Eger - hetilap, 1881

1881-08-18 / 33. szám

361 odahatni szíveskedjék, hogy azok kisebb, de egyébként a beszál­lásolásra alkalmas községeket is fogadjanak beszállásolási helyül. — A királynak a Miskolcz környékén legközelebb megtartan­dó nagy őszi hadgyakorlatokra vonatkozó utazási programmja mindeddig még nem volt ugyan véglegesen megállapítható, minda­zonáltal — a mint hírlik — általában a következő dispozi- cziók vannak kilátásba véve : A király már augusztus 29-én vagy 30-án Mezö-Kövesdre fog érkezni, hogy az ott tartandó nagy lo­vassági hadgyakoi latokban részt vehessen. Szeptember 5—6-án azután a király Miskolczra megy s itteni tartózkodása 4—6 napra fog terjedni. Innen az uralkodó Újfalura rándul, a hol Harkányi Frigyes kastélyában fog megszállani s ott egy éjen át meg is hál. Az utóbb nevezett helyről ö felsége a tulajdonképeni zárhadgya­korlatokra Szerencsre utazik ; a főhadiszállás ott lesz felütve s az idegen államokból való katonai egyének is Szerencsen lesznek el­szállásolva. — Mezö-Kövesden a Király ö Fölségének fogadtatására nagy előkészületek történnek. Közelebb, ott 200 tagból álló népbanderium alakult; ezeknek fele az egri járás felső szakaszából való. — A budai m. kir. pénzügyigazgatóság 45375/881 sz. leirata által, a czukor és kávé fogyasztási adónak Egerben megváltása tárgyában a Il-ik esetleg a III ik árverés megtartását elrendeli. A feltételek az előbbiek. Kikiáltási ár: czukorra 4404 fr. 55V2 kr. ká­véra 2095 frt. 08 kr. — Az országos tanszermúzeumot, e hó 12-én 31 /2 órakor nyi­tották meg ünnepélyesen a Köztelken. — Országos nöipar-kiállitás Budapesten. A rendező bizottság a következő szabályokat tette közzé: 1. A kiállítás naponkint reg­gel 8 órakor nyílik meg. 2. Belépti-jegyek, hétköznapon 40 kr.- javal, gyermekek számára 20 kr.-javal, ünnep- és vasárnapokon általában 20 kr.-jával a napi pénztárnál adatnak ki. Ugyanott kap­hatók : a kiállítási név- és tárgymutató egy darab ára 30 kr., kiál­lítási sorsjegyek egy darab ára 25 kr., és a kiállítási emlékérmek darabja 25 kr. 3. A kiállítási helyiségekben botot, nap- és eser­nyőt, kézitáskát stb. vinni nem szabad. Ezek a főlépcső alján levő ruhatárban helyezendök el, hol azok őrizetéért személyenkint 2 kr. fizetendő. 4. A kiállítási helyiségekben dohányozni nem szabad. 5. A kiállítási tárgyakat érinteni, szekrényeket kinyitni stb., nem sza­bad. 6. Az eladó tárgyak vásárlása a kiállítási titkár vagy helyet­tese fölvilágositása utján történhetik. A megvásárolt kiállított tárgyak csak a zárlat után vihetők el. Kivételt képeznek ezen szabály alól azon kiállítók, kik állandó képviselőt tartanak és apróbb eladásra szánt s a tárlatban azonnal helyettesíthető tárgyakat tartanak. 7. A kiállítási helyiségekben veres bordeauxszinü kokárdával ellátott fel­ügyelők vannak alkalmazvaa, kiknek kötelessége lévén e szabály­zat betartásáról gondoskodni, a t. ez. közönség fölkéretik, hogy e. fölügyelők figyelmeztetéseit tekintetbe venni sziveskedjék. A felü­gyelők a kiállítási tárgymutatót, sorsjegyeket és emlékérmeket szin­tén elárusíthatják a 2. pontban kitett árak mellett. 