Eger - hetilap, 1881

1881-08-11 / 32. szám

351

vartariffák is kaphatók lesznek. A vásáron, a t. látogatók használatára, egy telephon is fog felállittatni. f) A gabonavásár gépkiállítással, továbbá a malom- és szeszipar szakmába vágó szerek kiállításával lesz egybekötve. Ezen kiállításhoz a bejelentések a szükségelt tér terjedalme kijelölése mellett legkésőbb f. é. augusztus 25-éig a tőzsde titkári hivatalához intézendöb. Minden kiállító 10 frtnyi dijat tartozik e helyért fizetni, g) A cs. kir. Dunagözha- józási társulat személyszállító hajóin, úgyszintén az üszög-mohácsi vaspályán a gabouavásárt látogató t. közönség számára, az ide- és visszautazásra SS'/Wo-nyi menetdij-leszállitást engedélyezett, mely kedvezmény f. é. augusztus hó 26-ától bezárólag szeptember hó 6 áig érvényes. Ennélfogva figyelmeztetnek az idegen látogatók, kik ezen utazási kedvezményben részesülni kívánnak, hogy idejében rendeljék meg a szükséges igazolványokat, a melyeket az 1 frtnyi belépti-jegy elöleges váltása ellenében (de nem utánvét mellett) a tőzsde titkári hivatala az illetőknek azonnal meg fog küldeni. A magyar, úgyszintén az osztrák vaspályák ellenben a me- netdij leszállítását az idén megtagadták.

— Előfizetési felhívást kaptunk, a kővetkező két munkára: I. A magyar betürendszer egy sz er üsi tés e. Irta Borsodi Szilágyi Dezső, Negyvenhárom kőmetszetű mintalap s táblázat mellékletével. Két évszázad irodalomtörténete s az összes müveit világnyelvek helyesírási rendszere igazolhatja, hogy az a betürendszer, melyet mai viszonyaink közt törvényesnek sőt talán egyedül jogszerűnek ismerünk el, a magyar nyelv önállósága, eredetisége, szelleme s ter- mészetszerfiségével szemben indokoltnak, jogosultnak alig tekinthető; s habár azt, hogy a müveit világnyelvek példájára a magyar nyelv is a latin betüjegyeket fogadta el, csak helyeselni lehet, ki nem sajnálkoznék mégis azon, hogy a magyar helyesírás ékezett hangzókkal kénytelen élni még ott is, hol ezt a többi nyelvek kivétel nélkül elkerülhetik, s igy a föld öszszes nyelveinek betűrendszelei közt a magyar az egyedüli, melynek legtöbb hangzója van, ki nem sajnálkoznék még inkább azon, midőn a magyar helyesírás még oly szóhangokat is, melyek a görög s latin nyelvben nem léteznek, oly betüjegyek — természetellenes összetételei — által kénytelen visszaadni, melyek a görög-latin betürendszer eredeti sajátjai, s ki nem sajnálkoznék mindenekfólött pedig azon páratlanul álló eseten, hogy még az összetett mássalhangzók egy része is oly kósza betűjegy (y) hozzátétele által képeztetik, mely a magyar betürendszerben önállóan, azaz, mint külön szóhangot képviselő jegy, nem is szerepelvén, mint ilyen a magyar betűrendszer tagjának soha el nem ismerhető? A „ds“ s a zárt „e“ féle jegyeknek a betűrendszerben való szereplése is maga a megtestesült következetlenség. A ,,ds“, mely különben is csak alig 8—10, idegen nyelvek eredeti sajátját képező szóban fordul elő, a magyar kiejtésben soha jogosultságot nem nyerhet; a zárt „é“, mely kézírá- silag s nyomtatásilag életképtelen betű, a magyar betűrendszer tagjának soha el nem ismerhető, s jogtalanság ennek elismerését kívánni. Föltétlenül megkívánom, hogy minden más élőnyelv példájára a magyar betűrendszerben is egyedül csak oly jegyek szerepeljenek, melyek gyakorlatilag is, tehát úgy a kézírásban mint a nyomtatásban alkalmazva vannak, S határozottan tiltakozom az ellen, hogy ezen általános elv szem elől tévesztésévéi egyes jegyek fölvételére kiváltságos jogok formáltassanak, legfőkép tiltakozom pedig az ellen, hogy az a nélkül is igen nehézkes magyar kézírás újabb pontozások s ékezések fölvétele által a végletekig tulterheltessék.

