Eger - hetilap, 1881

1881-07-28 / 30. szám

329 zendő azonkívül hogy a könyvtár még egy 179 írt 14 krnyi tartaléktőke fölött rendelkezik, mely a Hevesmegyei takarék- pénztárban van elhelyezve. Adományaikkal gyarapították könyvtárunkat: a nagymél- tóságú vallás és közokt. m. hir. Ministerium, méltóságos és főtiszt. Danielik János vál. püspök s joglyceumi igazgató úr, a budapesti m. Tár. tud. egyetem, magyar Tud. Akadémia, Budapest főváros tekintetes statistikai hivatala. dr. Hubert János, dr. Kiss István, dr. Udvardy László és Szmida Vidor jogtanár urak. A hálátlanság vádja érhetné az érseki főtanintézet jogi karát, és méltán, ha ez ünnepélyes alkalomból legbensőbb kö­szönetét nyilvánítani elmulasztaná azoknak, kik könyvtárát, mint fólvirágoztatása egyik legfőbb eszközét, adományaikkal gyarapítani szíveskedtek, ezek között első sorban Érsekünk ö nagyméltóságának, ki könyvtárunk pénzkiadásait nagylelküleg fedezni méltóztatik, — szintúgy Danielik János püspök s jog­lyceumi igazgató úr ő méltóságának, ki könyvtárunkat már több százra menő kötettel, — igy a jelen tanév alatt is 112 nagybecsű munkával, 79 kötet s 74 füzetben gazdagítani szí­veskedett, nem különben a többi adományozóknak is. Szaklapok és folyóiratok közül 9 járt a könyvtárnak, és pedig I. a könyvtár megrendeléséből: 1) Magyar Igazságügy, 2) Jogtudományi Közlöny, 3) Nemzetgazdászati Szemle, 4) Századok, 5) Történeti Tár-, — II. az igazgató úr ő méltóságának szí­vességéből: 6) Budapesti Szemle, 7) Figyelő, 8) Földrajzi köz­lemények, 9) Bölcsészeti füzetek. Ezeken kívül a könyvtár a Magy. Tud. Akadémia könyv­kiadó vállalata által közrebocsátott mindhárom osztályú müvek­nek rendes előfizetője. Hogy a kar a hivatásszerű kiképzést ezen főtanintézetnél hathatósan előmozdítsa, polgárainak tanulás- és olvasásvágyát éleszsze és fokozza, nem különben a tanulást könnyítse, két irányban tett igen üdvös intézkedést: először az által, hogy az intézet kebelében, kegyelmes Érsekünknek engedélyezése mellett, az akadémiai polgárság részére külön olvasótermet szerelt fel és nyitott meg; másodszor az által, hogy az előadásoknál ve­zérfonalul szolgáló tankönyvek majdnem mindegyikéből 3—8 példányt szerzett be a végből, hogy azok a szegényebb sorsú, de jó magaviseletű és szorgalmas joghallgatók között, otthoni használatra kiosztassanak. Mindezen intézkedéseket már a folyó tanévben a legszebb siker koronázta, a mennyiben a könyvtár igénybe vétele az előbbi évekhez képest megháromszorosodott, mi egyik bizony­sága annak, hogy ezen érseki főtanintézet magában egyesíti mindazon kellékeket, melyek a modern jogi kiképzésnek, a kor színvonalán álló jogi műveltség elsajátításának nélkülözhetlen feltételeit képezik. Az egri érseki lyceumnál szervezett jogász segélyzö egy­let igazgatói belyettes-felügyelöjenek évi jelentése. (Fülolvastatott az 1881 évi junius lö-én tartott zárünnepélyen.) A jogakademiánk kebelében létező jogászsegélyző egylet­nek ezévi tevékenységéről óhajtók nehány szót mondani, mint aki ezen egylet felett az igazgatói felügyeletet vittem; nehány adatot előterjeszteni azon közönség előtt, mely egyletünket nemcsak jótékony czélja miatt, hanem azon érdeklődésnél fogva is, melylyel átalán a jogakademia iránt viseltetik, bőkezű pár­tolásában részesíti. Az 1866/, tanévben alakult egyesület az igazgatóság köz­vetlen felügyelete és felelőssége alatt áll, bárha egyébként a kormányilag megerősített alapszabályok keretében rendelkezési joggal bir; a felügyelet leginkább arra terjedvén ki, hogy az alapszabályok betűjükben és szelleműkben megtartassanak s az alaptőke sértetlenül megőriztessék. Az egylet czélja: a joglyceum szűkölködő hallgatóinak, kiket tanulmányi törekvésük és erkölcsi viseletűk segélyre mél­tókká tesz, készpénzzel s egyéb eszközökkel való segélyezése. Ezen egyéb eszközök közt szerepelnek: könyvek vevése, és foglalkozások, conditiók szerzése, a menynyiben erre az egylet­nek alkalma nyílik. A közgyűlés választja minden tanév elején a tisztviselőkart, illetőleg a választmányt, s ez utóbbi intézke­dik az egész éven át az egyleti ügyekben, számadással tartoz­ván az év végén tartatni szokott közgyűlésnek. E választmány bírálja meg a segélyért folyamodók kérvényeit, ez szavazza, meg az adandó havi segélyt. A mi az ez évi működést, f az egylet beléletét illeti, azt átalán normálisnak jelezhetem. Ám ha voltak is pillanatok, mi­dőn a fiatal tűz fellángolása tán magasbra csapott, ezt az