Eger - hetilap, 1881

1881-10-20 / 42. szám

457 E nyilatkozatomhoz képest, a következő ajánlatot teszem a t. köz- igazgatási bizottságnak. Én kész vagyok, a cseviczei ásvány-kúttól, Recsk községig, egy az európai utépiiészet színvonalán álló, köutat megépíttetni, ha viszont a megye részéről, először a megyei mér­nökség utasít tátik, bogy ezen útvonal kitűzését, az én szakembere­immel egyetértöieg foganatosítsa, — mert a jelenlegi tekervényes ut, némely helyeken más iránybua lenne vezetendő. Másodszor ké­rem a megyétől Párád, Bodony, Derecske, Recsk és Bállá közsé­gek gyalog, valamint szekeres közmunka erejét, in natura, rendel­kezésemre bocsájtani azon időre, mig ez útvonal kiépülhet, hogy azok által a szükséges földmunkát, és anyagszállításokat eszközöl­tethessem. Én magamra vállalom a kőfejtést, kötörésr, alapkölera- kást, hidak építését, útkaparó házak építését, stb. stb. mely mun­kák Lölt8égei, eddigi ez irányban tett tapasztalataim alapján, leg­alább 25—30.000 forintba fognak kerülni. A tisztelt megyének azt hiszem, kétségtelenül érdekében fekszik, hogy a parádi vas-timsós fürdő is emelkedjék, s ha nem is egy viiágfürdövé, de legalább egy első rangú hazai fürdővé fejlődjék, ez azonban csak úgy lehet, ha jó útja van, s ez által vid ke is czivilizálódik. Ha a t. megye ezen ajánlatomat elfogadja, akkor még az őszön hozzá fogatok a munkához, a legnagyobb erővel, hogy a földmunka, az útvonal egyrészén legalább jövő tavaszkor elkészülvén, én, az e czélra ho­zandó olaszhoni munkásaimmal a felépitraénynyel zavartalanul ha­ladhassak. Ezen ajánlatomat a t. megye közigazgatási bizottságának elfogadásra ajánlván, vagyok Párádon, 1881. szeptember 26-án. A t. megyei közigazgatási bizottságnak ^alázatos szolgája gróf Ká­rolyi Gyula s. k.-‘ — A vallás- és tanulmányi alap kezelésének ellenőrzésére ki­küldött katbolikus nagy bizottmány albizottsága f. hó 8 -án főm. és ft. dr. Hayuald Lajos bibornok és kalocsai érsek ur ö eruja la­kásán ülést tartott. — Apponyi Albert gróf f. hó 6-án adta be a magyarországi kaíholikus valláslap ügyében szerkesztett jelentését. — A középiskolai oktatásról szóló törvényjavaslat V. fej. 58. ' §. 2. p. szerint középiskolai tanárságra képesítést, egyéb föltétele­ken kivül, négy évi egyetemi, illetőleg műegyetemi vagy tauárkép- zü-intézeti tanfolyam végzése nyújt. Ezen föltétel, ha törvényerőre emelkedik, bizonyára nagy gondot fog okozni szerzetes rendeinknek. — Az aradi vértanúk emlékkövét e hó 16-án állították föl azon a helyen, melyet a haza leggyászosabb emléke szentel meg. Az emlék, mely az október 6-iki ünnepre nem készülhetett el, ma­gas, sötétszürke gránit obeliszk, homlokán ez aranybetüs vésettel: 1849 október 6. A talapzaton e felirat olvasható : AZ ARADI TIZENHÁROM VÉRTANÚ KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE EMELTETETT 1881. október 6-án. — A Szt.