Az egyszerűsítés kérdésével különben, mely lényegében véve semrni^ egyéb, mint a magyar nyelv eredetiségének s európai Önállóságának egyszerű kifolyása, a jelen század eleje óta már igen számosán foglalkoztak, köztük legkiválóbb Íróink s nyelvészeink (Vörösmarty M., Czuczor G., Hunfalvy P., Gyergyai F., Bugát P., Kalmár stb.), sőt maga a a M. T. Akadémia is, a kérdés azonban mindannyiszor eldönthetlen maradt, mert mint azt a m. t. akadémia által kiadott „A magyar helyesírás elvei s szabályai“ czimű füzet 9-ik §-a is megjegyzi: „Az eddig javasolt rövidítések, — tekintettel a nagy és kis hetük, a nyomtatás és kézírás betűrendszerén keresztül összehangzó, könnyű és szép formákra, — nem voltak kielégítők. A Szarvas Gábor által ..Magyar Nyelvőr“ czim alatt szerkesztett irányadó nyelvészeti szaklap is különöseu megjegyzi a többi közt erre nézve, hogy: A kérdésnek sikeres megoldása csakis a „quomodo“ helyes eltalálásán fordul meg; s a ki czélszerű javaslattal áll elő, az kezünkbe szolgáltatta az eszközt, hogy e csupán számszaporitó s mindenképen veszteséggel járó jegyektől megszabaduljunk. Ezt tudva keresnünk kell először is, melyik a helyes „hogyan“, minő kellékekkel kell a megteendő javaslatnak bírnia, hogy a czélbavett s a közohaj- tásnak szolgálni kívánó terv újra dugába ne dőljön s ismételt bukása újra hosszabb időre ki ne szorítsa őt a reformkérdések sorából. A kettős mássalhangzók egyszerűsítésének czélszerüségét, hasznát

fölösleges bizonyítgatnunk ; fölösleges annál inkább, mert magát az elvet, a mint mi tudjuk, mindenki helyesli, s kifogást még soha nem hallottunk ellene.

II. A S ä ngerei-Ügy. Vonatkozással a magyar daltársulatok szervezésére és a fővárosi dalcsarnok kérdésére. Társadalmi tanul- : mány. Irta Borsodi Szilágyi Dezső. Egy kőmetszetű alaprajzzal. Elő- ' fizetési föltételek. Mindkét munka együttes s — lehetőleg mérsékelt — előfizetési ára: 1 forint, mely október hó végéig szerzőhöz (Budapest. VII. Miksa utca, 22. sz. küldendő. Legczélszerübben postai utalványnyal.) Mindkét munka a „Franklin-Társulat“ lehetőleg gondos s izlésteljes kiállításában folyó évi deczember hó folyamán jelen meg, s az előfizetők részére — bérmentve — küldetik szót. Érdekes megjegyzés tárgyául szolgálhat itt a körülmény, miszerint kellő számú előfizetés esetén semmi költséget s fáradságot nem kímélve, mindkét munka az egyszerűsített magyar betüjegyek alkalmazásával fog kinyomatni. Az előző munka bolti ára : 1 frt 80 kr, ez utóbbié: 1 frt leend. Gyűjtőknek tiz előfizetés után egy tisztelet-példány jár.

— Pályázati hirdetmény. Hevesmegyébe kebelezett Zsadány községben Márkus Alajos községi jegyző elhalálozásával megürült jegyzői hivataloak választás utján leendő betöltése végett, határidőül 1881. év augusztus hó 22-ik napján d. e. 9 óra tűzetik ki Zsadány község házához. Felhivatnak tehát mindazok, kik Zsadány községben a jegyzői hivatalt elnyerni óhajtják, hogy felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám 1881. év augusztus 20-ig bezárólag, annál bizonyosabban bemutassák, minthogy később érkezett pályázatok már figyelembe vehetők nem lesznek. A jegyzői hivatal javadalmazására nézve kik tájékozást óhajtanának, arról Zsadány község házánál, avagy alólirott szolgabiró hivatalos helyiségében is tudomást szerezhetnek. Hevesen, julius 25-én. H o r k a y, szolgabiró. A beterjesztett pályázati hirdetmény a m. közigazgatási lapok utján közzététetik. Eger, 1881. julius 29-én. Majzik Victor, alispán.

