Eger - hetilap, 1881

1881-09-08 / 36. szám

390

Mind nem új dolog már ez. Humboldt szerint már a XV. század végén belátták, hogy az erdők pusztítása a levegő nedvességét s a lecsapódások mennyiségét kisebbíti. Németországban a múlt század végén számos szőlőhegy kipusztúlt, mert kiirtották az erdőt, mely azelőtt azokat az éjszaki szelek ellen hathatósan megvédelmezte.

Német,- Franczia,- Olaszországban, Ausztriában és Amerikában a leghirnevesebb tudósok foglalkoztak már e kérdéssel, s egész irodalmat képez az erdöpusztitások ellen irányzott müvek száma. A magyar tudományos akadémián 1864-ben tartott Hunfalvy János felolvasást e tárgyban, ami rögtön megindította pro és contra a heves vitatkozások hoszszú sorát. Hunfalvy 1873-ban újra értekezett az erdőnek az éghajlatra gyakorolt befolyásáról, s e nagyérdemű dolgozata már határozottan tudományos alapon, az észlelésekből merített számadatok, s a külföldi tudósok egybehangzó véleménye nyomán készült. Azóta is merülnek fel idönkint jóakaraté felszólalások, hogy elhangozzanak az erdötlen pusztában.

Az erdőknek az időjárás szabályozására gyakorolt behatásuknál nem kevésbbé fontos egy másik, a folyóvizek állására gyakorolt befolyásuk. Végelemzésben a folyók a patakok összefolyásából keletkeznek, s ezeknek áradása a folyók áradására döntő befolyással van. Gregerz svájczi mérnök határozottan azt mondja, hogy a Rajna mindaddig nem lesz gyökeresen szabályozható, mig a szabályozási munkálatokkal az áradások tulajdonképeni okáig a hegységekig vissza nem mennek.

III.

Egész Európa leledzik a hibában, mely az erdők pusztításában nyilvánúl. Ez alkalommal a sok közül csupán Svájcz históriájából kívánok egy pár tényt felhozni, melynek lakossága az erdővel való oktalan gazdálkodásáért eléggé meglakolt. Tandíjunk most az egyszer a magunk kárán kívül a más példáján is.

Savoya, de különösen Svajcz e század első felében az erdővel való gazdálkodást elég okszerütlenül Űzte. A nagyszámú erdők igen alkalmasaknak látszottak nagyobbszerü fakereskedés üzésére, s a svájcziak iparkodtak is a kínálkozó hasznot kizsákmányolni. Különösen Tessin kanton járt elöl az oktalan példával, melynek pedig alig volt aDnji erdeje, hogy természetes viszonyok között, a saját fogyasztását fedezhesse. A szomszéd Wallis és Graubünden követték különösen a rósz utat, de egész Svájczról elmondhatjuk, hogy része volt a hibában.

Nem gondolták meg a svájcziak sem, bogy az erdők a jótékony esőzéseket szabályozzák, a nagyobb lecsapódásoknak elejét veszik ; hogy minél sűrűbb az erdő, annál jobban felfogja az esőt, s a fák levelein, ágain és törzsein csak lassan bocsátja le az erdő földjét képező porhanyó humustalajra, mely képes azt nagy meny- nyiségben magába szívni, s csendesen szivárogtatni rendeltetése helyére : mig az elpusztult erdők helyén akadály nélkül zúdúl le a zápor, s nemcsak nem képes rövid idő alatt a földbe szivárogni, hanem miután nincs többé, a mi a talajt lekösse: a századok alatt képződött földréteggel, kövekkel, az ellenállásra többé képtelen iszonyú tömegekkel, egy pár év alatt megtölti a patakok medrét, eli- szapolja a természetes vizfogó medenezéket,, minek okvetetlen következménye az lesz, hogy a sebes folyású hegyi patakok kis áradások alkalmával is nem lesznek képesek többé medrekben megmaradni.

S a dolog csakugyan úgy történt. Az árvizek mind gyakori- abbak lettek, a földcsuszamlások az alámosott partokon napi renden voltak, s egész városok remegtek a pillanattól, mikor a föld eltűnik majd lábaik alól. Előbb virágzó, kiterjedt kereskedésit községek hurczolkodtak ki a magasabb hegyhátakra.

Természetes következménye volt ez örökös veszélynek az ellene való védekezés. Csakhogy eleintén a svajcziak is közvetetle- nül akarták a veszélyt elhárítani: szabályozták a partokat, töltötték, emelték a gátakat, építették a sarkantyúkat. De épen úgy voltak vele, mint mi : a független svájczi polgár nem tűrte a beavatkozást a saját ügyeibe, s igy eljárásukban nem volt öszhangzás.

Végre is a társulatoktól a szövetségi tanács vette kezébe az ügyet s 1858-ban vizmütani, földtani és erdészeti szempontokból megvizsgáltatta az összes folyóvízi és hegyrendszert. Öt évig tartó szorgalmas és szerencsés műszaki vizsgálat után, melyben Svajcz első tudósai vitték a vezérlő szerepet, kidolgozták az egyöntetű tervet, melynek létesítése folytán ma már egész Svajczban elég kielégítő viszonyok vannak mind vizszabályozási, mind erdészeti szempontból.

