Eger - hetilap, 1881

1881-08-18 / 33. szám

3G2

— Egy elfelejtett kis ország. A bérei geológiai társaság harmadik évi jelentésében igen érdekes tanulmány foglaltatik Mór esne t területéről. E 2800 lakost számláló és horganybányáiról jelentékeny hely az első franczia köztársasághoz és később a császársághoz tartozott, s Ourthe departement egyik részét képezte (Aubel canton). Midőn a bécsi congressusou Aubel canton felosztásáról volt szó, Moresnet területéről megfeledkeztek, s csak midőn a bizottság a határokat meg akarta állapítani, jöttek rá, hogy e darab földet sem Poroszországnak, sem a mai Belgiumnak nem ítélték oda. Moresnetet mindkét állam a magáénak tekintette, s birtokáról már csak horganybányái miatt sem akart lemondani. 1815. június 25-kén végre a két állam megegyezett Morestnetre nézve, de oly értelemben, hogy azt egyik sem oceupálhatja, s ez a megállapodás még most is érvényben van. Moresnet e szerint neutrális terület. Lakosai közül 400 a régi telepitvényesektöl származik s azok hadmentesek. 1854-ig Moresnet többi férfiai hasonlóképen nem voltak kötelezve katonaszolgálatra, s erre csak a mondott évben szorította őket Belgium, majd 1874-ben Poroszország is. A jó mores- netiek mindezek daczára irigylésre méltó körülmények közt élnek. Adót pl. olyant fizetnek, minőt fizettek 1814-ben, t. i. évenkint 1392 frankot az egész területért. Ez összegből felerész Belgiumot, fele Poroszországot illeti. Belga és porosz czikkek Moresnetben vámmentesek. Az igazságszolgáltatást a liégei törvényszék gyakorolja. Belga és porosz biztos 2 évi időtartamra közösen polgármestert neveznek ki Moresnet számára. A kis területen öt iskola van s az erkölcsi viszonyok kitűnők. Meddig fog azonban e paradicsomi állapot tartani ? A jó moresnetiek bizonyára azt kívánják, hogy minél tovább — s úgy is marad, mig csak a diplomaták bele nem avatkoznak a dologba s mig Belgium és Poroszország „végleg“ meg nem állapodnak ügyükben.

— Lehet e az állami tisztviselők fizetése után megyei pótadót kivetni? Besztercze-Naszódmegye a megyei székház kiépithetése czéljából engedélyezett 4'/í°/o megyei pótadót, a megye területén lakó államtisztviselök hivatali fizetése után is kivetette. Ezen megyei pótadóval való terhelést úgy a bírósági, mint az adóhivatali hivatalnokok sérelmesnek és törvénytelennek találván, ezen eljárás ellen felfolyamodással éltek. A belügyminiszter egyetértöleg a pénzügyminiszterrel f. é. 35933. sz. a. kelt rendeletében, az „Orsz. Ért." szerint kimondotta, hogy az államtisztviselök, kik hivataluk után jövedelmükre nézve az 1875. XXIX. f. ez. 27. §-a értelmében községi pótadóval nem terhelhetők, az ezen pótadóval teljesen azonos természetű megyei pótadó fizetésétől is mentesek.

— A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi I. t. ez. 8. §-a a magyar állampolgárságnak honosítás által való megszerzéséhez a honosításért folyamodó külfölditől előfeltételül azt is megkívánja, hogy az adózók lajstromába öt év óta legyen bevezetve. Ebből kifolyólag, meghagyja a pénzügyminiszter az illető közegeknek, hogy az állampolgárságért folyamodó külföldieknek itteni adófizetésük időtartamáról a bizonyítékokat csakis az 1879. évi I. tvezikk 8. §-ának b) pontjaiban meghatározott időtartamnak elteltéhez képest, t. i. annak világos és határozott kitételével állítsák ki, hogy az illető folyamodó neve, mely időponttól (évtől) kezdve van az adófizetők lajstromába bevezetve.

— A magyar királyi pénzügyministernek az 1881. évi IV. t. ez. által behozott ezukor- kávé- és sörfogyasztási adó biztosítása végett említett törvény végrehajtása iránt kibocsátott körrendelet értelmében, a kir. pénzügyigazgatóságok által folyamatba tett tárgyalások eddigi menete azt bizonyítja,„hogy ezen adónak beszedése, illetve a beszedési jognak megváltás utján való átvétele iránt, számos község részéről azon készség, mely úgy az államkincstár, mint kiválólag a közönség érdekében kívánatos lenne, nem mutatkozik. Ily körülmények között az érintett adó beszedésének biztosítására nézve a pénzügyi igazgatás részéről, minthogy az adóbeszedésnek árverés utján való bérbeadása, az idézett törvényezikk életbeléptének ezen első évében, minden oldalról hátrányokkal járna, a községekre való ráutalás volt elrendelendő. Az adó ráutalása esetében követendő eljárást és a községek által az ellen igénybe vehető jogorvoslatot az 1875. évi XVIII. t. ez. 2. §. és illetőleg az 1881. évi

IV. t. ez. végrehajtása iránti utasítás 27—33. §§-ai szabályozzák. Azon község pedig, melynek a reá kiszabott adóátalány ellen kifogása van, az erre vonatkozó értesítés kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt, felfolyamodási joggal élhet, mi felett az 1875. évi XXVIII. t. ez. 2. §-a értelmében a köztörvényhatóság alispánja, polgármestere határoz.

