Eger - hetilap, 1881
1881-09-08 / 36. szám
391 Blasovits aligazgató a vizsgálati bizottsággal azonnal a helyszínre sietett, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye és az esemény szigorú megvizsgálását eszközölje. — Az unitáriusok főtanácsa, legutóbbi ülésén bizottságot választott, s azt megbízta, hogy a hadügyminisztériumnak az unitárius házasságokra vonatkozó rendelete ellen folyamodást terjeszszen elő a kormányhoz. A folyamodás azonnal elkészittetvén, azt a főtanács helybenhagyta s felküldte a kormányhoz. — A belügyminiszter egyik rendeletében kimondta, hogy a regálecsonkitások tárgyában utolsó fokban a közigazgatási bizottságok Ítélnek. A belügyminisztérium által követett gyakorlat szerint a regálecsonkitások nem képeznek rendőri kihágásokat és az e miatt kiszaboU bírságok behajthatlanságuk esetén nem változtatan- dók át elzárásra. — A megyei tisztviselőknek a közigazgatás érdekében élethossziglan leendő alkalmaztatása, s mint ilyeneknek nyugdijképesi- tése tárgyában, Esztergommegye közigazgatási bizottsága a miniszterelnökhöz újabban előterjesztést tett. — A kecskeméti reform, jogakademia — mint olvassuk, — megszűnt. — A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvény- könyv 54. §-ának rendelkezéséhez képest bizonyos törvényszegések elkövetői ellen, a szabadságvesztés büntetésen felül mellékbüntetésként a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának ideiglenes felfüggesztése is alkalmazandó. Miután az ezen mellékbüntetéseket megállapító Ítéletek pontos végrehajtása s a netaláni visszaélések megakadályozása csak azon esetben remélhető, ha a jogerejü Ítéletek kellően nyilvántartatnak; az igazságügyi m. kir. miniszter részéről kibocsátott körrendelettel felhivattak az összes első folyamo- dásu kir. törvényszékek és járásbiróságok, hogy — a mennyiben ezt eddig nem tették volna — mindazon Ítéleteket, a melyekben a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése együtt vagy külön kimondatik, a jogerőre emelkedés után másolatban, az elitéit egyénre nézve illetékes közigazgatási hatósággal mulhatlanul közöljék, az 1878. évi V. t. ez. életbelépte óta eddig hozott s a jelzett mellékbüntetéseket már alkalmazott jogerős Ítéleteket pedig ezúttal utólag küldjék meg. — Emlékoszlop az országhatárán. Magyar- és Gácsország közös határán, a Beszkid nevű vizosztón, három kilométernyi távolságban a Laturkátol álland egy emlék. Magyav ember előtt szent e hely. A bonszerzö Árpád itt vezette be párduezos elődeinket egy ezer év előtt. Rákoczy Ferencz itt búcsúzott a szegény megtépett Magyarországtól. E helyen most már áll a négy méter magas obe- liszk. Púm József kir. főmérnök emeltette. A gróf Schönborn-féle munkácsi uradalom hazafias igazgatója, két vastáblát öntetett, melyek az oszlop oldalaiba illesztettek. Egyiken „Magyarország“ és „Beregmegye“ fölirat közt az ország czimere ékeskedik ; a másikon Kórody Sándor következő dystichona olvasható : „Honfi ! e bérezormon szived hevesebb dobogása Jelzi, hogy ősi honod drága határa ez itt. Itt hangzott egykor riadó csatakürtje Lehelnek, Nagy Rákóczink itt hullata búcsukönyüt. Szent kegyelet tüze gyűl itt minden csipkebokorban ; Oldozd meg saruid’; szent hely ez itt a hol állsz ! Az emlék ünnepélyes fölavatása szeptember hó 4-ére tűzetett ki. — A vidéki kereskedelem és ipar érdekében. Pauler Tivadar igazságügyminiszter a napokban valamennyi kir. törvényszék elnökéhez e körrendeletét intézte: A keresk. és iparkamarák, a földm.-, ipar.-, és keresk, miniszter ur által is támogatva, azon kérelmöket terjesztették elő, hogy a vidéki törvénykezési hivatalok számára szükséges irodai anyagszerek beszerzése, illetőleg szállítása decen- tralizáltassék. A felhozott s figyelmen kivlil nem hagyható indokokból, a vidéki ipar s kereskedelem érdekében és azért is, hogy az elnök urak hatáskörét tovább terjeszszem: vezetésük alatti kir. törvényszék, valamint az annak területéu levő kir. járásbiróságok és az ügyészség számára szükséges azon irodai anyagszerek beszerzését, melyeket az 1879. évi 10 801. sz. a. kiadott körrendeletem szerint „Légrády testvérek" budapesti könyvnyomda-tulajdonos ezég szállított, az eddig követett központosítási rendszer elejtése mellett a hazai gyár- s iperkészitmények lehető tekintetbe vétele czéljából, a jövő év január 1-töl kezdve elnök urakra bízom. Ehhez képest utasítom elnök urakat, hogy a vezetésük alatti királyi törvényszékek, valamint az azok területén lévő kir. járásbiróságok és az ügyészség ezen szükségleteinek beszerzése körül azon eljárást kövessék, mely az irodai szükségletek beszerzésére nézve az 1880. évi 34.801. sz. a. kiadott szabályrendeletben egynémely irodai szerek beszerzésére nézve elrendeltetett. A fekete tintára nézve az 1876. évi 25.486. sz. a. kiadott körrendelet azonban továbbra is érvényben maradt stb. — Egy illetékességi kérdés eldöntése. Kérdés tétetvén a belügyminiszternél az iránt: hogy az 1878. V. t. ez. 85 §-ának 4. pontja értelmében vétség miatt kiszabandó rendőri büntetés, a köz- igazgatási vagy a bírósági hatáskörhez tartozik-é ? a m. kir igazságügyi miniszterrel egyetértöleg, a következőkről értesíti miheztartás végett a törvényhatóságot: „A kérdés tárgyát sem képezheti, miszerint vétség miatt közigazgatási hatóság büntetést nem szabhat ki, mert abból, hogy a törvényszakasz (85. §. 