idő csendesítő hatalma csakhamar a nyugodtabb komoly tevékeny­ség terére irányította. Az egylet czélja lévén a segélyezés, ennek pedig főesz­köze a pénz, legyen szabad erről röviden szólanom. A segély- összeg az alaptőke kamataiból, pártolóink adományaiból, tagdí­jakból s egyéb járulékokból kerül ki. Állandó törekvésünk az volt, hogy a segélyezésekre az adott viszonyok közt elegendő összeget fordíthassunk s igy a jelenről gondoskodhassunk; de másrészt méltányolva a múlt idők áldozatkészségét, mely az alaptőkét összehozta, s gondolva a jövőre, mely tán nagyobb szükséglettel lesz kénytelen megküzdeni, azon voltunk, hogy az alaptőkét is növeszszük. Ezen törekvést a legjobban jellemzi az, hogy mig 1880. szept. elején az alaptőke és kamatok, szó­val a pénzvagyon 4980 frt 11 kr volt, most, az összes évi ki­adások fedezése után pénzvagyonunk 5419 frt 21 kr s eszerint, mert az év végén fenmaradó összeg alaptőke jellegével bir, ez évben az alaptőke 439 frt 10 krral gyarapodott. S ez nem megvetendő eredmény. Mint emlitém, az évi bevétel a kamatból, pártolók adomá­nyaiból, tagdijak- s egyéb járulékokból áll. Pártolók adományai­ból befolyt 255 frt 50 kr, tagdijakból 45 frt, s az egylet javára rendezett bálnak tiszta jövedelme 363 frt 92 kr volt. E bevé­telek részben tőkésítettek, részben segélyezésre forditattak. A segélyezés akként történik, hogy a minden hó utolsó csütörtökén tartatni szokott vál. ülésen felolvastatnak a segélyt kérők folyamodványai, s a választmány az illető előadók javas­latára először is a segélyt átalában vagy megadja vagy meg­tagadja. Azután határoztatik el a pénztárnok által, a pénztár állapotához mérten tett javaslatra a havi segély nagysága. E tanévben havonként 5—8 joghallgató lett segélyezve. Három kérvényezőtől a segély alapos okoknál fogva megtagadtatott. A havi segély összege 8—10 frt körül forgott. A havi összes segély 45—72 frt körül ingadozott. Az évi összes segélyösszeg 444 írtra rúgott. Az egylet többi költségei ezenkívül összesen 2 frt 56 krra mentek, tanuságaúl annak, hogy a legszigorúbb takarékosság uralkodott. Az egyleti tagok száma volt az év elején 54. Négy köz­gyűlésünk volt; 2 rendes, egy a tisztválasztó, s egy zárgyülés; 2 rendkívüli, egy megüresedett tisztviselői állomás betöltése, s egy az alapszabályok módosítása végett. Választmányi ülés volt 19, rendes 8, rendkívüli 11. Az igazgató mindenkor képviselve volt helyettese által. íme nehány számadat! Egyletünk nem tarthatná fen magát, vagyis inkább na­gyon keveset tehetne, ha nem pártolná annyira Eger város közönsége. Midőn e tanév elején a szokásos gyűjtő ivek az egylet felkarolása végett kibocsáttattak, az adakozás reményen felüli volt. E tekintetben az egylet ünnepiesen fejezi ki ezennel háláját összes pártolói iránt, kivált pedig az első sorban emlí­tendő igazgató ő méltósága, a tanári kar, a mélt. főkáptalan tagjai s a világi és szerzetes papság iránt, mely valóban bő­kezűen emlékezett meg rólunk. A holtnak nevezett de valóban élőn és élénken jótékony kéz sohasem tagadta meg magát. Ez évi jövedelmünk tetemes részét a jogászbál tiszta be­vétele alkotta. A jótékonyság szelleme felkeresvén a tisztes mulatságot, az egriek mulattak, tánczoltak egyletünk pénztára javára. Köszönet illeti ezért a lelkes, fáradhatlan bálbizottsá­got; a közönséget, mely igy is áldozott javunkra, s kivált azt, ki ezen alkalomnak, ezen vállalatnak, ezen bálnak lelke, védő anyja, bálanyja volt. Hadd nevezzem meg: ifj. Samassa János- né Süteö Berta önsga. Nevének fénye, társadalmi kitűnő állása és befolyása, valamint kimagasló bőkezűsége tette, hogy e mu­latság egyúttal a jótékonyság angyalának könyvébe is mara­dandó betűkkel van beírva. Szívesen köszönjük meg neki, amit a jogászsegélyző egylet érdekében tett. Végül még egy szót. Egernek kincse e lyceum s abban a jogakademia. Eger kitörő lelkesedéssel olvasta ama hatalmas szózatot, mely nemrég hangzott el bizonyos oly irányzat ellen, mely Egert e kincsétől megfosztani gondolkozott. Ezen Eger­hez fordúlok most. Ám ha ragaszkodik akadémiájához, karolja fel, szeresse a jogászsegélyző egyletet is. Ezzel a szegényebb jogászok fentartásához járul. Minden segélyezett a tudomány kincsén kívül magával viszi a hála kincsét is szivében azok iránt, kik neki jövőjét megteremteni segédkeztek. Nekem ebben semmi kétségem nincsen. A múlt záloga annak, hogy az egri közönség a jövőben is pártolni fog minket!

Next

/
Thumbnails
Contents