— Kossuth Lajos elhagyta már Baracconet s jelenleg Turin- ban lakik via San Lazzaro 22. sz. alatt. A baracconeiak ünnepélyesen akartak elbúcsúzni tőle, de Kossuth kérésére elmaradt minden ünnepély. —

— Kártékony rovarok kiirtására hívja fel a földmivelési minisztérium a törvényhatóságokat; a melyek a gabonanemüeken élvén, az érő kalászok rongálása által, gyakran tetemes károkat okoznak. E kártékony rovarok a cserebogár-fajjal közeli rokonságban álló Anisoplia-nemhez és pedig az Anisoplia crucifera fajhoz tartoznak. E rovarok korlátozását két módon lehet legsikeresebben eszközölni. Az egyik a kalászokon tartózkodó és falatozó bogarak szedése és megsemmisítése, amit némi óvatossággal könnyen és gyorsan meg lehet tenni, és amit természetesen nem csak egyes földeken, hanem az egész határban kivétel nélkül meg kell tétetni. A második mód, a mély szántásban áll. A szóban levő bogár ugyanis a földbe rakja petéit, s azokból ott a cserebogár álezájáboz hasonló fehéres álezák kelnek ki, amelyek a földben futják meg bogárrá fejlődésük szakait. Ha már most ezek az álezák, a mély szántás által, a földből kiforgattalak, s részint az eke nyomán járó rovarevö madarak, részint az időjárás támadásainak ekkép kitétetnek : jó részük tönkre fog menni.

— Képes levelező-lapok. A közlekedésügyi miniszter megengedte, hogy a postahivatalok továbbítás végett oly levelező-lapokat felvegyenek, melyeknek hátlapjára képek vannak nyomva, — de nem fölragasztva, — ha e képek nem illetlenek, vagy nem sértők.

— A legrégibb magyar nyomtatott könyv. Csontosi János, a muzeum könyvtárának segédöre, ki jelenleg a kormány támogatása mellett a lengyel könyvtárakat kutatja, Krakkóban megtalálta a legrégibb magyar nyomtatott könyvet. E könyv 1512-ben nyomatott és Szent Pál legendáját tartalmazza. A fiatal tudós a krakkói könyvtáron kívül kutatásokat tett még az olmützi, göttweigi és wöttaui könyvtárakban, mely utóbbiban Zrínyi Miklós könyvtárának maradványait vizsgálta át. Csontossi e hó 12-én tért ismét vissza a fővárosba.

— (A nemzeti muzeum Szent István napján.) A muzeum igazgatósága nagy előkészületeket tesz az istvánnapi vidékiek fogadására. A múzeumnak összes tárlatai nyitva lesznek, s az igazgatóság a kiállított tárgyakról egészen uj katalógust készíttet, mely nem csak útbaigazítást nyújt, hanem a történelmi és régészeti oszt. egyes tárgyainak szakszerű ismertetését tartalmazza.

— A közlekedési miniszter valamennyi város hatóságát értesítette, hogy a telephonhálózat behozatalának engedélyezési joga az övé, a telephonhálózat csak a minisztérium engedélyével állítható fel az országban. A minisztériumnak értésére esett, hogy több város máris alkudozásban áll a telephon-vállalkozóval, figyelmezteti tehát őket, hogy ne álljanak szóba senkivel, mig a kormány részéről engedélyt nem mutat fel.

— A bankjegyek. A „Wiener Zeitung“ közzéteszi a pénzügy- miniszter rendeletét, mely az osztrák-magyar bank által aug. 4-én megállapított és alapszabályszerüleg közzétett terv értelmében, az állami pénztárakat és hivatalokat utasítja, hogy a szándékosan megváltoztatott tízforintos bankjegyeket csak 1881. szept. 15-ig fogadják el teljes névleges értékükben ; e határidőn túl azonban ne fogadják el az ilyen bankjegyeket.

— Bosnia és Herczegovina. A „Fremdenblatt“ a „Pester Lloyd“ minapi czikkével szemben, mely Bosznia és a Herszegovina közjogi viszonyáról elmélkedett, egy vezérczikkében azt Írja: Bosznia és a Herczegovina, birodalmi tartományok viszonyában állnak Auszt- ria-Magyarországgal. Még nem érkezett el a pillanat, hogy ez a viszony állami és a nemzetközi jog alapján szabályoztassék. Az annexio ma ép oly kevéssé áll a napirenden, mint ezelőtt három évvel.

— A külföldi útlevelek kiszolgáltatásának egyöntetűsége szempontjából a belügyminiszter körrendeletét bocsátott ki, melyben meghagyja, hogy ezentúl a megyék minden egyes folyamodó részére táblás kimutatást tartoznak kiállítani, melyben annak egyéniségére s viszonyaira vonatkozó kimerítő rovatok töltendők ki. Addig a megyék a község által kiállított ajánlatokra egyszerűn rávezetik,, hogy az útlevél kiadatása ellen nehézség fönn nem forog.

— Hackländer válogatott müveire hirdet előfizetést Hartleben bécsi könyvkiadó. Összesen 60 füzetet fog tenni e gyűjtemény ; egy füzet ára 25 kr.

— Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedése Budapesten, előfizetési felhívást hirdet 1848—1880. évi magyar országgyűlési törvényezik- kek betüsoros tárgymutatójára. Ezt a belügyministerium megbízásából szerkesztette Knorr Alajos budapesti kir. ítélőtáblái biró. Előfizetési ár 2 frt 60 kr. (A bolti ár jóval magasabb lesz.)

— Gabnapiaczunkra a heti hozatal a magas árak következtében igen élénk volt. Az árak : Tiszta búza 10—12. Rozs s kétszeres

8—9.50. Árpa 7—8. Zab 6—7 írtig métermázsánként.

Felelős szerkesztő: 3Dr_ ZE^IIss Ist^rán.

Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva.