Eger - hetilap, 1881

1881-09-08 / 36. szám

391 Blasovits aligazgató a vizsgálati bizottsággal azonnal a helyszínre sietett, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye és az esemény szigorú megvizsgálását eszközölje. — Az unitáriusok főtanácsa, legutóbbi ülésén bizottságot vá­lasztott, s azt megbízta, hogy a hadügyminisztériumnak az unitárius házasságokra vonatkozó rendelete ellen folyamodást terjeszszen elő a kormányhoz. A folyamodás azonnal elkészittetvén, azt a főtanács helybenhagyta s felküldte a kormányhoz. — A belügyminiszter egyik rendeletében kimondta, hogy a regálecsonkitások tárgyában utolsó fokban a közigazgatási bizott­ságok Ítélnek. A belügyminisztérium által követett gyakorlat szerint a regálecsonkitások nem képeznek rendőri kihágásokat és az e miatt kiszaboU bírságok behajthatlanságuk esetén nem változtatan- dók át elzárásra. — A megyei tisztviselőknek a közigazgatás érdekében élet­hossziglan leendő alkalmaztatása, s mint ilyeneknek nyugdijképesi- tése tárgyában, Esztergommegye közigazgatási bizottsága a minisz­terelnökhöz újabban előterjesztést tett. — A kecskeméti reform, jogakademia — mint olvassuk, — megszűnt. — A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvény- könyv 54. §-ának rendelkezéséhez képest bizonyos törvényszegések elkövetői ellen, a szabadságvesztés büntetésen felül mellékbüntetés­ként a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának ideiglenes felfüggesztése is alkalmazandó. Miután az ezen mellékbüntetéseket megállapító Ítéletek pontos végrehajtása s a netaláni visszaélések megakadályozása csak azon esetben remélhető, ha a jogerejü Ítéle­tek kellően nyilvántartatnak; az igazságügyi m. kir. miniszter ré­széről kibocsátott körrendelettel felhivattak az összes első folyamo- dásu kir. törvényszékek és járásbiróságok, hogy — a mennyiben ezt eddig nem tették volna — mindazon Ítéleteket, a melyekben a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése együtt vagy külön kimondatik, a jogerőre emelkedés után másolat­ban, az elitéit egyénre nézve illetékes közigazgatási hatósággal mulhatlanul közöljék, az 1878. évi V. t. ez. életbelépte óta eddig hozott s a jelzett mellékbüntetéseket már alkalmazott jogerős Ítéle­teket pedig ezúttal utólag küldjék meg. — Emlékoszlop az országhatárán. Magyar- és Gácsország kö­zös határán, a Beszkid nevű vizosztón, három kilométernyi távol­ságban a Laturkátol álland egy emlék. Magyav ember előtt szent e hely. A bonszerzö Árpád itt vezette be párduezos elődeinket egy ezer év előtt. Rákoczy Ferencz itt búcsúzott a szegény megtépett Magyarországtól. E helyen most már áll a négy méter magas obe- liszk. Púm József kir. főmérnök emeltette. A gróf Schönborn-féle munkácsi uradalom hazafias igazgatója, két vastáblát öntetett, me­lyek az oszlop oldalaiba illesztettek. Egyiken „Magyarország“ és „Beregmegye“ fölirat közt az ország czimere ékeskedik ; a má­sikon Kórody Sándor következő dystichona olvasható : „Honfi ! e bérezormon szived hevesebb dobogása Jelzi, hogy ősi honod drága határa ez itt. Itt hangzott egykor riadó csatakürtje Lehelnek, Nagy Rákóczink itt hullata búcsukönyüt. Szent kegyelet tüze gyűl itt minden csipkebokorban ; Oldozd meg saruid’; szent hely ez itt a hol állsz ! Az emlék ünnepélyes fölavatása szeptember hó 4-ére tű­zetett ki. — A vidéki kereskedelem és ipar érdekében. Pauler Tivadar igazságügyminiszter a napokban valamennyi kir. törvényszék elnö­kéhez e körrendeletét intézte: A keresk. és iparkamarák, a földm.-, ipar.-, és keresk, miniszter ur által is támogatva, azon kérelmöket terjesztették elő, hogy a vidéki törvénykezési hivatalok számára szükséges irodai anyagszerek beszerzése, illetőleg szállítása decen- tralizáltassék. A felhozott s figyelmen kivlil nem hagyható indokok­ból, a vidéki ipar s kereskedelem érdekében és azért is, hogy az elnök urak hatáskörét tovább terjeszszem: vezetésük alatti kir. tör­vényszék, valamint az annak területéu levő kir. járásbiróságok és az ügyészség számára szükséges azon irodai anyagszerek beszer­zését, melyeket az 1879. évi 10 801. sz. a. kiadott körrendeletem szerint „Légrády testvérek" budapesti könyvnyomda-tulajdonos ezég szállított, az eddig követett központosítási rendszer elejtése mellett a hazai gyár- s iperkészitmények lehető tekintetbe vétele czéljából, a jövő év január 1-töl kezdve elnök urakra bízom. Ehhez képest utasítom elnök urakat, hogy a vezetésük alatti királyi törvényszé­kek, valamint az azok területén lévő kir. járásbiróságok és az ügyészség ezen szükségleteinek beszerzése körül azon eljárást kö­vessék, mely az irodai szükségletek beszerzésére nézve az 1880. évi 34.801. sz. a. kiadott szabályrendeletben egynémely irodai sze­rek beszerzésére nézve elrendeltetett. A fekete tintára nézve az 1876. évi 25.486. sz. a. kiadott körrendelet azonban továbbra is érvény­ben maradt stb. — Egy illetékességi kérdés eldöntése. Kérdés tétetvén a bel­ügyminiszternél az iránt: hogy az 1878. V. t. ez. 85 §-ának 4. pontja értelmében vétség miatt kiszabandó rendőri büntetés, a köz- igazgatási vagy a bírósági hatáskörhez tartozik-é ? a m. kir igaz­ságügyi miniszterrel egyetértöleg, a következőkről értesíti miheztar­tás végett a törvényhatóságot: „A kérdés tárgyát sem képezheti, miszerint vétség miatt közigazgatási hatóság büntetést nem szab­hat ki, mert abból, hogy a törvényszakasz (85. §. 