tűzoltók ér­demdús parancsnokát: Kempelen Béla urat. — Két igen kedélyes szüreti mulatságról kaptunk tudósítást, éspedig: folyó hó 10-én Kolossy Gusztáv, előnyösen ismert fiatal ügyvéd, hajdúhegyi szőlejében fényes társaság gyűlt egybe, hogy az idei szüretet megünnepelje. A fölöttébb sikerült, kedélyes mulat­ságban résztvett hölgyek névsorát következőkben adjuk: Sir Ró- zsika, Subich Mariska és Anna, Kolossy Margitka, Szakács Kató (Homok-Terennéröl) Belánszkyné, Danilovitsné, Feketéné, Kolossy Gusztávné (a fáradhatlan, kedves házi asszony) Kolossy Gáborné (Homok-Terennéröl) Köllnerné, Mártonffyné, Polonkayné. — S ha a fáradhatlan tánczolókról az „urak asztalára“ vetjük szemeinket, ott látjuk kedélyesen mulatva: Kászonyi Antal törvényszéki bírót, Danilovits Pál orvost, Kósa Kálmán járásbirót, Babies Béla kir. közjegyzőt. Fekete postafönököt, MártonfFy László, Babies Aladár, s Belánszky Mórt, Bizony Ákost (Miskolczról) és Köllner Löriu- czet. — Károly czigány ugyancsak húzta talp alá való csar dúsait, s a kitüuöen sikerült muialságnak csak akkor lett vége, mikora kelő nap biborfénynyel árasztá el a vén Eged sötét ormait. — 16-án este pedig Ringelhann Imre cziglédi szőlejében volt igen kedélyes szüreti mulatság. A nagyszámú vendégek közül Palócz Kálmán hegedűje tánezra hivó darabjainál a fiatalság tánezra kelt s folyt is az elpusztíthatatlan jó keuvvel egész éjfél utánig. Tudósí­tónk a bájos tánezolók közül Gariup Irma és Ilona, Ringelhann Mariska, a szives házi gazda bájos leánya. Sajóssy Margitka, Spe- cziár Mariska, Szöghy Juliska, Kubicza Juliska,Szabó Ella, Öllé nővérek, Derszib Róza és Tormássy Eszter urhölgyek neveit emlitiföl — azzal, hogy a házi gazda s házi asszony, valamint bájos leányuk magyaros szives vendéglátása, a vendégek iránti előzékenysége s mindenre kiterjedő figyelme a vendégekre nézve feledhetetlenné tette a való­ban kedélyes mulatságot. — {Hymen.) Dubszky Ferencz, Pallaviciny Sándor örgróf uradalmi pénztárnoka e hó 29-én vezeti oltárhoz G r e s z l Camilla kisasszonyt a szalciburgi katonai nő-intézet, kitűnő oklevéllel ellátott több eu­rópai nyelvet beszélő volt növendékét, néhai Greszl János, dzsidás főhadnagy bájos — szép leányát. Az ég áldása kisérje boldog frigyüket! — Kiss Alajos derék ifjú művészünk kiváló tehetségre valló készülő festményeiről 39-ik számunkban volt már alkalmunk meg­emlékezni. Ott említettük, hogy Kömley Ferencz, alkapitánynak arczképét is festi, mely most már teljesen elkészülve Barna Manó, kárpitos, föutczai kirakatában látható. Senki sem hagyja egy te- tetre a gyönyörű festményt, melyen az élethü színezés, a mesteri sattirozás a legügyesebb ecset praeezizitásával van keresztülvive, hanem szivesen áll meg gyönyörködni benne. Már is több mtiértö figyelmét magára vonta a kép, melyet az ifjú művész bőkezű Mae- cenása ftő s ngysgos Tárkányi Béla József, apát-kanonok úr ter­mei számára készített. Mi részünkről azt teszszük még hozzá, hogy legyen buzdításul a jövőre nézve a fiatal művésznek pályája kez­detén a müvei iránt szükebb körű hazájában minden oldalról nyil­vánuló elismerés és dicséret. — Hymen. Landesmann Adolf, fiatal optikusunk, a napokban eljegyezte a bájos és kedves Schenk Berta kisasszonyt Hatvanból. — Az ,,Egervidéki rom. kath. tanitó-egylet“ 1881. évi okt. hó 27-én d. e. 9 órakor a belvárosi Il ik elemi fiosztá y tantermében fogja ez évi közgyűlését megtartani, melyre az alapitó, pártoló és rendes tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. A közgyűlés tár­gyai: 1. A gyűlés megnyitása. 2. Jegyzőkönyvek felolvasása. 3. Pénz- és köuyvtárnoki jelentés. 4. Jelentés a ktanitók nyugdíjazta­tásáról. 5. Jelentés a „Mátravidéki r. k. tanitó-egylet‘‘-röl. 6. Jelen­tés az országos tanítói gyűlésről. 7. Az orsz. tanitógyülés előkészítő bizottságába küldendő képviselő megválasztása. 8. Gyakorlati előa­dás az alkotmánytanból. 9. Elhalt Tóth József, Stephanóvszky Ala­jos és Hallos József volt egyleti tagok fölött emlékbeszédek tartásá­ról való intézkedés. 10. Az országos tanítói gyűlés határozatainak ismertetése. 11. Indítványok. Eger, 1881. évi okt. hó 18-án. Danassy Antal. egyl. jegyző. — A harmadik egyetem. Mint a „Gyógy.“ irja, a király ö fel­sége utasította Trefort ministert, hogy egy harmadik magyar egye­tem föllállitása iránt törvényjavaslatot készítsen. Az említett lap szerint e törvényjavaslatban az uj egyetem székhelyéül Pozsony lesz kijelölve. Más oldalról azouban jelentik,:hogy a székhely kér­dése még nincs eldöntve, — 8 hogy Trefort miniszter most fogja beváltani a szegedi küldöttségnek tett azon ígéretét, miszerint See- gedet meglátogatja s ott informatiókat szerez az egyetem elhelyez- hetése kérdésében. — A budapesti egyetem fekete tábláján a rektortól értesítés jelent meg, melyben tudatja az egyetemi polgárokkal, hogy a rend­őrség panaszt tett az általok elkövetett éjjeli botrányok miatt. Mi­vel előfordultak oly esetek is, hogy a csendre intő rendőrt az illetők insultálták, a békés polgárok éjjeli nyugalma érdekében kénytele- nitve lesz a rendőri eljárás mellett a rektor az academiai fegyelmi eljárást az illető csendzavarók ellen alkalmazni. — A gyöngyös-parádi ut érdekében gr. Károlyi Gyula a me­gyéhez beterjesztett egy ajánlatot, mely a következőképen szól: „Tisztelt megjei közigazgatási bizottság. Midőn a több rendbeli me­gyei végzések és ministerialis rendeletek által, a megyei utak közé felvett gyöngyös-parádi ut kérdése tudomásomra jutott, többek előtt oda nyilatkoztam, hogy mint igen közelről érdekelt fél, hajlandó vagyok, ez ut kiépitése érdekében tetemes anyagi áldozatot hozni.

Next

/
Thumbnails
Contents