Széchenyi is belátta az erdöpusztitás káros következményeit,

s a Tiszavölgy rendezéséről irt müvében azt mondja: Sokan a Ti- szavölgy mindinkábbi elaljasodását Iegfökép az erdők általános elpusztításának tulajdonítják. És ebben alkalmasint igazuk van.“

B.

KiisiFtTizÉK— A király, szeptember 16-án visszatér Gödöllőre, 27-én megnyitja az orszá grtg y U1 é s t s 28-án este Bécsbe megy, hova '29-én reggel érkezik. Ő felsége gödöllői tartózkodása alatt néhányszor átjön Budára, audiencziát adni. Október első három-négy napjában vadászni megy Eisenerzbe.

— A lyceum körüli járdát asphalt burkolattal látják el. A munka már folyamatban van.

— A helybeli székesegyház főbejáratához vezető kolosszális lépcsözetet most uj faragott kövekkel rakják ki.

— Egervári P. Ágost neve a fiatal művésznek, ki néhány napja hogy városunkba jött. Volt alkalmunk látni „R á k ó c z y“ képeit és egy szent tárgyú képéhez készített vázlatát, s a legnagyobb elismeréssel adózhatunk kiváló tehetsége iránt. Történelmi arczké- pein, mely genre a festészetnek egyik legmagasabb foka, számos tökély nyilvánul, annyira tud uralkodni a kifejezés karakteriszti- kumán az arcz minden izma és lényege által, falakjait oly kivá- lólag tudja domborítani, s müvét oly festői öszhangba hozni, hogy arczképeit a legsikerültebbekké s öt kiváló arczképfestésszé teszik. Hosszú külföldi utazását 8 tanulmányát megelőző hazai kőrútjában városunkban is megállapodik rövid időre, hogy nekünk is szentelje tehetsége s törekvésének minden erejét. Fogadjuk öt a legnagyobb melegséggel s adjuk meg neki az alkalmat, hogy számos termékét hagyja nálunk !! Elvállal arczképkészitést, olajfestésben vagy szén- s krétarajzban, fénykép vagy természet után, a hogy a megrendelőnek tetszésére vagy nagyobb kényelmére esik, úgyszintén bibliai tárgyú képeket is készít. Hisszük, hogy müveit közönségünk, mely a müpártolásnak mindig kiváló példáját adta, ez ifjú művész törekvését is szives méltánylásával fogja jutalmazni. A megrendelők a művész lakása után tudakozódhatnak: Sir Antal porczellánkereskedésében, a piacz- téren.

— Időjárás. A forró, száraz napokra jótékony eső következett e hó 2-án s a következő két napon. A levegő meghüvösödött vidékünkön. Liptó megyében pedig aug. 29-én havazott.

— A hevesmegyei tarékpenztár választmánya f. é. 2-án Eötvös József eddigi ellenőrt pénztárnokká, és helyébe Remenyik Kálmán ügyvédet ellenőrré: a folyó hó 4-én tartott közgyűlésben pedig Toronyi Sándort felügyelő bizottsági tagnak és Komáromy Józsefet igazgató tanácsosnak egyhangúlag megválasztotta.

— Hirdetmény! A két Szálát összekötő fahíd épitése elrendeltetvén, ez erre vonatkozó ajánlati tárgyalás, illetőleg árlejtés folyó év September 9-én délután 4 órakor fog a város közháza nagy termében megtartatni. A költségvetés, és egyéb feltételek a városi főjegyzőnél tekinthetők meg. Egerben, 1881. évi September

3-án tartott tanácsülésből. Egerváros polgármestere, Tavasy Antal.

— Tisza Kálmán miniszterelnök szeptember első napjaiban utazott el Ostendéből és szeptember 6-án érkezett Budapestre.

— Az országgyűlés öt éves tartamára vonatkozó törvényjavaslat a következő országgyűlés első ülésszakában fog beterjesztetni.

— A magyar államvasutak a miskolczi hadgyakorlatok következtében annyira igénybe vannak véve, hogy több állomáson szeptember 8—16-ig a teherforgalmat kénytelenek lesznek beszüntetni. Ez állomások Mezőkövesd, Kálkápolna, Füzesabony, Ernőd, Nyékládháza, Miskolcz, Tiszalucz, Szerencs, Szikszó. Az ezen állomásokon szeptember 7-ikéig feladott áruk azonban minden mások előtt hamarabb fognak elszállittatni.

— B. Splényi-Blaha asszony, mégis a népszínházé marad. A művésznő sept. 3-án irta alá a szerződést, 14000 frt évi fizetéssel. Októberben Blaha asszony két hétig Berlinben fog vendégszerepelni.

— Vasúti szerencsétlenség. E hó 2. és 3-dika közti éjjel a 8. számú személyvonat egy a szobbi állomás előtt állott tehervonatnak oly erővel nekiment, hogy az összeütközés folytán a mozdonyvezető és a vonatvezetö súlyosan, öt utas könnyen megsérült. — A személy- vonat mozdonya és a tehervonat 14 kocsija tetemesen megrongál- tatott s részben ki is sikamlotf. A személyvonatok azonban az utasoknak Szobbon való átszállása mellett közlekednek. A megsérült utasok azonnal orvosi gyógykezelés alá vétettek és már haza is utaztak. Az államvasut-társulat magyar vonalainak üzletvezetője,