4. pontja) ren­dőri büntetés alkalmazását Írja elő, nem következik az: hogy azt rendőri hatóságnak is kell kiszabnia, miután az 1878. V. t. ez. anyagi jogszabályokat s nem anyagi joggá tartalmaz, hanem kö­vetkezik az: hogy a vétség minősége szerint illetékes bíróság a rendőri büntetést alkalmazza. A bíróság eljárása ily esetekben kö- rülbelöl oly természetű, mint a correctionalisatio esetén, midőn a kir. törvényszék esetleg egy napi fogházbüntetést s egy forintnyi pénzbüntetést is szabhat ki (1878. V. t. ez. 92. §.) Felhívom an- nálfogva a törvényhatóságot, hivatkozással a m. kir. bttntetö-tör- vénykönyvek életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t. ez. vég­rehajtása tárgyában múlt évi augusztus 17-én 38547. szám alatt kibocsátott itteni körrendeletre, hogy az ezen körrendeletem értel­mében, a kihágási ügyekben való eljárásra hivatott alantas közi­gazgatási hatóságokat megfelelöleg utasítsa arra nézve, hogy az 1878. V. t. ez. 85. §-ának 4) pontjában megjelölt vétségekben el ne járjanak, hanem az azokra vonatkozó följelentéseket s kapcso­latos iratokat az illetékes biróságokhoz küldjék át. Ha valamely bíróság ellenkező nézetben találna lenni, s magát illetéktelennek tekintvén, az iratokat a közigazgatási hatóságnak visszaküldené, az esetben ezen összes iratok ide felterjesztendök lesznek, hogy az 1869. évi IV. t. ez. 25. §-a alapján a m. kir. minisztertanács ha­' tározata elöidéztethessék. Budapest, 1881. juoius 15-én.“ — Nemzetközi gabona-vásár: Bécsben aug. 30. és 31-én. Az idei gabonavásár csekélyebb forgalmú volt mint a múlt évi, mi­nek oka, főleg a tulajdonosok által tartott magas árak. Az árpa üz­let szünetel; zab mind eladatott. Kivitelre Svajcz és Dél-Németor- szág vásárolt. Eladatott: 103.000 mm. búza, 70,000 mm. árpa- 7.300 mm. rozs. A forgalom búzában, 170.000, árpában 180,000,, rozsban 20.000, repczepogácsában 10,000 métermázsára rúgott. — Ruzicska Nép. János egyetemi tanár a fővárosban szélhü- dés folytán váratlanul elhunyt. Ruzicska a theologiai facultáshoz tartozott s az egyházjoggal foglalkozott kiválólag. Béke poraira. — Szegzárdon e hó 4-én méhai Garay János ott szü­letett költőnk emlékére ünnepély rendeztetett, mely alkalommal ne­vezett jelesünknek szülőházára emléktábla illesztetett. — A kathol. legényegylet negyedszázados jubileuma Budapes­ten e hó 4-én igen érdekesen folyt le. — A budapesti állami középipartanodában (VÍH. kir. Bódza- fa utcza 28. sz.) a beiratások e hó 1-sö napján megkezdődtek és 15-éig tartanak; — a felvételi vizsgálatok pedig 13 és 14-kén lesznek. — Az ügyvédi vizsgálatokról igen érdekes statisztikát tesz közzé a hivatalos lap. Az 1875—1880. években, vagyis 6 év alatt a két kir. táblánál 1332 ügyvédi vizsgálat tartatott, amelyből 110 kizárólag váltó-ügyvédi vizsga volt. A közönséges vizsgálatra 2262 egyén jelentkezett, akik közül másodízben 367 vizsgáltatod meg. Az első ízben jelentkezettek közül képesittetett 75-73 °l 0» a másod­ízben jelentkezettek közül pedig 88-28°/0 képesittetett, tehát szám­szerűleg összesen 1759—77'76°/0, visszavettetett pedig 503—22.24°/0. Csupán váltó-ügyvédi vizsgára 138 egyén jelentkezett, (7 másodíz­ben) ezek közül képesittetett 125—90‘58°/0, visszavettetett 13— 9-42°/o- Egy évben átlag 400 egyén vizsgáltatott meg, képesittetett pedig 314. Megjegyzendő egyébiránt, hogy az ügyvédi vizsgálatra jelentkezők száma évröl-évre apad, ugyannyira, hogy mig az 1875. évben jelentkezők száma 420 volt, 1880. évben már csak 208 egyén tett vizsgálatot. — Az 1848/9-iki honvédek központi választmánya sept. 2-án tar­tott ülésében egyhangúlag elfogadta Novák Gusztáv főjegyző követ­kező indítványát: „Tekintve a honvédmenház jövőjének nagy fontos­ságú kérdését és ezzel kapcsolatban a végleges intézkedés messze kiható horderejét„tekintve azon tagadhatatlan tényt, hogy a menház alapitói a tulajdonjogot az 1848/9-iki összes honvédségre ruházták át, és igy a létkérdés mikénti eldöntéséhez hozzájárulási joggal is birnak;“ „tekintve alapszabályaink erre vonatkozó intéz­

Next

/
Thumbnails
Contents