-István-Társulat választmánya Cziráky János gr. el­nöklete alatt a nyári szünidő után okt. 13-án tartotta első ülését. Cziráky üdvözlő szavai után Tárkányi Béla alelnök jelentette, hogy a társulat Károlyi István gr. temetésén Cziráky János gr. vezetése alatt részt vett; majd a megiiletödés hangján szólt a július 13-iki római merényletről. A társulat a fölött érzett felháborodását Czirá­ky gr. táviratilag tudatta a pápával. Megemlékezett ezután az al­elnök a lourdesi zarándoklásról, továbbá Ruzsicska János és dr. Suhayda .János elhunyt tagtársakról. A választmány e tagok halála fölött fájdalmának jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Végül bemutatta Tárkányi a társaság 1881-iki évkönyvét, 1882-re szóló naptárát, melyben Károlyi István gr. életrajza foglaltatik, s a felsőbb katho- licÍ8mus elemei ez. könyvet is. Ezeket legközelebb Cantu Caesar: Az utolsó 30 év története, és So-'s Mihály: A kereszténység állás­pontja a természetben,czimü müvei fogjak követni. A titkár fölol­vassa az uj tagok névsorát; az utolsó választmányi ülés óta a ta­gok száma egy alapitó és 40 r ndes taggal szaporodott. — Molnár Vid Bertalan czimzetes kanonok nyugalm. katonai plébános az ál­tala már előbb tett 600 frt. alapítványhoz kiegészítésül újabban 500 forintot adott át a társulatnak örök alapitványképen oly czélból, hogy ezen i 100 Irtnyi összeg évi kamataiból megfelelő számú szakkönyvek bocsáttassanak a temesvári katonai plébános rendelkezésére a katonák között való ingyen kiosztás végett, az újabb kiadás költségeinek fedezésére s aunak lehetővé tételére, hogy ezen katonák számára irt imakönyv példányonkint tiz kraj- czáron árultassék. A választmány köszönettel fogadta ezen újabb nagylelkű alapítványt, valamint a többi kisebb ajándékokat. Az I olvasott pénztári kimutatás szerint a társulat bevétele f. évi január | 1-je óta 65,291 frt. 36 kr; kiadása: 62,980 frt. 96 kr; pénztári maradvány: 2310 frt. 67 kr. Az ügynökségben ápril-szeptember hónapokban eladatott: 249, 824 példány könyv, 7,270 darab szent­kép, 12,211 darab egyéb nyomtatvány; készpénzben bejött 23,714 frt. 30 kr. — Figyelmeztetés. A m. kir. belügyminiszter által 1876-ik év­ben kiadott s jelenleg is érvényben lévő 59,560 számú körrendelet szerint a szőlőtulajdonosok és bortermelők sajat termésű általuk ke­zelt boraikat, nem csak kordókban, hanem rendesen dngaszolt, és saját pecséteikkei, vagy ólom lemezzel ellátott üvegekben is, saját helyiségeikben, de mindeD esetre, az álló és ülő vendégek, és e szerint a korcsmaszerü mérés, és fogyasztás teljes kizárásával el­adhatják. Kötelesek azonban a bortermelők a feutebb elősorolt mó­dozatok megtartása mellett palaczkokban eladandó saját termésű boraikat legkésőbb szüret után hat hét alatt és minden esetre az eladás megkezdése előtt az illető község­elöljáróságnál (Egerben a fogyasztási adóhivatalnál) bejelenteni. Az illető bortermelők saját termésű t oraikat az imént tüzetesen körülirt korlátok között a termelési község határán kivül egye­dül csak azon községben árúlüatják, a hol allandóau rendesen lak­nak, és ott is csak az esetben, ha ezen községben saját borpinezé- vel is biruak, melyben az önmaguk által termelt borokat tartják és kezelik.'1 Minthogy a szüret végén vagyunk, szükségesnek laituk az érdekelt bortermelők figyelmét ezen körülményre felhívni azzal hogy csak azon szőlőbirtokosok foghatják saját termésű boraikat duga­szolt palaczkokban szabadon eladhatni, kik boraikat szüret után, 6 (hat) hét alatt az egri fogyasztási adóhivatalnál bejelenteni fogják. — A vörös-kereszt-egylet igazgatósága gr. Károlyi Gyula és