8. A kik a föl- ügyelők ismételt, szabályszerű figyelmeztetésének nem engednek és e rendszabályokat tudva megsértik, a kiállítási rendezőségnek to­vábbi intézkedés végett azonnal bejelentetnek. 9. A bezárás naponta d. u. 6 órakor történik ; a záróra közeledését J/2 és 3/4 5 órakor, az első és második csengetés, a zárórát 6 órakor a harmadik csen­getés jelzi. — Az állandó képviselőkkel biró kiállítóknak joguk van egy fél órával a záróra után tárgyaik netáni rendezése végett ott maradni. A negyedik csengetés után azonban a kiállítási helyi­ségek végkép kiüritendök. 10. E szabályzat a kiállítási rendezőség által a szükséghez és viszonyokhoz képest módosítható. Minden vál­tozás idejekorán és kellőképen közhirré tétetik. — Szülésznői tanfolyam. A budapesti tudományegyetemen az eddig fennforgóit akadályok megszűntével a szülésznői tanfolyam ismét rendesen félévenkénti folyamokban fog tartatni. Az I. félévi tanfolyamnál a felvételek szeptember 1-én kezdődnek s bezárólag 15-ig tartanak. A második félévi tanfolyamra a beiratások, 1882. január 5-töl bezárólag 20-ig fognak tartani. Kellékek a felvételhez : a) keresztlevél, b) az illető község által kiállított erkölcsi és ille­tékességi bizonyítvány, c) rendszerint 20 évtől 40 évig terjedő élet­kor (melytől eltérés csak kivételes esetekben engedtetik), d) irás és olvasás, de mindenesetre legalább olvasni tudás. — Szegény legények a Mátrában. — Már a tavasz óta hire jár, hogy öt megszökött fegyencz barangol a Mátrában. — Úgy látszik, nagyon kevés vizet zavarnak, mert nem igen bolygatja őket senki. Legfeljebb a tanyákra látogatnak el egy kis elemózsiáért, de ekkor is inkább kérésre fogják a dolgot, mintsem követelnének. — A Mát­rában járó vadászok egypárszor látták őket, de a beszélgetésre, és zajra sebtiben eltűntek az erdő sűrűjébe. — Néhány nappal ezelőtt egyik kerülő összeakadt velők az erdőn. Kikérdezték a világ fo­lyásáról : hogy s mint van odakint, t. i. az erdőn túl az élet, nem hallott-e valamit róla, hogy őket nyomoznák ? stb. — De a csen­des beszélgetés végén majd baj kerekedett. — Az egyik el akarta venni a kerülő fegyverét, ez meg természetesen nem volt hajlandó oda adni; ebből szóvita, aztán dulakodás támadt. — Végre a be­tyárok egyike, nyilván a fejők, rákiáltott: „Ne bántsd, ez is sze­gény, ennek is szüksége van a fegyverre.“ — S ott hagyták a kerülőt. — A vörös-kereszt egylet e hó folyamán több fiók egylet meg­alakulásáról vett hivatalos tudomást; köztük a heves megyei­ről; melynek elnökeivé: Remenyik József és Remenyik Józsefné, alelnökökké Máder Miksa és Máder Miksáné, jegyzővé Ivády Ru­dolf, titkárrá Spitzer Vilmos és pénztárnokká Ivády Aloizia válasz­tattak. — Az országos tanitógyülés Budapesteu augusztus 12-én 9 órakor nyittatott meg Békey Imre tanfelügyelő által a képviselöház üléstermében. Békey üdvözli a megjelenteket, s azután fölkéri, hogy korelnököt válaszszanak. A gyűlés egyhangúlag Gáspár János Dobokamegye tanfelügyelőjét választotta meg, ki a gyűlést rövid beszéd kíséretében újra megnyitotta. Ezután körjegyzőknek Berecz ; Gyula fehértemplomi és Rieger Imre kolozsvári tanitók választattak j meg. Következett a kijelölő bizottság