4. pontja) rendőri büntetés alkalmazását Írja elő, nem következik az: hogy azt rendőri hatóságnak is kell kiszabnia, miután az 1878. V. t. ez. anyagi jogszabályokat s nem anyagi joggá tartalmaz, hanem következik az: hogy a vétség minősége szerint illetékes bíróság a rendőri büntetést alkalmazza. A bíróság eljárása ily esetekben kö- rülbelöl oly természetű, mint a correctionalisatio esetén, midőn a kir. törvényszék esetleg egy napi fogházbüntetést s egy forintnyi pénzbüntetést is szabhat ki (1878. V. t. ez. 92. §.) Felhívom an- nálfogva a törvényhatóságot, hivatkozással a m. kir. bttntetö-tör- vénykönyvek életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t. ez. végrehajtása tárgyában múlt évi augusztus 17-én 38547. szám alatt kibocsátott itteni körrendeletre, hogy az ezen körrendeletem értelmében, a kihágási ügyekben való eljárásra hivatott alantas közigazgatási hatóságokat megfelelöleg utasítsa arra nézve, hogy az 1878. V. t. ez. 85. §-ának 4) pontjában megjelölt vétségekben el ne járjanak, hanem az azokra vonatkozó följelentéseket s kapcsolatos iratokat az illetékes biróságokhoz küldjék át. Ha valamely bíróság ellenkező nézetben találna lenni, s magát illetéktelennek tekintvén, az iratokat a közigazgatási hatóságnak visszaküldené, az esetben ezen összes iratok ide felterjesztendök lesznek, hogy az 1869. évi IV. t. ez. 25. §-a alapján a m. kir. minisztertanács ha' tározata elöidéztethessék. Budapest, 1881. juoius 15-én.“ — Nemzetközi gabona-vásár: Bécsben aug. 30. és 31-én. Az idei gabonavásár csekélyebb forgalmú volt mint a múlt évi, minek oka, főleg a tulajdonosok által tartott magas árak. Az árpa üzlet szünetel; zab mind eladatott. Kivitelre Svajcz és Dél-Németor- szág vásárolt. Eladatott: 103.000 mm. búza, 70,000 mm. árpa- 7.300 mm. rozs. A forgalom búzában, 170.000, árpában 180,000,, rozsban 20.000, repczepogácsában 10,000 métermázsára rúgott. — Ruzicska Nép. János egyetemi tanár a fővárosban szélhü- dés folytán váratlanul elhunyt. Ruzicska a theologiai facultáshoz tartozott s az egyházjoggal foglalkozott kiválólag. Béke poraira. — Szegzárdon e hó 4-én méhai Garay János ott született költőnk emlékére ünnepély rendeztetett, mely alkalommal nevezett jelesünknek szülőházára emléktábla illesztetett. — A kathol. legényegylet negyedszázados jubileuma Budapesten e hó 4-én igen érdekesen folyt le. — A budapesti állami középipartanodában (VÍH. kir. Bódza- fa utcza 28. sz.) a beiratások e hó 1-sö napján megkezdődtek és 15-éig tartanak; — a felvételi vizsgálatok pedig 13 és 14-kén lesznek. — Az ügyvédi vizsgálatokról igen érdekes statisztikát tesz közzé a hivatalos lap. Az 1875—1880. években, vagyis 6 év alatt a két kir. táblánál 1332 ügyvédi vizsgálat tartatott, amelyből 110 kizárólag váltó-ügyvédi vizsga volt. A közönséges vizsgálatra 2262 egyén jelentkezett, akik közül másodízben 367 vizsgáltatod meg. Az első ízben jelentkezettek közül képesittetett 75-73 °l 0» a másodízben jelentkezettek közül pedig 88-28°/0 képesittetett, tehát számszerűleg összesen 1759—77'76°/0, visszavettetett pedig 503—22.24°/0. Csupán váltó-ügyvédi vizsgára 138 egyén jelentkezett, (7 másodízben) ezek közül képesittetett 125—90‘58°/0, visszavettetett 13— 9-42°/o- Egy évben átlag 400 egyén vizsgáltatott meg, képesittetett pedig 314. Megjegyzendő egyébiránt, hogy az ügyvédi vizsgálatra jelentkezők száma évröl-évre apad, ugyannyira, hogy mig az 1875. évben jelentkezők száma 420 volt, 1880. évben már csak 208 egyén tett vizsgálatot. — Az 1848/9-iki honvédek központi választmánya sept. 2-án tartott ülésében egyhangúlag elfogadta Novák Gusztáv főjegyző következő indítványát: „Tekintve a honvédmenház jövőjének nagy fontosságú kérdését és ezzel kapcsolatban a végleges intézkedés messze kiható horderejét„tekintve azon tagadhatatlan tényt, hogy a menház alapitói a tulajdonjogot az 1848/9-iki összes honvédségre ruházták át, és igy a létkérdés mikénti eldöntéséhez hozzájárulási joggal is birnak;“ „tekintve alapszabályaink erre vonatkozó intéz