— A debreczeni iparos ifjúság önképzö és betegsegélyzö egylete, következő felhívást intézett a hazai iparos ifjúsági egyletekhez és ipartársulatokhoz: A hazai iparos ifjúsági egyletek az 1876-dik évben Szegeden tartott orsz. értekezletben tudvalevőleg határozati- lag kimondották, hogy jövőben testvéries összeköttetésben óhajtanak egymással élni; hogy a jogokat, melyekkel rendelkeznek, sa kedvezményeket, egymásközt kölcsönös testvéries szivességgel kívánják megosztani, — e czélból elhatároztatott, hogy a többi hazai hason- czélu egyletek szintén testvéries egyesülésre hivandók fel. Az ezen értekezletben hozott egyéb fontos határozatokon kívül legnagyobb figyelmet érdemel az, hogy az érintett szövetkezéssel kapcsolatban, az iparos ifjúság szellemi művelődésének és fejlődésének előmozdítására időközönként „vándorgyűlések“ tartása, s ezzel egyidejűleg „munka-kiállitás“ rendezése is elhatároztatott. így jött létre a veszprémi, a b.-csabai s utóbb a székesfehérvári vándorgyűlés. Ez utóbbi vándorgyűlésen az alulirt egylet az orsz. iparos ifjúsági szövetkezet vezéregyletévé megválasztatván, határozatba ment, hogy a legközelebbi munkakiállitással egybekapcsolt vándorgyűlés Debreczenben, az 1881-dik évben fog megtartatni. E határozat érvényesítése czél- jából van szerencsénk a testvéregyletet és ipartársulatot értesíteni, hogy a IV-ik orsz. iparos ifjúsági vándorgyűlés f. év augusztus hó 20-ik napján, Debreczenben a városháza nagytanácstermében fog megtartatni, melyre ezennel meghívásunkat tesszük. A vándorgyűlés napirendjére kitűzendő, s Gelléri Mór ur által a vezéregylettel egyakaratulag kidolgozott, egyletünk választmánya által lényegében elfogadott tárgyakat a következőkben közöljük: 1) Megalakulás és elnöki megnyitó. 2) Jelentés a vezéregylet két évi működéséről, tekintettel az előbbi vándorgyűlések határozatainak érvényesülésére. 3) Jelentés a létező iparos ifjúsági egyletekről, (statisztikai felsorolás) tekintettel a veszprémi vándorgyűlés óta tapasztalt gyarapodásra. 4) Az iparos-ifjúsági egyletek terjesztésére nézve a csabai vándorgyűlés által kidolgozott programm érvényesítése érdekében teendő újabb intézkedések, és ehhez képest: 5) A szövetkezeti kapocs szorosabb meghatározása, esetleg egy állandó központ létesítése. 6) Eszmecsere az iparos ifjúsági egyletek, esetleg segélyezési pénztárak egyesítése, illetőleg központosítása érdekében. 7) Az ipartörvény módosítása tárgyában a nagymélt. földm. ipar és ke- resk. minisztérium által tartott enquetek elé az iparos segédekre vonatkozólag beterjesztett kérdöpontok tárgyalása (szükség esetén a tanonczokra vonatkozó kérdő pontok megbeszélése). E kérdöpontok a következők: I. A segédekre vonatkozólag, a) Szükséges-e a segédek (és munkások) számára munkakönyveket kötelezöleg meghonosítani ? Ha igen, lehet-e azokat minden iparágnál (ideértve a kereskedést és a gyáripart is) követelni ? Mily tartulmuak legyenek a munkakönyvek? b) Szükséges-e a segédeket (kereskedelmi segédeket és gyári munkásokat is) arra kényszeríteni, hogy munkabérükből segélyzö alapokhoz járuljanak? Ha igen, az illető munka-