választása, melybe megvá­lasztattak : Zádor Gyula pozsonyi, Papp Péter debreczeni, Sárkány Gábor beregi, Lakits Vendel budapesti, Györgyössy Rezső aradi, Vass Mátyás szegedi, dr. Kiss Áron budapesti és Szeligman Elea- zár szintén budapesti tanitók. A candidáló bizottság félrevonulván, az elnök felfüggeszti a gyűlést, Körülbelül félórai tanácskozás után a kijelölő bizottság megtette ajánlatát, mely szerint elnökségre ajánl- tatnak : Békey Imre, dr. Kiss Áron és Vass Mihály. Alelnökségre: Göbel János, Péterffy Sándor és Györgyössy Rezső. I. jegyzöségre: Berecz, Lakits, Rieger. II. jegyzöségre: Petrovay, Szánthó, Erdélyi. III. jegyzöségre: Csathó, Bálint és Majelis. A szavazás eredménye a következő: Beadatott összesen 188 szavazat. Ebből a candidált elnökök közül Békey Imre 112, Lakits Vendel 72 szavazatott ka­pott. A többi szavazat megoszlott. A jelölt alelnökök közül Göbel János 102, Reberics Imre 48 szavazatot kapott. A candidált jegy­zők közül Berecz Gyulára 174, Csathó Alajosra 113, Rieger Imré­re 96 szavazat esett, a többi szavazat megoszlott. Megválasztattak e szerint elnökül Békey Imre, alelnökül Göbel János, jegyzőkul Berecz Gyula, Csathó Alajos és Rieger Imre. — Zágrábból jelentik: hogy Vojnovics és Urbanovics egyetemi tanárok állítólag maguktartásuk miatt állásuktól felmenttettek. Mind­ketten tudvalevőleg a tartománygylilés utolsó ülésszakában a Mra- zovics-töredékhez tartoztak s abban vezérszerepet játszottak. To­vábbá Bedekovics Kamillo főmérnök, Spun, a volt állami főügyész­nek sógora, büntetésül Zágrábból Eszékre helyeztetett át. Végül No­votny bellovári reáltanodái igazgató ellen fegyelmi vizsgálat indít­tatott. Mint hírlik, ezzel még az eljárások sora a hivatalnokok el­len nincs befejezve. — Prágából írják, hogy a rendőrség átmotozta az összes pa- pirkereskedéseket a cseh nyelvű vignettek miatt, melyek a tíz forintos bankjegyekhez használtatnak. Két papirkereskedönek e fajta egész készletét lefoglalták. — A prágai cseh nemzeti színház aug. 13-án egészen leégett; csak négy fala maradt meg. A tűz esti 6 órakor ütött ki, és 11-ig tartott. A hatóság szorgosan puhatolja a tűznek miként való kelet­kezését; de még nem tudatik bizonyosan, váljon a festő teremben elkövetett gondatlanság következtében ütött ki a tűz, avagy a padláson dolgozó bádogosok a bűnösök, kikről Jung házmester azt mondá, hogy ő tűzhelyet fedezett fel a bádogosoknál, midőn azok a háztető alatt a villámhárítón dolgoztak. Hasonló nyilatkozatot tesz még több tanú. A tűz oly gyorsan terjedt, hogy az oltási ké­szülékek mit sem menthettek meg. — Á lakosság fájdalmasan meg van indulva; az emberek sírnak az utczán. A színház hely­reállítása czéljából, azonnal nagymérvű adakozások folytak be, me­lyekben nem csak a csehek, hanem a németek is szép számban részt vesznek. — A külföldi csere-forgalomban gyakran megesett tévedések kikerülése czéljából uj postautánvételi lapok magyar, franczia és német szöveggel hozatnak forgalomba, melyek 6 krért minden pos­tahivatalnál kaphatók és az osztrák-magyar területre és a külföldre szóló utánvétellel terhelt postaküldeményekhez használandók.

Next

/
Thumbnails
Contents