gr. Zichy Nándorné elnöklete alatt ülést tartott. A múlt ülés jegy­zőkönyvének hitelesitése után Liutner Imre igazgató jelenti, hogy a közgyűlés óta megalakult az árvamegyei választmány, a losonczvi- déki és sümegvidéki választmány, a kubini, beszterczei, gácsi, szi- nóbányai, kis-körösi, vadkerti, kalocsai, gyulafehérvári és miskolezi I fiók-egyletek, összesen 1694 taggal, minekfolytán az egylet 247 fiókegylet, megyei, vidéki és városi választmányból áll és 31.846 tagot számlái. A pénztári vagyon a kórházi alappal együtt, 163.560 forint 57 krajezárt teszen. A kórházi alapítók közé újabban léptek: gróf Kárácsonyi Guido 3000 frt, az egylet budapesti VIII. kerületi városi választmánya és gróf Teleki Sándorué 1000 — 1000 írttal. A fővárosi tanácsnak azon nemes elhatározásért, mely szerint az egylet által építendő „Erzsébet“ kórház számára 7652 [J ölnyi tel­ket díjtalanul enged át, jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. A seb- kötő csomagok beszerzése, a kórházi ágyak és ágynemüek mintái­nak megállapítása és a gyűjtött rubaneraüek és kötőszerek megha­tározása ügyében az egészségügyi bizottság kéretett föl javaslat tételére. Ezen bizottság áll: dr. Bartl Mór főtörzs-orvos, dr. Abay Hermann ezredorvos. dr. Korányi Fr. és dr. Lumniczer Sándor egy. tanárok, dr. Eliseher Gyula és dr. Jordán Fér. dr. Farkas László és dr. Puky Ákos egy. magántanárok és dr. Janny Gyula városi főorvos urakból. A horvát vörös-kereszt-egylet. azon felhívását, mely­ben az általa kiadott „A betegápolásról“ szóló munka pártolását kéri, az igazgatóság tudomásul vette ugyan, de miután az egylet a „Die Krankenpflege im Haus und im Hospital von Dr. Tb. Bill­roth“ ez. birneves munkát magyarra átfordittatni szándékozik, ezen műnk' t a fiókoknak hivatalból nem ajánlhatta. Az igazgatóság ta­pasztalta, hogy az egylet ezége nem jogositottak által kiváltképen mulatságok rendezésénél használtaik; tekintve azon körülményt, hogy az egylet az ily vigalmak jövedelméből csak igen ritkán vagy épen nem részesült osztalékban, a belügyminisztérium felkéretett, hogy a hatóságokat utasitsa, mikép idegeneknek csak azon eset­ben engedjék meg a mulatság megtartását, ha a rendezőség a köz­ponti választmány vagy vidéki fiók-egyletek Írásbeli engedélyét ké­pes felmutatni. — (Garay-ünnepély Pécsett.) A pécsi reáltanodái ifjúság meg­hatóan ünnepelte meg Garay emlékét f. hó 10-én az intézet dísz­termében. Jelen volt az egész tanári kar, az összes ifjúság és igen szép vendégkoszoru. Az ünnepélyt az ifjúság énekkara a „Szózat“ , elénekléséve! nyitotta meg; ezután Bokor tanár tartott alkalmi be­szédet, melyben Garayt az ifjúságnak példányképeül állítja fel. Ezt követé a versenyszavalás, melyben a kitűzött 1 arany jutal­mat Schulz J. 8. oszt. tanuló nyezte el, Garay „A legszebb hölgy“ cimü költeményének elszavalásával. — Az uj polgári törvénykezési rendtartás és a végrehajtásról szóló törvény, január hó elsején fog életbe lépni. Az életbelépte­tésre vonatkozó rendelet legközelebbről fog az igazságügyminiszte- rium kebelében tárgyalás alá vétetni. Minthogy az említett törvé­nyek az uj csődtörvénnyel kapcsolatban állanak, a csődtörvény élet- beléptetése is a jövő év kezdetére várható.

Next

/
Thumbnails
Contents